Szegedi Uj Nemzedék, 1929. május (11. évfolyam, 98-121. szám)
1929-05-01 / 98. szám
Megütközéssel hallotta azokat a beszédeket, amelyek a jobb- és baloldalról hallatszottak, szerinte e másodrendű kérdésben. Wolff Károly kulmináns beszédben támadta a javaslatot — mondván , hogy mi lesz a fővárosból, ha ezt a 400 ezer pengőt elveszik tőle és abba az alapba helyezik, amelyből az ínségbe jutott községeket segítik. Fájdalommal látta ,hogy Wolff Károly szenvedélyes hangú beszéde a jobboldalon felfakasztotta a régi sebeket. Sem a jobboldalon, sem a baloldalon hangzott megállapítások nem jelzik a kormány álláspontját. Ezután ismertette a kérdés lényegét, elmondotta ,hogy ezekről az ügyekről a városok és vármegyék háztartásáról szóló törvényjavaslatban akartak intézkedést felvenni. Minthogy azonban ez a javaslat pontos előkészítést igényel, tehát hoszszabb ideig tart, amíg elkészül, ideiglenesen segíteni kell azon égbekiáltó blgokon, amelyek a vidéken jelentkeznek. (ügy van.) Némely községben még a tisztviselőket sem tudják fizetni, s a legelemibb kulturális igényeknek sem tudnak eleget tenni. Az első segítséget kívánja szolgálni a javaslat. Csodálkozással hallotta, hogy akkor, amikor a fővárost, mint az ország szivét, a fejét emlegetik, ugyanakkor vehemensen ellenzik, hogy abba a testbe ,amely ezt a szivet táplálja, ezt a fejet emeli valami jusson. (Nagy éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Tiltakozik az ellen a beállítás ellen, mintha a Házban a képviselők egy részének a főváros érdekeit, más részének a vidék érdekeit kellene képviselnie. Itt csak egy érdekről lehet szó, a nemzet érdekéről. (Éljenzés.) Hivatkozik arra, hogy a főváros költségvetése az 1928. évben több, mint hét millió pengő felesleggel zárult. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést, közben egyenként nevezimeg a rajongó képviselőket, míg Végre a csendet helyre tudja állítani. A szakaszt ezután változatlanul fogadták el. A következő szakaszokat azonban hozzászólás nélkül fogadták el. A 18. szakasznál Wolff Károly sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a vita az imént szenvedélyes mederbe terelődött. Hangoztatta, hogy elismeri a falu érdekeit és a falu nyomorát, de most nem segélyes hanem államháztartási tételekről van szó. Ezután a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadták, majd áttértek az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet rt. adó- és illetékviszonyairól szóló törvényjavaslat tárgyalására. Orffy Imre ismertetése után a javaslatot általánosságban elfogadták. A részletes tárgyalás során Temesváry Imre új 2. szakaszt ajánlott,amelyben azokat a kedvezményeket kívánja megállapítani, amelyekre az egyéni vagy társas cégek részvénytársasággá való alakulásukkor számíthatnak. Ha az átalakulás azt célozza, hogy jelzálogkölcsönhöz juthatnak, hasonló kedvezmények szükségesek a visszaalakuláshoz. Neubauer Ferenc felszólalása után Wekerle miniszter hozzájárul Temesváry Imre indítványához A Ház ebben az értelemben határozott. Több hozzászólás nem volt, és így a javaslatot részleteiben is elfogadták. Őrffy Imre ismertette azokról az illetékmentességekről szóló törvényjavaslatot, amelyek az általános földbirtokrendező bíróság ítéletén alapuló ingatlanok, adományozott vitézi tel SZEGEDI UJ NEMZEDÉK ^ 1929 május 1 szerda^ kek, valamint az elcsatolt területen birtokukból megfosztott magyar állampolgárok ,vagy visszatelepülő volt magyar állampolgárok ingatlanaira vonatkoznak. Ezután elfogadták az elnök napirendi indítványát, amely szerint a Fiáz legközelebbi ülését szerdán tartja a mai napirenddel. Az ülés 2 órakor ért véget. A pénzümminiszter megcáfolta a Nemzeti Bank újabb kamatlábemeléséről elterjedt híreket A kormány nem vesz részt a tőzsde szanálásában Budapest, április 30. A parlament folyosóján nagy érdeklődéssel pertraktálták az egyik reggeli lapnak azt a hírét, hogy az állam 50 millió pengővel kíván résztvenni a tőzsde szanálásában oly módon, hogy ezért az összegért részvényeket vásárol. A hír nagy feltűnést keltett és amikor Wekerle Sándor a Házba érkezett, azonnal nagy csoport vette körül. Érdeklődtek nála a hír komolysága felöl. — Én nem tudok ilyen ,interveniáló vásárlásokról —válaszolt a miniszter, de lehetetlen is volna, hogy az állam részvényeket vásároljon, amikor erre törvényes felhatalmazás nincsen. Tudomásom szerint bankérdekeltség szindikátus jött, vagy jön létre oly célból, hogy védelmet nyújtson a tőzsdebetörések ellen, amelyeknél egyesek illegitim hasznot szereznek maguknak, de amint mondottam e szindikátusban sem a kormány, sem a pénzügyminisztérium nem vesz részt. A minisztert körülvevő képviselők egyike szóvátette azután a bank kamatláb újabb emeléséről elterjedt híreket. — Nem hiszem — válaszolta a miniszter — hogy újabb kamatlábemelésre kerüljön sor. Különben is ez nem tőlem függ teljesen. Legutóbb Angliában, Németországban és Ausztriában emelték a kamatlábat, ami természetesen ránk is kihatással volt. Azt hiszem azonban, hogy újabb kamatlábemelésre nem került sor. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Katolikus Nővédő Egyesület XX. jubiláns közgyűlését Raskó Istvánné dr-né Két évtized nehéz, de eredményteljes munkájáról Szeged, április 30. A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület kedden délután tartotta Raskó Istvánné dr.-né alapító elnökasszony vezetése mellett XX.-ik, jubiláris közgyűlését. A jubiláris közgyűlés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és Szeged város úri társadalmának legelőkelőbb katolikus hölgytagjai töltötték meg a Korona utcai székház nagy kápolnáját Az ünnepi megnyitó beszédett Raskó Istvánné dr.-né alapító elnöknő mondotta, akit bizonyára mély meghatódással töltött el a jubiláris közgyűlés lelkes hangulata, hiszen két évtized szakadatlan munkájáról és nagyszerű eredményeiről számolhatott be. Elmondotta beszámolójában, hogy a katolikus patronázs gondolatát Oieswein Sándor vetette fel a Katolikus Körnek 1903-ban történt alakuló ülésén. Majd Prohászka Ottokár püspök aki szívesen beszélt mindig a Szegedi Katolikus Kör tagjainak, biztattja egyre intenzívebben a szegedi lányokat a katolikus patronázs megszervezésére. Sőt egy alkalommal, mikor már a szervezkedés alapjai meg voltak vetve, egyenesen felszólította Raskónét a karitatív egyesülés elnökségének elvállalására. Raskó Istvánné dr-né azonban, mint szabadkai lakos, ekkor nem tehetett eleget a nagy püspök kérésének. Néhány hónap múlva Ogorokon bérmált Csernoch János dr. akkori Csanádi megyéspüspök. A főpásztor és Raskó Istvánné között ott is eszmecsere indult meg a szegedi viszonyokról, melynek eredményeképpen a megyéspüspök szinte parancsban adta ki, hogy el kell az elnökséget vállalni,é s a patronázst meg kell szerveznie. A Szegedi Katolikus Nővédő alapját tulajdonképpen a gyoroki plébánián vetették meg. Mert ettől kezdve nagy lendülettel indult meg a szervezés munkája. Mikor véglegesen megalakult, Katolikus Leány Patronázs volt a neve, s hivatalos helyiségét az elnöknő lakásán rendezte be. 1909-ben a Miasszonyunk Zárdájában alakult meg az első leánykör, s a pat- Tonázs felavatását a Csanádi és Fischer-Dobre Ágost kassai püspök végezték. Az első szegedi katolikus nagygyűlés Ettől kezdve egyre több szegedi hölgy kapcsolódik bele a patronázs munkájába. A szervezkedés roppant arányokban indul meg, s egymásután kell a fiók patronázsokat fzállítani. A szegedi példát pedig a szomszéd városok és községek is követik. 1909-ben volt Szegeden az első kat. nagygyűlés, melyre Nagymagyarország Nagy tavaszi vásárunkra felhívjuk az igen t. vevőközönség sz. figyelmét! A késdi tavisssi szeion folytán raktáron levő összes tavaszi cikkeinket mélyen leszállított áron árusítjuk. Kérjük kirakataink és raktárunk sz. megtekintését. Vételkötelezettség nincs. Dr. Sajó és társa Divaáruháza (Károlyi- és Feketesas-utcák sarkán) nak minden számottevő katolikus tényezője Szegedre érkezett. Ennek hécésatős munkájában érlelődött elhatározássá az a terv, hogy kell egy női egyesületnek lennie, amely szociális és karitatív munkával foglalkozik. A megyéspüspök is helyeselte a gondolatot, s megengedte, hogy a szegedi egyesület, mint az Országos Katolikus Nővédő Egyesület külön autonómiával rendelkező fiókja működjön tovább. Megalakul a mai Nővédő Egyesület A megyéspüspök elhatározása nagy örömet keltett Szegeden. Az alakulat gyűlést augusztus 31-én díszgyűlés követte, melyen Csernoch János drmegyéspüspökön és a püspöki kar többi tagjainkívül gróf Zichy János, Farkas Edrth és nagyon sokan a katolikus előkelőségek közül jelentek meg. Az uj egyesület védnöke Csernoch János dr. megyéspüspök és báró Werliczy Ferencné, elnöke Raskó Istvánné dr.né lett. A megalakulás után a Leány Patronázs fejlesztését, a Gyermekkórház Patronázst, a kiskorú bűnösök védelmét, a Napközi Otthon felállítását és a Kát. Tisztviselőnők egyesületének megalakulását vették tervbe. A következő évben Jászay Géza apát kéré®ére a város szegényeinek gondozása körül fejtettek ki nagyszabású tevékenységet. Ezt a szociális szempontból nagy jelentőségű munkát néhány lelkes munkatársával Tárgyán Imrénné vezette. Készséggel adott helyiséget az Egyesület az Átmeneti Leányotthoának, melyben egy esztendőn keresztül 11994 fiatalkorú leánybűnös nyert elhelyyezést Felépül a székház Folytonos tevékenység közepette jutott el az Egyesület fennállásának ahhoz a jelentős dátumához, hogy a vallásalap adományainak felhasználásával megvette a Korona utca 18. sz. alattti telket, ahová begavári Back Bernát felépítette, a város hölgytársadalmának örömére az új székházat. Ennek földszintjén a munkás emberek gyermekeiknek gondozása céljából elhelyezték a Zsófia napközi otthont. 1910-ben a megyéspüspök óhajára buzgó és lelkes hölgyekbőlmegalakult az Oltáregyesület is. Mikor már a háború előre vetette, árnyékát, a székházat kórház céljaiba ajánlották fel, amit a hadügyi kormány el is fogadott, s a háború alatt 19 hónapon keresztül ápoltak benne, a legnagyobb gonddal tiszteket. Ennek elismeréseképpen, a király számos hiszen kitüntetést adományozott a kórház vezetőinek. 1914-ben zászlót küldtek I Prágába a magyar katotváknak, 1915-ben pedig az Egyesület 25.000 korona hadikölcsönt jegyzett. Népkonyhák vezetésében, harctérre küldendő meleg ruha készítésben, hadilárvák gondozásában, hadifogoly irodák fenntartásában és a csecsemővédelem terén is egyforma lelkesedéssel dolgoztak a hölgyek. S emellett a nagy munka mellett még mód nyított arra is, hogy 1915-ben megvásároltháttá a Nevedó, a székházzal kapcsolatos telket is . A forradalmak ideje A háború utáni összeomlás anyagilag érzékenyen érintette eztaz Egyesületet is. De mindég akadtak jólelkü emberek, akik segítségére siettek s mikor a nemzeti megujhodás ismét áldozatot követelt, a Növédő ujból felajánllatta helyiségeit a Nemzeti Hadseregnek. Prónay Pál különítménye huzamosabb időn keresztül lakott: itten.. A rend helyreálltával újból megkezdték a leánykörök szervezését. Mikor 1921-ben a kolozsvári egyetem Szegedre költözött, a hercegprímás segítségével megteremtették a Szent Erzsébet Leányinternátust, amely kezdetben a megszállott területről idejövő leánynövendékeknek adott kényelmes otthont, majd Klebelsberg Kunó gróf és Vass József népjóléti miniszter segítségével évről-évre fejlődött si ma már 56 növendék elhelyezésére alkalmas, sőt az Egyesület a Jósika utcában újabb telket vásárolt, melyen újból épitkezni szándékozik. Kivette az Egyesület minden hazafias akciókból is a részét. Nem érkezett hozzá kérő szó, melyet ne teljesítet volna, s nem fordult hozzá szegény ember, akinek könnyeit le ne törölte volna, s emellett igen nagy gondot fordított a lelki élet bensőségére is. Ezután az egyesület halottairól emlékezett meg Raskó Istvánné dr.-né, letekből jött, kegyeletes szavakkal. A Katolikus Nővédő pártfogói Majd a Nővédő mecénásai és jóakarói iránt fejezte ki háláját. Elsősorban Glattfelder Gyilla dr. megyéspüspök iránt, aki mióta elfoglalta