Szegedi Uj Nemzedék, 1922. február-augusztus (4. évfolyam, 45-196. szám)

1922-02-24 / 45. szám

tett ki. A szegény szerencsétlen ta­nítónak az emberfeletti öröm, amit­ a pénz okozott, elvette az eszét és megörült. Csongrádról átszökött Fél­egyházára és innen azután mozdo­nyon akart hazamenni. Hétfőn reggel Bacsó ki is ment az állomásra. Oda lopódzott egy mozdonyhoz és miután látta, hogy az őrizetlenül áll, arra felugrott, az indítókészüléket meghúzta és a moz­donnyal szédületes iramban szágul­dott keresztül az állomáson. Seress Mihály felvigyázó, hogy az esetleges szerencsétlenséget meg­akadályozza, utána vetette magát a mozdonynak és arra egy bravúros ugrással fellépett. Az ott épen javába működő Bacsót lefogta, a féket megrántotta és az utolsó pillanatban sikerült a mozdonyt megállítania. A rendőrség segítségével az őrült embert lefogták és beszállították a városba. Padlásfosztogatók a bíróság előtt A monstre per második tárgyalási napján a panaszosok vonultak fel a bíróság elé. A panaszosok leginkább a középosztályból, kiknek a padlásra felterítgetett fehér ruhájuk került a padlásfosztogatók kezébe. A lopott holmiknak csak egy része került meg, míg a többit Balogh György és Csór Béláné Budapesten értéke­sítették. A két vádlott védekezése egészen különleges. Csór Béláné minden vé­dekezése arra irányul, hogy bebizo­nyítsa azt, hogy egyes fosztogatáso­kat nem magánosan, hanem Balogh Györgygyel együtt követte el. Balogh tiltakozik a társítás ellen s így a szembesítések rendszerint nem ve­zetnek eredményre. Elnök: Hallja Balogh, Cserné azt mondja, hogy a Polgár­ utcai foszto­gatást kettesben követték el? Balogh: Én nagyságos törvény­­széki urak, nem igaz ebből egy szó sem. Abban az időszakban nem is láttam Csernét. Elnök: Na mit szól ehhez Csórné? Csórné (Balogh felé fordulva): Ne tagadd, hát nem emlékszel arra, hogy aznap, mielőtt elindultunk a Polgár­ utcába, palacsintát sütöttem neked. A szembesítés ezúttal is eredmény­telen maradt. És így játszanak," kör­­mönfontan tagadnak tovább. ítélet a hét végén várható. Szinház •Művésiet Műisor: Péntek: Doktor úr, bohózat. Premier­­bérlet B. 43. sz. Szombat: Traviata, opera. Premierbérlet B. 42. s7. Vasárnap délután: Orfeusz a pokolban, operett. Vasárnap este: Cigány, népszinmű. Az előadás kezdete fél 8 órakor. Traviata Már csak hozzá kell szoknunk, hogy a mi operaelőadásaink méltatását a vezénylő karmesteren kezdjük. Kerültük pedig és kerüljük is állandóan még a látszatát is annak, mintha személyi kultuszt űznénk s ebben a tekintetben még a közönségnek pillanatnyi fellob­­banásai sem egykönnyen vezethetnek félre, de a tárgyilagos megállapitáso­­kon mi sem tehetjük túl magunkat s azért teljes elismerésünket fejezzük ki Rádiónak, hogy alig­­néhány próbával és szegényes zenekarral (cselló nélkül!) ilyen eredif­ényt tud felmutatni. Hiába csak, vérbeli muzsikusnak kezében mégis csak engedelmeskedik és a ki­fejezés minden árnyalatához úgy hozzá simul, mint a kisgyermek anyjához az a bonyolult hangszer, aminek a neve zenekar. És itt természetesen beleért­jük a kórusoknak és a magánszóla­moknak művészi vezetését is. Bár a SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1922 február 24. péntek magánszólamok egyéni előadását, ének­lését nem tartjuk elég sikerültnek. Nem szánjuk ezt örömcseppnek a végzett munka ürömpoharába, de a magán­szereplők valahogyan nem elégítettek ki bennünket, ezt meg kell állapíta­nunk. Nagy Katinka mintha fáradtnak látszott volna szerepén túl is, néhány csillogóbb koloratúrás passageon kívül, amilyent a közönség már sokszor él­vezett, drámai kifejezése elmosódott. Igaz, hogy a hangja ezt nem is bírja el. Tihanyi mindinkább a „kivágásokra“ épít, pedig az éneknek ezek a kinö­vései tisztára a hatáskeltés céljából és nem művészi érték szempontjából ke­rülnek bele, sokszor a szerzők jobb meggyőződése ellenére is, az operai keretbe. A darabot Halmos rendezte, még pedig rokokóba s egyúttal az öreg Germontot énekelte. Színezése alig valami s ez sarkalatos hibája. Ez pedig vagy a hangjában, vagy a hang­anyag kellő kihasználásának hiányában rejlik. Az utóbbi a kisebb baj lenne, de amíg nem segít rajta, amíg hang­anyagát gazdaságosan bár, de mégis teljesen ki nem aknázza, addig mű­vészi magaslatra nem jut. Molnárnak (az orvos) kellemes és zengő basszusa érvényesült még az ensemblékban is s a többiről szó se essék. Egy meg­rovással vagyok kénytelen zárni sorai­mat s ez az, hogy ha valakit öt perces tapssal és névkiáltással vastapshoz hívnak, (3. felvonás után) hát az jelen­jen meg a vasajtóban, ha már egyszer igy szokás. S ez Rádió mesternek szól. Közgazdaság A Baross­ Szövetség szegedi fiókjának közleményei: Rovatvezető: Vidacs Aladár főtitkár. Telefonja: 15—52, délután 2—6-ig. Elnök telefonja: 2—28. Ügyvezető igazgató telefonja: 14—84. NAPTÁR: Szakosztályi ílások: 1. Fémipari szakosztály: 1922 február 27., március 13. és 27. 2. Szabó szakosztály: március 6. és 20. 3. Kocsigyártó szakosztály: február 28. 4. Festő szakosztály: március 7. és 21. 5. Bőrös és rövidáru szakosztály: már­cius 1., 8-, 15. és 22. 6. Faipari szakosztály : március 2., 16. és 30. 7. Bőripari szakosztály: március 9. és 23. 8. Élelmi szakosztály: március 3. és 17. 9. Fűszer szakosztály : február 24., már­cius 10. és 24. A szombat mindig közös nap. Ünnepnap szakosztályi ülés nincs. A szakosztályi üléseket a Knappe­­féle vendéglő külön helyiségében tartják délután 6 órakor. Az ügyvezető igazgató naponta (va­sárnap és ünnepnap kivételével) délután 3—4-ig hivatalos órát tart a fiók Kárász utca 11. sz. alatti (Kézművesbank I. em­.) irodájában. Telefon ekkor 2—28. Részvétnyilatkozatok: Sallai Fe­renc tagtársunknak, a rőfős és rövid­áru szakosztály agilis tagjának Feri fiacskája a múlt napokban meghalt. Folyó hó 22-én a szegedi keresztény iparosvilág egyik törekvő tagjának, Kirchenmayer János közszövőgyáros­­nak halt el az édes atyja. — Fogadja mindkét tagtársunk a fiókszövetség legmélyebb részvétét. Legújabb feladatunk. Bár fiók­szövetségünk aránylag még rövid pá­lyafutásra tekinthet vissza, máris di­csekedhetik azzal, hogy több jelen­tős dologban kellett tevékenykednie vagy a saját kezdeményezéséből, vagy mások munkájába kapcsolódott bele. A közjó iránti tevékenységre a közel­jövőben több kiváló alkalmunk jut. Mint minden munkánkban, úgy ezek­ben is nem hírveréssel, vásári lármá­val fogunk dolgozni, hanem zajtalan, de annál eredményesebb tevékeny­séggel. — Fiókszövetségünk ma vette a kir. tanfelügyelőség hivatalos átira­tát, amelyben a szövetséget felkéri, hogy az új iparostanonciskola és ott­hon felállításában őt hathatósan támo­gassa. Szövetségünk az iparostanonc képzést mindenkor elsőrendű felada­tának tekinti s a szegedi viszonyok javítása érdekében nem fog késni a szükséges lépésekkel. Egyébként a kérdéssel folyó hó 24-iki választmá­nyunk fog foglalkozni. A mesterek figyelmét már most felhívjuk e kér­désre. Bőrös és rövidáru szakosztályunk folyó hó 22-én igen népes taggyűlést tartott, melyen több, a szakosztályt érdeklő ügy került elintézésre és tár­gyalásra. A letárgyalt ügyek mind belső ügyek voltak. A szakosztály el­nöke továbbra is kéri, hogy minden szakosztályi tag megjelenjék. A szegedi adófelszólamlási bizottság folyó hó 24-én, pénteken a következők jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadóját tárgyalja: Tóth János kisbirtokos, Tóth János gazdálkodó, özv. Tóth Jánosné bor­­mérő, ifj. Tóth József ház- és földbirtokos, Tóth József szatócs, Tóth Kálmán vasúti hivatalnok, Tóth Károly igazgató, Tóth László férfiszabó, Tóth Mihály bormérő, Tóth Mihály dr. városi ny. tanácsnok, Tóth M­ihály ny. városi főmérnök, Tóth Pál földbirtokos, özv. Tóth Péterné keres­kedő, özv. Török Istvánné földbirtokos. _A nyugdíjalap gyarapítása illeték­köteles. Az a körülmény — mondotta ki a közigazgatási biróság 99—1920. szám ítéletével — hogy a részvénytársaság a mérleg szerinti tiszta jövedelemből a nyug­díjalapba annuitás és dotáció fejében be­fizetett összegeket levonta, a nyugdíjalap önálló jogi személyisége mellett bizonyít, tehát a társaság által a nyugdíjalap részére teljesített díjfizetések az 1883. évi VIli. törvény 3. szakaszában meghatározott 1 és fél százalékos illeték alá esnek. Kereskedelmi levelek illetékmentes­sége A feltételesen illetékmentes keres­kedelmi levelek — mondotta ki a köz­­igazgatási biróság 1535—1921. P. sz. ítéletével — illetékmentességüket el nem vesztik azáltal, ha hatóság előtt avégből használtatnak, hogy az állami adók helyes kivetése céljából adatokat szolgáltassanak. A Hangya porcellán árut hoza­tott. Arról értesülünk, hogy a Hangya nagyobb tételt hozatott be Csehor­szágból oly parcellán és üvegáruból, ami hazai gyárainkban beszerezhető egyáltalán nem volt. Örömmel látjuk a Hangya akcióját, mely arra irányul, hogy legszükségesebb cikkeink bevá­sárlása terén is lassan béke­viszonyo­kat teremtsen. Sajnálattal hallottuk, hogy a küldeményben a szállítási vi­szonyok megbízhatatlansága folytán nagyobb törési kár volt, ami annál súlyosabban érinthette volna a Han­gyát, mert mint közismert, a vasutak törékeny árunál törési kárért egyálta­lán nem szavatolnak. A Hangya azon­ban régi üzleti tradícióihoz képest nem játszik vabankot és nem kockáz­tatja tagjai pénzét, hanem biztosítja minden küldeményét. Az említett kül­demény szintén biztosítva volt a Kö­zépeurópai Szállítmány és Viszont­biztosító r­­t-nál (szegedi vezérképvi­selősége Gazdák biztosítónál Tisza­ Lajos körút 38., telefon 7—24. sz.) s kárát teljes összegében már meg is kapta. A rácok már az oláhoktól hoz­nak be búzát. A szegedi Uj Nemze­dék már közölte, hogy a rác uralom alatt mennyire leromlott a bácskai gabonatermelés. Belgrádból most ér­kezett jelentés szerint a rác minisz­tertanács megengedte, hogy az olá­hoktól gabonát behozzanak. Ennél nagyobb szegénységi bizonyítványt magukról ki sem állíthatnának, de egyúttal leginkább igazolja az S. H. S. bekövetkezendő csődjét. Egyébként erre világosan rámutatnak a horvátok is a népszövetséghez most előterjesz­tett memorandumukban. Az osztrákok fölemelik a bor­­behozatali vámot. A nagyon is elter­jedt alkoholizmus csökkentése érde­kében az osztrákok a 13 fokos bornál 20, 17 és fél fokosnál 40, az édes és finom boroknál 60 arany koronára akarják emelni a behozatali vámot, miáltal a bor literje 800 osztrák ko­ronával drágább lenne március 1-től. A külföld érdeklődik a magyar selyem iránt. A külföldi selyemgyá­rak újabban élénken érdeklődni kezd­tek a magyar selyemfonál után. Tudni kell ugyanis, hogy a magyar selyem­fonál minőségben mindjárt a japán után következik, amely legelső helyen áll. Jelenleg Magyarországon csak két selyemfonóda, dolgozik, a tolnai és a győri gyár. Békéscsabán volt a har­madik selyemfonóda, ezt azonban az oláhok megszállás alatt teljesen tönk­retették. A magyar selyemfonál hírne­vét mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy néhány hét óta a lyoni selyem­tőzsdén a magyar selyemfonál árjegy­zését is felvették a japán és a többi külföldi fonál mellett. Átlóst, foglalkozást kaphatnak a ható­sági munkaközvetítő útján (Templom-tér 8. szám. Telefon 9—73 szám) tímár, szíj­gyártó, bognár, kötszövő-harisnyakötő, k­ádár, faesztergályos, szövő, kalapos, himzőnő, gép- és gyorsirónő, kosárfonó, papucsos. Tanoncok: asztalos, bognár, faszobrász, géplakatos, szövő, bádogos, fűszerkereskedő, kalaposnő, himzőnő. A női osztályon állást kaphatnak: mindenes főzőnők, mindenesek, dada, kiszolgálónő, főzőnők, szobaleányok, nevelőnők (német és franciául beszélők.) A múlt héten el­­közvetített a hivatal: 78 szakmunkást, 60 segédmunkást, 96 háztartási alkalmazottat, 11 napszámos nőt. Nyomatott a „Tevés"-nyomda mfiintézetében Szeged, Korona­ u. 1. Tőzsde. A magyar korona zürichi jegyzése­­ 0.72 és fél Nemzetközi pénzpiac. (Zürich, febr. 22. Zárlat) : Budapest 0.72V2 (Nyitás 0.72,ft), Berlin 2.41, Newgord 5.10, Milánó 25.70, Zágráb 1.57, Prága 9.15, Varsó 0.14, Bécs 0.10, Bukarest 0­1, osztrák bélyegzett 0.09, Budapart. (Valutapiac). Napoleon 2620-2650 font 3040—30.70, dollár 685- 695 fr frank 62.25—62.75, márka 3.30— 3,40, Ura 3410—3440, osztrák korona 10.— II. rubel 0.50-051, lei 513—523, sokol 1240—1250 sv.fra­nk 132.50—133.50, kor, di­nár és fr. dinár 08 35—08 45, lengyel márka 19­20 Budapes­t (Devizapiac), Amster­dam 257- 267 Bukarest-----------, Kop­penhága és Kasztiania 11500—11900, Berlin 322 - 332 olasz 3375—3400, Prága 1257— 1267 Stockholm 17900—18400,Sv­ájc 13325— 13425 Wien 10-11, Zágráh 205—215 FALRAGASZOKAT (plakátokat) mű­vészi kivitelben,olcsón készít a ,Tevélyi nyomda, Korona­ u. 1. sz. 121/1922. végz. szám. 322 Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-c 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a szegedi kir. járásbíró­ság 1921. évi 5523. számú végzése követ­keztében dr. Eröskövy Dezső ügyvéd által képviselt Csata Ferencné javára 1253 kor. és jár erejéig 1921. évi október hó 3-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1930 koronára becsült követ­kező ingóságok u. m. különféle házibutorok, varrógép stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíró­ság 1921. évi Pk. II. 13007/3. számú végzése folytán 1253 korona tőkekövetelés, ennek 1918. évi május hó 31. napjától járó 50/a kamatai és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig Berlini­ körút 25. szám és Nemestakács­ utca 8. szám alatt leendő eszközlésére 1922. évi március 8. napjénak délutáni fél 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingó­ságok az 1881. évi LX. t­c. 107., 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a leg­többet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhivat­nak, amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t-c. 120. §-a és az 1908. XII. (4L) t-c. 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szeged, 1922 február 18. Farkasi kir. kir. végrehajtó.

Next