Székely Hírmondó, 2014. szeptember (19. évfolyam, 167-188. szám)

2014-09-01 / 167. szám

SZÉKELY Hírmondó 2014. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ r ■ Napirenden Háború és béke lagikomikus az a mód, aho­gyan komolynak tartott po­litikusok az ukrajnai esemé­nyekről vitatkoznak. Már jó né­hány hónapja folyik a szócséplés arról, vajon polgárháború van-e Ukrajnában, netán „rendes" orosz-ukrán háború, hadüzenet nélkül ugyan, de annál nyomó­sabb okokkal, a klasszikus mű­­veltségűek számára: casus belli­vel? A legutóbbi napokban pe­dig azon civakodnak a fő-fő megnevezők, hogy most frissi­ben orosz invázió folyik-e Lu­­hanszk és Donyeck tartomá­nyokban, vagy csupán„orosz beszivárgásról" beszélhetünk. Ezenközben összetrombitál­ják az ENSZ nevű nagy nemzet­közi sóhivatalt, annak erős mag­ját, a Biztonsági Tanácsot is, s fo­lyik tovább a szócséplés. Egy­másnak üzengetnek sűrűn a kancelláriák, a miniszterelnökök és az államfők, s mindenik oko­sabb akar lenni a történések megnevezésében (!) a másiknál, de a valóságról nem nagyon akarnak beszélni. Ukrajnában ma szabályos há­ború folyik, hiszen az ukrán re­guláris hadsereg csap össze a Putyin-birodalom által hatható­san és kézzelfoghatóan támoga­tott orosz felkelőkkel. Nem „oroszbarátokkal", hanem az Uk­rajna keleti részében többség­ben élő oroszokkal, akik ugyan­csak megunták mind az ukrajnai „jólétet", mind pedig a föltáma­dott nagyukrán nacionalizmust, mely Janukovics elkergetése után úgy látta, eljött az ideje uk­ránná darálni körülbelül tízmillió oroszt, nem is beszélve a kisebb nemzeti közösségekről. Csak­hogy az oroszok esetében ala­posan elszámították magukat. Mert akár van szabályos orosz invázió, akár nincs, egy biztos, háború az van, annak rendje és módja szerint. S ebben a háborúban orosz katonák, orosz csapattestek is harcolnak, nem is beszélve arról, hogy a szeparatisták kezén lévő fegyverzet teljesen orosz szár­mazású, tankostól, ágyústól, ra­­kétástól, helikopterestől és harci repülőstől. A szeparatisták veze­tői eléggé cinikusan mondják, hogy vannak ott ugyan „szabad­­napos"orosz katonák is, de ma­ga az orosz hadsereg még nincs, mert akkor már Kijevben lenné­nek, s nem csupán átfogó ellen­­támadást hajtanának végre az ukrán hadsereg ellen saját újsü­tetű köztársaságaik területén, mely lassan, de biztosan inkább lesz orosz terület, mint ukrán.M­T Magyari Lajos AKTUÁLIS 2 Románia még nem a biciklisek országa Nem csupán csak egészséges A Gfk piackutató intézet júniusban, a Cars & Drivers program keretében mér­te fel a romániai biciklihasználati szo­kásokat, s az 1000 személy véleményét feldolgozó, reprezentatív kutatás sze­rint falun többen közlekednek két keré­ken, mint városon. Mivel a háromszéki biciklizési szokásokról nem készült kü­lön kimutatás, kíváncsiak voltunk az it­teni pedálozási szokásokra, illetve lehe­tőségekre is. Jancsó Katalin, Tinea Teddy A z említett tanulmány szerint az ország nyugati felében jóval többen pattannak nye­regbe, mint Dobrudzsában és Bu­karestben (ez utóbbiban csak minden hatodik lakosnak van ke­rékpárja). Sokatmondó az a tény is, hogy az autótulajdonosoknak csak egyharmada rendelkezik bi­ciklivel is, igaz, a járgányvásárlók száma meredeken emelkedik az utóbbi években. Ezek az adatok egyfajta mentalitásváltozásra is utalnak, amit Gál László, a KSE bicikliszakosztályának elnöke is kihangsúlyozott. Gál úgy vélekedik, főként a fia­talok körében kezdett népszerűvé válni a biciklizés, viszont sajnálat­tal veszi észre, hogy körükben a költséges, márkás kerékpárok bir­toklásának még mindig nagyobb a presztízse, mint magának a bicik­lis életfelfogásnak, illetve annak, hogy bármikor, bárhová el lehet jutni önerőből.­­ Amíg ebben az országban a biciklit lesajnált közlekedési esz­köznek tartják, kevés remény mu­tatkozik arra, hogy a közeljövőben megváltozzon ez a mentalitás - ál­lapította meg Gál László. Bokor-Tóth Zoltán, a sepsi­szentgyörgyi MultiNr Kft. tulajdo­nosa nemcsak sikeres vállalkozó és családapa, hanem tíz éve megrög-Napjaink elkényelmesedett életvitelében, az ülő munka világában testünket karbantar­tó közlekedési eszköz lehetne a bringa - biztat a sepsiszent­györgyi vállalkozó zött biciklis, a megyeszékhelyi bringás élet támogatója. - Modern, drága autóm van, ám ha tehetném, folyton biciklivel járnék munkába, és szeretném, ha gyermekeim is önállóan, kétkere­kűvel mehetnének iskolába. Egy olyan Sepsiszentgyörgyöt képze­lek el, ahol mindenki biciklivel vagy gyalog jár. Túl pici ez a város, nem normális, hogy egyesek pár­száz méteres távokat is személy­­gépkocsikkal tegyenek meg - ma­gyarázza Bokor-Tóth Zoltán. A sikeres vállalkozót tíz éve egy hozzá bringával látogatóba érkező svéd vendége győzte meg újra a kétkerekűek praktikusságáról, azó­ta hódol a „testet is megfelelőkép­pen karbantartó” biciklizésnek.­­ Fájó, hogy az utóbbi időben veszélyes biciklivel közlekedni. Régebb az volt a gond, hogy nem volt pénz az utcák modernizálásá­ra, most pedig azt látom, hogy megújulnak az utcák, ám hanyago­­lódnak a bicikliutak. Gondot je­lent ugyanakkor, hogy a kisgyer­mekek nem közlekedhetnek köz­úton bringával, a kerékpársávokat pedig mifelénk egy útszéli vonal húzásával oldják meg, megvonva a kicsiktől a karikázás örömét - ösz­­szegezett Bokor, reményét fejezve ki, hogy nem csupán unokáinak lesz esélye rá, hanem bringával ha­marosan ő is eljuthat a város bár­mely pontjára családja, kicsinyei kíséretében. A vállalkozó azt vallja, a bicaj, gyakorlati haszna mellett, számos betegséget is megelőz.« Felkészületlen diplomások Hét fiatalt alkalmaztak Pénteken a Kovászna megyei munkaerő-foglal­koztatási ügynökség Dália utcai felnőttképző köz­pontjában szerveztek börzét, elsősorban fiatalok­nak. A szakhivatal sikeresnek ítélte az állásvásárt, hiszen hét fiatalnak helyben került munka, továb­bi 37-et pedig a cégek visszahívtak interjúra. Lévai Barna Kelemen Tibor intézményve­zető (képünkön) tájékoztatása szerint 963 céget hívtak meg a börzére, de csak 28 jelent meg, ezek közül 16 az utolsó napok­ban jelezte részvételi szándékát. A megszólított 400 munkanélkü­liből 298-an jelentkeztek be, köz­tük 258 friss végzős, ők a megye­székhelyről és környékéről ér­keztek a börzére. Összesen 163 felajánlott munkahely közül vá­laszthattak, a felsőfokú diplomá­val rendelkezők 24 állásra pályáz­hattak. Négy fiatal a kereskedelem­ben talált munkát, egy pékségben dolgozhat, emellett alkalmaztak egy autószerelőt és egy felsőfokú szakvégzettségű mérnököt is. Ke­lemen szerint kissé meglepően tapasztalták, a munkaadókkal együtt, hogy az egyetemet vég­zett fiatalok felkészültsége eléggé hiányos volt, nem igazán tudtak kommunikálni a cégek képvise­lőivel, bár akadt köztük filológus, gazdasági, mérnöki és közigazga­tási szakvégzettségű fiatal is. Néhányan, amikor meghal­lották, hogy az építkezésben len­ne lehetőségük elhelyezkedni, visszautasították a munkát, mondván, valami „nyugodtabb” állást képzeltek el maguknak Szeptember 26-án, egy országos szintű rendezvény keretében is szerveznek börzét, ugyancsak fi­ataloknak, friss végzősöknek.« Jó úton halad a baróti kórház Beszámoló a tanácsban A baróti kórház szervezeti felépí­tését hagyták jóvá pénteken a ta­nácsosok, egyben meghallgatták Dénes Mária, ideiglenesen kine­vezett igazgató beszámolóját is. Böjte Ferenc Lázár-Kiss Barna polgármester elöljáróban megjegyezte, a hivatal és a kórház között az együttműkö­dés jó, az igazgató munkájával meg van elégedve, s így jó úton halad­nak a közös cél, az intézmény fenn­maradásának biztosítása felé. En­nek előfeltétele év végéig a kórhá­zat akkreditálni, azaz minőségileg hitelesíteni kell. Dénes Mária elmondta, a kór­háznál tulajdonképpen 144 alkal­mazottra lenne szükség, ám jelen­leg a személyzeti létszám csupán száz fő körül mozog: ugyanannyi alkalmazottal dolgoznak, mint ko­rábban, csak a bennfekvést igénylő betegek struktúrája változott kissé, növekedett ugyanis az egy napra beutaltak száma. Ami az orvosokat illeti, a baróti kórháznál tizenheten tevékeny­kednek jelenleg ebből nyolcan re­zidens orvosok.­­ A rezidensekkel kapcsolatban általában szomorú a tapasztalatunk, a gyakornoki időszak után csak ke­vesen maradnak Baróton. Jelenleg ketten vannak, akikről biztosan tudjuk, hogy hozzánk fognak jönni. Hosszabb távú szándékunk egyéb­ként az, hogy a kórház minden osz­tályán két orvos tevékenykedjen - fűzte hozzá az igazgató. - Bár csúszá­sokkal, de az erdővidéki községek is fi­zetik a hozzá­járulást a ba­róti kórház fenntartásá­hoz. Balról Dé­nes Mária

Next