Szegedi Uj Nemzedék, 1924. november (6. évfolyam, 252-275. szám)
1924-11-01 / 252. szám
zás eddigi adatai szerint nincs kizárva, hogy a felgyülemlet ammóniák gáz robbant fel egy eldobott égő gyufától. Ugyancsak öt közük: „A soproni Seidl-féle gyárban egy tisztviselő összeveszett egy tisztviselői nővel, amiből olyan parázs szóváltástás támadt, hogy a gyár munkásnői közül nyolcan a nagy izgalomtól elájultak." Ezen hírek olvasása közben azonban munkatársunkon is oly izgalom vett erőt, hogy kénytelen volt förmedvényét egyéb gondolat hiányában a következő ponttal befejezni. • a városi páksizem is próbasütést rendez (Saját tudósítónktól.) A pékek, mint már közöltük, a polgármesterhez és a kereskedelmi miniszterhez elküldött memorandumon kívül még próbasütés rendezésével is megkísérelték támogatni a maguk igazát. A próbasütés eredménye szerint a pékek valóban ráfizetéssel dolgoznak és a kenyeret nem adhatják a mostani árnál olcsóbban. Így tehát, amint azt szüntelenül hangoztatják, a hatósági péküzem egzisztenciájukban veszélyezteti őket. De, eddig legalább hiábavalónak bizonyult minden lépésük, nem lett eredménye a memorandumnak és a próbasütés folytán napvilágra került eredmény sem hozott győzelmet a szegedi sütőmestereknek. A hatósági péküzem egész nyugalommal gyártja tovább is a kenyereket, melyet az árvaházon kívül — legalább a pékek szerint — óriási mennyiségben hoznak forgalomba a közönség között is. A sütőmestereknek eddigi mozgalmukkal csak anynyit sikerült elérniük, hogy most viszonzásképen a hatóság is próbasütést rendel el a városi péküzemben. Somogyi polgármester e célból egy bizottságot hív össze, melynek tagjai lesznek Scaltéty Sándor főszámvevő, Mirota János, a Kereskedelmi Kamara és az Ipartestület képviselői, közigazgatási bizottságának egyik tagja és végül a fogyasztó közönségnek egy képviselője. A bizottságot a polgármester rövid időn belül összehivatja és ekkor a próbasütés eredményéhez képest újabb frontra terelődik a pékek harca. Remélni lehet azonban, hogy a kérdést sikerülni fog akként megoldani, hogy a pékek is megbékülnek és ami a fő, a fogyasztó közönség sem szenved sérelmet, amire elsősorban kell törekedni. Csevegés Egy könnycsep ... Ez a drága szent nap az ő napjuk , amikor a gondolat, érzés, emlékezés szünet nélkül oda visz a távolba azokhoz, akikre mindennap gondolok, akikért mindennap imádkozom. Szinte irigykedve nézem, hogy körülöttem mindenki a kertek utolsó virágaival elhalmozza szerettei sirkantját, becézgetik, ápolgatják azt a kis domborulatot, amely azoktól zár el, kik részesei voltak örömünknek, bánatunknak, kik szeretettel simogatva gondosan vezettek a megpróbáltatás nehéz utjain s amikor eltávoztak, jaj! akkor hullattuk az első könnyeket, melyeket megosztatlanul, egyedül ejtettünk. Most amikor a természetben is végbe megy a nagy elválás és elmúlás, amikor a madarak dala elnémul, virág elhervad, falevele szárazon lehull, most az övék az emlékezet szent ünnepe és igenis övék legyen a késői évszak minden virága, minden illata és övék legyen az egész november hónap minden imája, minden fohásza. Tulajdonképen a megemlékezés külső jeleire az itt maradottaknak is szükségük van, akiknek fájdalmát enyhíti az a tudat, hogy van egy hely, ahol kisírhatják magukat. S ettől a bánatos gyönyört én meg vagyok fosztva. Még ezen a szent ünnepükön sem ölelhetem át a virággarmada illatával, ott a távoli hegyoldalon, domboruló drága sirhantokat; apró mécsesek fényességével sem űzhetem el, a halál birodalmából, a mozdulatlan fenyőfák körüli sötétséget, ott állnak árván, elhagyatottan. Csak a rideg enyészet lehelete: az őszi köd fátyola burkolja be őket és csak felzokogó fohászom hangját küldhetem feléjök, melyeket nyomon követ imádkozó lelkem, vággyal teli szárnyalása, hogy a hit és szeretet fáklyáját meggyújtva, legalább egy pillanatra, aranyos fénnyel vonjam be a legdrágább szülők korhadó fakeresztjét... Margit asszony. A románok elhatározták, hogy a Székelyföldet szétdarabolják és a tömegesen együtt élő magyarokat több megyébe osztják be, hogy az elrománosítás könnyebb legyen. X világlista Schroll-slifenok, paplanlepedő, cretonek Soós Lajosnál, Oroszlán utca 2. sz. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK 1924 november 1. szombat. Mi az Joachim festőművész ügyében? A Szegedi Új Nemzedék megemlékezett már arról a perről, melyet Joachim festőművész indított Pásztor József, a Szeged című zsidó tájvédelmi napilap kiadótulajdonosa ellen. Pásztor tegnap a Szeged-hun válaszolt híradásunkra, s amelyre a megfelelő választ Joachim festőművésznek az alábbi levele adja , meg. Tekintetes Szerkesztő Ur! Hálás köszönettel vagyok b. figyelme és pártfogása iránt, hogy ügyemet a nyilvánosságra hozatal által elősegíteni méltóztatott. Végtelenül hálás lennék, ha a Szeged című lap 37-ik számában megjelent cikkre — amely hemzseg a hamis ténybeállításoktól — helyet méltóztatna engedni a válaszomnak. Megragadom az alkalmat, hogy lerántsam a leplet arról a viszonyról, amely kettőnk között volt. Való az, hogy Pásztor lakásában az ingyen kicsalt gyermek — portraitokon kívül még három olajfestményem függ — a negyediket pedig a nyáron kellett odaadnom a Szeged döntéslény kritikája fejében. Soha egy krajcárt nem láttam a képekért Pásztortól. Példának álljon itten egy képszerzési eset: Hazajöttem szabadságra a háború alatt. Említettem Pásztornak, hogy folyamodtam a hadifestői beosztáshoz és fölemlítettem, hogy mint liszt, valószínűleg nehezebben kapom meg, mintha közkatona volnék. Pásztor erre kijelentette, hogy ő tud tenni az érdekemben, de azért egy kép jár. Erre én kijelemettem, hogy nagyon szívesen honorálom a fáradozásait s megkapja a képet. Ebbe nem ment bele. Követelte azonnal a képet, sőt (elég körültekintő lévén) megjegyezte, hogy sikertelenség esetében is övé a kép. Naivan hittem neki, megkapta a képet, nagyon természetesen a tervből nem lett semmi. Nem is volt befolyása az ügyre, hanem el tudta velem hitetni hatalmát, ami nem volt. 1921-ben Pesten találkozva fölajánlotta, hogy a szegedi zsidóságot megszerzi megrendelőkül, ha megfestem neki az egyik fia arcképét. „Ötször annyit Imreshet majd mint Heller“ — jelentette ki Pásztor. Hát biz ezt lehet ügynökösködésnek is nevezni, de én inkább baráti jóakaratnak fogtam és fogom föl. A művészek a legtöbb esetben ilyen ajánlásokra kapnak megrendelést. Ez nem a mi hibánk: a közönség meg nemértésén alapul. Kell valaki, aki fölhívja a figyelmet valamely művészre és esetleg kedvet csináljon a megrendeléshez. Ez sajnos így van és nem a mi hibánkból kifolyólag, de szerencsétlenségünkre. Az áldott lelkű Kun József is megtette, de ő neki volt valóban tekintélye és elismert szakértelme. Hittek is neki és nagy segítségünkre tudott lenni. De hogy Pásztor olyan kis pont, mint amilyen, ezt igazán csak nemrég tudtam meg, mert hiszen, ha föltételeztem volna róla, hogy őneki képzőművészeti szempontból semmi tekintélye nincs és ha tudom, hogy adott szava, biztosítása csak levegő, természetesen nem álltam volna szóba vele. Egy másik mulatságos erőlködése az, hogy úgy akarja föltüntetni képeimet, hogy értéktelenek, illetve nem jók. Ezt a kérdést először is a szakértők fogják eldönteni. Másodszor : ha nem jó volt az első portré, ugyan minek erőlködött megszerezni a második életnagyságú arcképet és vájjon apósának arcképét azért festették velem le, mert rossz volt a két gyermekportré? Csodálatos ellentmondások ! Kijelentésem, hogy a zsidóság vesz tőlem kilencven százalékban képeket, közismert és kívánom, hogy serkentőleg hasson a keresztény társadalomra is. Azonban ez csak egy mellékvágány. Ami a kommunista időben viselt dolgaimat illeti, erre csak az a válaszom, hogy Pásztor több hónapig bujdosott Pesten, míg én nekem eszembe sem jutott egy pillanatra sem az eltűnési vágy. Soha politikával nem foglalkoztam és így nem volt semmi a rovásomon. Hogy be voltam választva, erről még tudomásom sem volt. Ha beválasztottak, úgy valószínű közismert igazságérzetemért és emberszeretetemért történt. Hogy a szegedi művészekről és írókról lekicsinylőleg nyilatkoztam volna, ez valótlan, ellenben való, hogy a képzőművészeti közállapotokról mondottam tárgyilagos bírálatot. Ezek után nyugodtam nézek a Pásztor fenyegetései elé. Maradtam Szerkesztő Urnak őszinte tisztelője -Cs. Joachim Ferenc festőművész. (Utóirat.) Az „önzetlen kritikáért“ adott képet én ebben a pillanatban kaptam vissza a Szeged szerkesztőségétől. Pontosabban : déli 12 órakor. A negyedik kép tehát ezzel elintézett ügy lett, ezt nyilvánosan elismerem. Cs. Joachim Ferenc festőművész. Ruházkodás és ökonómia. A mai nehéz gazdasági viszonyok között igen sokan foglalkoznak avval a problémával, hogy vajképen lehet legjobban és legolcsóbban öltözködni? Mintegy feleletképen alkalmat nyújt erre a világhírű Semlercég nagy faavadékvására, melyen a legfinomabb, békebeli minőségű, eredeti angol szövetek igen jutányos áron való beszerzésére nyújt módot a vevőközönségnek. A legjobb minőségű szövet, bár drágább is, végeredményben olcsóbb a gyenge minőségűnél, mivel háromszor-négyszer annyi ideig eltart különösen most, amikor a legfinomabb békebeli szövetet veheti meg a silányabb minőségű szövet áron, ezen rendkívüli alkalommal, mikor az elsőrendű áruiról világszerte ismert Semler cég londoni főüzletének (London 14. Golden Square) óriási forgalma folytán felhalmozódott legprímább szövetmaradékai Budapestre érkeztek és árusításuk a cég Bécsi utca 7. alatti fő- és Koronaherceg utca 9. alatti fióküzletében megkezdődött. Legszebb nőt és térj fehérneműseket gyártárban készít Soós Lajos, Oroszlán utca 2. sz. HIKiEK Slsaek sgj’ laisabcß, hissek agy batiban, Slssek egy IstenirSk igazságban, Magyarországiaitámadásiban. imea. téepheH: Naptár: 1924 november 1., szombat. Róm. kat. Mindenszentek. Prot. Marianna. Időjárás: Enyhe idő várható, semmi vagy kevesebb esővel. Somogyi könyvtár: Zárva. Múzeum: Nyitva délelőtt 10—1 óráig. Egyetemi könyvtár: Zárva. Napsugár: Nyitva délelőtt 8—1, délután 3—8 óráig. (A Központi Egyetem mögött.) Korzó Mozi: Szombaton és vasárnap : Borzalmak vonata és a pazar kisérő műsor. Hétfőn és kedden: Végzet asszonya. Szerkesztőségi órák naponta délelött Vili—Val óráig. A nyomdai és az éjjeli szerkesztőségi telefonszám 17—19. A temetőben Az elfáradt vándor örök nyugalomba dermedt s a ködfátyolos hantok felett hervadt krizantémok fájdalmas mámora lengedez. Néha megdobban a föld, mintha gyászdobok remegnének az éjszemü kripták homályában. Lilapárás levelek esöznek a süppedt halmokra s a lujafák áhítata az elhagyott életről susog. Minden csöndes és minden álmodik. A zűrös élet vásári zajában kétségbeesetten rángatóznak a hétköznapi gondok, csak a halottak álmodnak tovább sápadtan és gondtalanul. Nem bántanak senkit, de őket se igen háborgatja az élők kegyelete. A leszállott utasokra fátyolt borít a feledés. De a mai este az övék. Elmaradt kedvesek lépnek halkan a lelkünk pitvarába, ahonnan oly szívtelenül kizártuk őket. Illatos koszorúk terhe ünnepi pompát varázsol az elhagyott temetőbe. Pici viaszgyertyák, apró szellemtüzek ragyognak a csonka fejfákra, amelyek halkan nyöszörögnek az illatterhes szélben, mintha gazdájuk valami nehéz titkot akarna elzokogni. A gyertyafüstös ködből fájdalmas emlékek mutogatnak felénk s mintha egy bársonyos kar melege simulna szivünkre, amely most jéghidegem porlad a halálszagu sárban. Mennyi álom, mennyi kin, elnémult vágy ,és el nem sirt vallomás fagyott rá ezekre a szomorú néhaiakra. Egy végtelen álom a temető s mi, az elrendelt végzet nyugtalan gyermekei most döbbenve hallgatjuk az örök rithmus zsolozsmáját. A magyar ősznek nagyon sok vándora van. A kilenc éves szüret fenékig habzsolta az ősi szittya vért s a régiekhez újak érkeztek megint, akik még éltek volna fiatalon és boldogan, de csüggedt szivüket megverte a magyar átok és el kellett menniük, mert ez a magyar ősz tragédiája. Mi pedig, gyászolók és emlékezők, fogjuk szorosabban egymás kezét és tanuljunk a sírok vándoraitól, nehogy a feltámadás órája készületlenül találjon. Mert a sírokon újra kisarjadnak a tavasz virágai, a babérfák levelén a feltámadás ígérete ragyog s szomorú vándorok egymásra borulnak egy boldogabb hazában. (bp.) Lapunk következő száma a közbeeső ünnepek miatt kedden, november 4 én jelenik meg. Hősök gyászünnepe. A hősök temetőjében ma délután 3 órakor tart gyászünnepet a katonai lelkészség. Az elhunyt hősökért a gyászmise 3-án, hétfőn délelőtt 10 órakor lesz a rókusi templomban. Választmányi filma. A Katolikus Kör választmánya kedden délután 6 ónkor választmányi ülést tart. Az ügy fontosságára való tekintettel kérjük a választmányi tagokat, hogy minél többen jelenjenek meg. Koós Elemér a Nemzeti Bank főtanácsában. A napokban elhunyt Wildor Gyula helyébe, a Nemzeti Bank főtanácsába tagul Koós Elemért, a Szeged—Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatóját hívták meg. 46 OS bajtársak A műemlék leleplezésére vonatkozó fontos elhatározások megbeszélése végett csütörtökön a „Hági” különteremben este fél kilenckor bajtársi összejövetel lesz, melyen az elnökség a volt 46. gy. ezred tisztikarának (tényl., tart., népi, npg.) minél számosabb megjelenését kéri. Eljegyzés: Kakuszi Etuskát eljegyezte Vicsay Emil dr. (Minden külön értesítés helyett.) felöltőket étmeneti és téli kabátokat, szőrmebaodákat raktár*ról és détték elán is szállít. Blau Ignác Szeged, Kelemen utca 5. sz. tav* Angol úri szabóság. Részletfizetésre férfi-, női- és gyermekruhákat