Székely Hírmondó, 2010. január (15. évfolyam, 1-4. szám)

2010-01-22 / 3. szám

Birtokban Rajtunk többé-kevésbé múló okok miatt birtokon kívül került a székely két em­­beröltőnyi időre, saját vagyonát, jussát, örökségét egy homályos közösben látta vi­szont, ami mindenkié volt, csak az övé nem, és húsz éve kisebb-nagyobb sikerrel birtokon belül vagyunk mindannyian. Eljött az ideje újratanulnunk, mit is jelent az a közmon­dássá vált tétel, hogy a tulajdon kötelez. Nagyjaink, köztük az egyik legnagyobb, Széchenyi István, tudva-tudták, hogy a nem­zetnek az előrehaladás a sorsa. Ezért írta meg 177 esztendővel ezelőtt két nagy műve, a Hitel és a Világ után azok kiegészítését, a Stádiumot, mely a cenzúra kötözködése mi­att végül abban a városban, Lipcsében jelent meg, ahol a zenetörténet legszorgalmasabb óriása, Bach alkotta halhatatlan műveit, és tért nyugovóra. Tulajdon, szorgalom, hitel, érdekegyesítés, a birtokszerzés lehetősége, ezek ennek a 177 éves történetnek a kulcs­szavai, és ma is ezeken múlik a jövő. A tulajdonnal bizony meg kell tanulnunk bánni. Ezt nem lehet csak úgy birtokolni nagy henyegén, legyen az erdő, pár árnyi kaszáló, bennvaló vagy szénagyűjtő kaliba. Jószágot, ingatlant vagy csak banális munkahelyet ha adott a Fennvaló, azzal élni kell tudni, meg kell becsülni, szaporítani kell, és mindezt úgy, hogy a közösségnek is juttassunk, ahonnan vétettünk. Egyszerű dolgok ezek, csak szemeinket nem szabad levennünk a célról, az előrehaladásról, ahogyan azt nagyon szépen Széchenyi megfo­galmazta. Túl hosszú ideje álltunk rá a helyben járásra, a túlélésre, eveztünk a kockázat nélküli lét pocsolyáján, és megfeledkeztünk arról, hogy nincs ingyenebéd, meg arról is, hogy közösség nélkül nincs jövő. Leltárra van tehát szükségünk, arra, hogy számba vegyük, mink van, mi is van a birtokon belül, és felrójuk ma­gunknak mindennapi feladatainkat. Ehhez pedig elméleti és gyakorlati tudásra, példákra van szükségünk, hogy a lehetőségek szerint ne csak a magunk hibáiból, sikereiből okuljunk. Új mellékletünk is főként ezt a célt szolgál­ja: megmutatni azokat, akiknek sikerült, és biztatni azokat, akik nekivágnak a gazdaság­nak, vállalkoznak, mernek. Hogy haladjunk előre, mert helyzetünk megváltoztatását csakis magunktól várhatjuk el. A közösséget, a mi közösségünket is csak mi magunk vihetjük elő­re, mindenki a tehetsége szerint. Willmann Walter A Székely­kenyér titka többek között a pityóka és a fás kemence II. oldal * Új tervekkel és megújult vezetősség­­gel kezdte az évet az ASIMCOV II. oldal A Szarvadi­házaspár három színes televízióval kezdte IV. oldal Céljuk a határon túli magyar gazdaság fejlesztése - interjú dr. Somogyiné Sesták Ágnessel­ a Corvinus Zrt. vezérigazgatójával Idén tavasszal lényeges változás történt a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. háza táján, és ez nemcsak a Corvinus Támogatásközvetítői Zrt. névváltásban nyil­vánult meg, hanem abban is, hogy a cég a magyar vállalkozások határon túli be­fektetéseinek tőkeoldali támogatásáról áttért a határon túli magyar területeken működő vállalkozások sikerének elősegítésére. Lapunknak adott interjújában So­mogyiné Sesták Ágnes küldetésként fogalmazta meg azt, hogy gazdasági fej­lesztéshez nyújthatnak támogatásokat.­ ­- Mit takar az önök által vezetett, Társaságként is emlegetett in­tézmény? - A Corvinus Zrt. a magyar kor­mányzat nemzetpolitikai intézmény­­rendszerének a része. Az a felada­tunk, hogy gazdasági segítséget nyújtsunk a Kárpát-medencében élő magyarságnak a helyben ma­radáshoz. Ennek érdekében azok­tól a vállalkozóktól, akikkel e­­gyüttműködünk, konkrét projek­teket kérünk, be kell mutatniuk a fejlesztési elképzeléseiket, mel­lékelniük egy üzleti tervet arról, hogy mit akarnak, milyen forrá­suk van ehhez. Nekünk az el­bírálás során két dolgot kell mér­legelnünk: hogy milyen hatással lesz az adott vállalkozásra az a bi­zonyos projekt, illetve hogy mi­lyen hatással lesz az adott térség magyarságára. Egyszóval olyan projektek támogatására törek­szünk, amelyeknek közösségfej­lesztő, gazdasági hatásuk van. ön mit ajánl a háromszéki vállalkozóknak, milyen tervek­kel forduljanak a Társaság­hoz? - Adott a lehetőség arra, hogy idegenforgalmi irányultságú projektekkel forduljanak hoz­zánk. Idegenforgalmi vonatkozású elképzelésekre, akár rendezvények megszervezésére is lehet támoga­tást kérni. Kisvállalkozók is pályáz­hatnak, ha megvan a nyerő ötlet, mint például a káposzta-fesztivál - az ilyen jellegű pályázatokat egész biztosan támogatjuk. Nem elég a szimpatikus elképzelés, jól meg kell írni a pályázatot, számokkal kell meggyőzni a Corvinust, hogy érde­mes támogatni a kitűzött célt. Eh­hez helyben is tudunk segítséget nyújtani, ugyanis a Kárpát-meden­cébe összesen 31 vállalkozásfejlesz­tési központtal állunk szerződéses kapcsolatban, Háromszéken ilye­nek például az ASIMCOV és a Co­­vimm Consulting Kft. Mindkét szervezet, iletve cég évtizedes gya­korlattal bír ezen a téren, tudják, ho­gyan segítsenek a vállalkozóknak a pályázat konkrét elkészítésében, a fejlesztési projekt formába öntésé­ben. Arra biztatok minden pályázót, bátran keressék fel ezeket a közpon­tokat. - Mekkora összegek hívhatók le Corvinus Zrt.-től? - Minden egyes pályázati típus­nál megjelenítjük a lehívható keretet. Egyedül a kamattámogatásoknál nincs meghatározva az összeg, vi­szont létezik egy uniós szabályozás, amely kimondja, hogy a hitel ka­matának legtöbb 50 százaléka támo­gatható. Vannak önerőpótló támo­gatásaink, itt 4,5-5 millió körüli az igénybe vehető összeg. Rendelke­zünk kisebb összegű projektekkel is, például első vállalkozás bein­dítására 1 millió forintot lehet kérni, akárcsak a minőségbiz­tosítási rendszer bevezetésének támogatására. Vannak nagymé­retű informatikai projektjeink, a­­melyek kevés vállalkozót érin­tenek ugyan, de sokan tudnak belőle kapacitálni, ezek esetében százmilliós nagyságrendekről beszélhetünk. - Jelenleg milyen programmal vannak jelen Romániában? - Egy idegenforgalmi projek­teket befogadó pályázattal dol­gozunk itt, és előkészítés alatt van egy informatikai tematikája is: egy egységes közép-európai gazdasági portálrendszer létre­hozásán fáradozunk a Kárpát­medencében. Ennek a rend­szernek a tagja lenne Románia, Ukrajna, Szerbia és Szlovákia is. Egy olyan egységes adatbázis kialakítása a cél, ahová ezekből az országokból befutnának a vállalkozásokra, gazdaságra vo­natkozó adatok. Az elképzelés az, hogy kiválasztjuk azokat a vállal­kozókat, akik egy ilyen portálrend­szert létre tudnánk hozni, és tudják garantálni, hogy az adott ország adatai bekerüljenek, ugyanakkor ezek az adatok meghatározott idő­közönként frissítésre is kerüljenek. Dimény H. Árpád Dr. Somogyiné Lesták Ágnes: Nem elég a szimpatikus elképzelés, jól meg kell írni a pályázatot"

Next