Székely Ellenzék, 1906. április-június (9. évfolyam, 75-147. szám)
1906-04-01 / 75. szám
IX. évfolyam. i. 1909– 75. Mám./ Maros-Vásárhely, 1906. április 1. vasárnap. P 0 L I T I I NAPILAP Előfizetési díj: egész évre 12 kor., félévre 6 kor. negyedévre 3 kor., 1 hóra 1 kor. 30 fillér. =*== Egyes szám ára 2 fillér. ===== Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchenyi-tér ?. szám. — Telefon 101. szám. — Kiadják: A marosvásárhelyi függetlenségi és 48-as párt — támogatásával Adl Árpád és dr. Sebess Dénes. — A marosvásárhelyi függetlenségi és 48-as Kossuth-párt hivatalos lapja. Mit akar a nemzet? Kifordítják sarkából az egész világot. Mindent meghamisítanak. El akarják hitetni, hogy a nemzet semmit sem akart abból, amiért a vezérek az utóbbi esztendőkben harcoltak. Ha úgy volna igaz, ahogy ők állítják, akkor Magyarország mindezideig álmodott, mégpedig nagyon csúnyát. A nemzet akarta a katonai kiadások és újoncjutalék felemelését, mindennemű katonai engedmények nélkül. Imádta a Gotterhaltét. Kolozsvár népe azért rendezte a híres tüntetést, mert megakarták akadályozni abban a gyönyörűségében, hogy a császárhimnuszt élvezhesse. A nemzet akarta a házszabályrevíziót, a parlamenti szájkosarat, az újoncmegajánlási és budgetjog elkobzását. Akarta a november 19-iki zsebkendő merényletet. Akarta január 26-án a Tisza-féle merénylő gárda fényes győzelmét. Akarta a vezényszó és önálló vámterület kikapcsolását már 1905. februárban. Akarta az alkotmány és törvényellenes Fejérváry kormány kinevezését. Akarta a képviselőház elnapolását. Akarta a társadalmi osztályoknak egymásra uszítását. Akarta az ujmódi főispánok kinevezését. Akarta a sajtószabadság, a gyülekezési jog elkobzását. Akarta az országgyűlés feloszlatását, az alkotmány felfüggesztését, a katonai uralom kihirdetését, a pátensekkel és rendeletekkel való kormányzást, a törvénytelen királyi biztosok kiküldését, alkotmányvédő törvényhatóságok eltiprását s a többi sok, már eszeveszett túlkapásait a hatalomnak, — mindezeket akarván akarta a nemzet ugyebár ? Ha mindezeket nem akarta a nemzet, akkor miért adott mindez alkotmányellenes merényletekre okot és alkalmat? A nemzet nem csinált forradalmat. Magyarország nem akart elszakadni sem Ausztriától, sem a dinasztiától. Ferenc Józsefet senki sem akarta detronizálni vagy elkergetni. Magyarország csupán azt követelte, hogy a törvények, amelyeket a koronával egyetértőig hozott, a valóságban is végrehajtassanak. A hadsereg magyar részének magyar nyelvét, az önálló vámterületet s a paritásos külképviseletet biztosító törvényeket. Ennyit akart a nemzet s az volt a bűne, hogy egyáltalán akarni mert. Ezért kellett törvényes képviseletét szétverni, nyomorral és szenvedéssel boldogítani. Ha a törvényhatósági bizottság ragaszkodik az alkotmányhoz, egyszerűen megfosztják önkormányzatától. Nem úgy veszik el tőle, törvénytelen, alkotmányellenes és erőszakos módon, hanem ő maga prédálja el esztelenül és lelkiismeretlennül. Mindent meghamisítottak, a tényeket kifordították helyzetükből s feje tetejére állították a kézzel fogható valóságot. Ma azt kívánják, hogy ismerjük el a törvénytelenséget törvénynek, holnap majd azt kívánják, hogy szavazzák meg az összbirodalmi egységet, amint már kívánták máskor is. Ha aztán mindent úgy megcsinálunk, amint Fejérváry és társai meg az őket jó pénzért támogató apró alakok kívánják, akkor aztán nem kell egyéb, csak a trónon elkövetkező új ember, aki egyetlen ökölcsapással úgy beleszedít bennünket az összbirodalomba, hogy soha többé meg nem találják az önálló Magyarországot. Minden jó honfi és honleány bojkottálja az osztrák ipart! Szemle. A mai nap a választások kiírása ügyében semmi nevezetesebb fordulatot nem hozott. A politikusok természetesen csakis erről beszélnek s minden kombinációnak csak ez a központja, de azért még ma sem tudják teljes határozottsággal, mily fejlemények származnak a választások ki nem írásából, mely minden bizonynyal be fog következni. Politikai híreink a következők:_____________________ A bécsi Zeit írja, hogy az ellenzék vezérlő bizottsága a választás elhalasztása ügyében manifesztumot intéz a nemzethez, melyben erélyesen fog tiltakozni az alkotmányellenes intézkedés •19091 A kormány félhivatalos formában közzé teszi, hogy az a híresztelés, mintha a kormány bizonyos kedvezmények útján igyekeznék a katonákat toborozni, teljesen alaptalan. Rudnay királybiztos felmentette hivatalától Ivánka Pál váci főég Schmelzer Gyula olyaténképen, hogy nyugdíjigényüktől is szolgabirót szolgabirót ők ezáltal elestek. A Magyar Hírlap előkelő forrásból írja, hogy a királynak aggodalmai vannak a választások elhalasztása miatt. Mindenekelőtt a katonai csapatok magatartásától fél, úgy véli, hogy ás a nyugtalan szellem, mely ma a katonaságba behatolt, a jövőbe csak fokozódni fog. A póttartalékosok megbízhatatlanok s rájuk egyáltalában nem lehet számitani. A kormány leginkább a miatt nyugtalankodik, hogy a megyei tisztviselők nem állanak teljesen oldala mellett Ezért 1907-től kezdve, mikor is a Szapáry-féle rendelet lejár, államosítani fogják a közigazgatást. A hivatalokat haladópárti képviselőkkel rakják meg, kik készek lesznek a kormánynak segédkezet nyújtani. A kormánynak ezenkívül egy másik nagy oka is van, amiért nem rendeli el az új választásokat. A kúriai bíráskodás 1908-ig érvényes s addig a kormány nem léphet a küzdőporondra, így csak 1908-ban lesz a legközelebbi képviselő választás. Addig a kormány az önkénte értesítési Van szerencsém a m. t. közönség b. tudomására hozni, hogy a főtéren 15. szám alatt, a nagytőzsde mellett KÁRPITOS MŰHELYT nyitottam, ahol mindenféle kárpitos munkát a legmagasabb igényeknek megfelelően ír jutányos árban elvállalok. — ízléses és tartós munkáról a mélyen tisztelt közönséget biztosítom-Javításokat, régi bútorok divat szerinti átalakítását pontosan és olcsón össköslöm. Így próbarendelés mindenkit meggyőz. Szives pártfogást kér 13». 16 QODT JÓZSEF KÁRPITOS. •w * I -•—v flH-^fOO