Székely Hírmondó, 2018. február (23. évfolyam, 20-39. szám)

2018-02-01 / 20. szám

SZÉKELY Hírmondó 2018. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Napirenden Kisebbségi idő Újabb felháborodást váltott ki az RMDSZ bejelentése, misze­rint biztosítja a parlamenti tá­mogatást a szociáldemokraták vezette pártkoalíció legújabb miniszterelnökének és kabinet­jének is. A szövetségi elnök, bár elismeri, hogy a kormányprog­ram olyan-amilyen, de vélemé­nye szerint legalább nem válto­zott, vagyis nem látja okát an­nak, hogy felülbírálja, újratár­gyalja az együttműködés felté­teleit politikai partnereivel. Vagy hogy netán felrúgja azt. És valóban, ha az RMDSZ csapatjá­tékát a Dragnea fémjelezte poli­tikai irányvonallal csak az egyezségek, szerződések jelen­tette formális keretek között nézzük, akkor teljesen elfogad­hatónak tűnik Kelemen Hunor gondolatmenete. Miszerint mi­velhogy csak személycsere tör­tént, de a nagy kép nem válto­zott, elvileg maradhat minden a régiben. Szóval, ahogy a helyzet sem, úgy a maradás mellett hangoz­tatott érvek sem módosultak. A helyzet rossz, de lehetne még rosszabb is, mondják, és ennek illusztrálására elég meglobog­tatni a centenárium mumusát. Igazából nincs itt semmi látni­való, a legújabb kormányválság sem érintette, veszélyeztette az erdélyi magyarság léthelyzetét, igaz, nem is javított rajta, hiszen ugyanabban a csapdahelyzet­ben vagyunk - túl kicsik, túl ke­vesen -, de hát ezek az adott feltételek, amelyeken nem lehet változtatni. Persze, van finom paradoxon meg irónia is abban, ahogy a szövetség vezetői a viharos ro­mán belpolitikai helyzetet kons­tans, változatlan állapotként észlelik. De ezt a magas inger­küszöböt inkább a kisebbség­politika sajátosságának számlá­jára írhatjuk, mintsem a rossz valóságérzékre. Az igazi gond ezzel az egész helyzetértékelés­sel az, hogy ugyanakkor azt is sugallja, más területeken sincs szükség semmilyen korrekcióra a szövetségi politizálás frontvo­nalán. Márpedig a magyar kisebb­ségpolitika stagnál. És érződik valami csendes beletörődés, belenyugvás a politikai elit ré­széről, aki úgy gondolja, így ne­ki nem maradt más tennivalója, mint a szokásos lötyögés, pe­­cázgatás a pálya szélén a vajmi halvány reménymorzsa után, ami tán egyszer majd lesuttyan a kormánytöbbséggel való al­kudozások során. Amiben, ha jól értem, még mindig hisznek. Micsoda idők! Pozsony János Csaba Egy civil összezárás története A jó emberekről Imreh Kincső édesapja vagyok, azon két éves kis­lányé, akinek hasüregé­ben ez év január 3-án egy 10 cm-es rosszindulatú daganatot (neuroblasto­ma) diagnosztizáltak. Utunk Szentgyörgyön kezdődött, onnan Buka­restbe mentünk, majd az ottani gyerekkórházból átjöttünk Budapestre. Mindez úgy történt, hogy gondolkodni is alig volt időnk, a hazamenés nem jött számításba, még egy rövid csomagolásra sem. Imreh Gábor meddig mi kislányunkkal voltunk elfoglalva, próbál­ván a hír okozta sokkot fel­dolgozni és a gyógyulás útján elin­dulni, családunk, barátaink, isme­rőseink, alapítványok és idegenek felismerték a helyzetünket, és szer­vezkedni kezdtek. Mindenki leg­jobb képessége szerint segített: je­lentős anyagi támogatásban volt és van részünk, sok segítséget kap­tunk ügyeink intézésében, kulcs­pillanatokban mindig került, aki megfelelő útbaigazítással segítsen nekünk. Olyan összefogásnak vol­tunk egyben okozói, tanúi és célja, amit soha nem tapasztaltunk, és amely érzelmileg még mindig meg­halad minket. Pillanatnyilag kislányunk elin­dult a kemoterápia általi kezelés nehéz útján, és mi próbáljuk leg­jobb tudásunk szerint kísérni őt. Ezért talán először látjuk, mi vár ránk, és van ezáltal alkalmunk ki­csit megszusszanni. Szeretnénk ki­használni ezt a pillanatot arra, hogy megköszönjük mindenkinek mindazt, amit értünk tett. Szeret­ném, ha minél több olyan ember­hez eljutnának ezek a sorok, akik mellettünk álltak és állnak e hosszú és nehéz folyamatban; szeretném, ha tudnák, ők képezik azt a támaszt számunkra, aminek köszönhetően mi haladni tudunk előre, lépésről lépésre. Köszönetet szeretnénk monda­ni ezennel minden egészségügyi dolgozónak, aki gondos és szere­tetteljes munkája által felfedte kis­lányom állapotát, és tovább harcol értünk. Mindenkinek, aki nehezen megkeresett pénze egy részét ne­künk szánta, a LÁB Életmentő Ku­pakok, a Juventutti és a Pro Sanita­te szervezeteknek, a Profi Rádió­nak a gyűjtésben nyújtott segítsé­gért. Továbbá munkahelyem, a Kronsoft Development vezetősé­gének és munkaközösségének tá­mogatásukért és megértésükért, mindazoknak, akik tudták, minden lépésben mit kell tenni, és ezt ne­künk is értésünkre adták. Minden olyan családtagnak, ba­rátnak, ismerősnek, szomszédnak és munkatársnak, aki lehetővé tet­te, hogy gondok nélkül fussunk az ismeretlenbe, mert ők átvették ad­digi életünk minden terhét. Zágon polgármesterének, Kis Józsefnek és Olosz Gergely volt kézdi-orbai­­széki szenátornak támogatásukért, tanácsukért és az ügyintézésben nyújtott kulcsfontosságú segítsé­gükért, Sepsiszentgyörgy Polgár­­mesteri Hivatalának támogatásu­kért, a magyarországi kormányiro­dáknak a gyors és zökkenőmentes ügyintézésért, és mindenkinek, aki egy telefonhívásra hagyta azt, ami épp számára fontos volt azért, hogy értünk tegyen. A felsorolásom ko­rántsem teljes, elnézést kérek azok­tól, akiket nem említettem. Végezetül pedig a sokszor el­hangzott szavakhoz folyamodva: végtelenül hálásak vagyunk min­denért, és ígérjük, hogy az Önök példájából tanulva méltó tagjai le­szünk e csoportnak, amely min­den tudatos, központi szervezés nélkül létrejött körülöttünk. Büszkék vagyunk arra, hogy Önökhöz tartozhatunk, és kívá­nunk mindenkinek sok egészsé­get, boldogságot! « . A közbirtokosságok egyelőre nem lépnek A tejfeldolgozás buktatói A Tehenesek című dokumen­tumfilm baráti bemutatója után szóba került az is, miért nincs Er­dővidéken tejfeldolgozó? Böjte Ferenc Farkas Sándor vargyasi közbir­­tokossági elnök, aki mellesleg a fa­luban már a 2002-ben, a megyében elsőként létrehozott tejtermelői csoport elnökeként is tevékenyke­dik, úgy vélte, annak idején „a gö­rög” (a jelenleg Brassó mellett mű­ködő Olympus tejgyár vezetőjéről van szó) azért ment el Barótról (2011 előtt itt működtette a tej­gyárat), mert olyan volt a település 2012 előtti vezetése, hogy nem tu­dott velük dűlőre jutni a fejlesztést illetően. Kifejtette azt is, miért nem működik jelenleg az az elképzelés, miszerint helyi tejtermelő gazdák kis tejfeldolgozót hozzanak létre. Sokan közülük ugyanis a tejpénz­ből tartják fenn magukat, s bár a felvásárlási ár alacsony, még min­dig nem annyira alacsony, hogy ha­tározott lépésre késztesse őket.­­ Egy tejfeldolgozó létrehozá­sához pénzt kellene befektetni, ami azt jelentené, hogy a tej jelenlegi felvásárlási árának egy részéről le kellene mondaniuk a gazdáknak, de erre a lépésre egyelőre nem haj­landó senki - fogalmazott. Véleménye szerint az ügyben az erdővidéki közbirtokosságok lép­hetnének, de ott sincs egyetértés a kérdésben.­ A tejfeldol­gozás erdővi­­déki kérdésé­nek lehetősé­geit is taglal­ták AKTUÁLIS 2 Kisfilm miatt nyomoz a DIICOT Kiskorúak pornóztak? Az utóbbi időben fu­ra történet keringett a közösségi médiában egy „megerőszakolt” Csíkszere­dai lányról. Az esetet le is filmez­ték, a videót előbb egy zárt rend­szeren belül terjesztették, majd valamiképpen a szélesebb nyilvá­nosságra került. Miután a felvé­telt mi is megnéztük, úgy döntöt­tünk, tovább érdeklődünk. SzH-információ Az eset szilveszterkor (vagy nem sokkal utána) történt egy tor­jai magánházban, a felvétel azon­ban csak most került a hatóságok figyelmébe. Ez indította el a lavi­nát. A kisfilm alapján mi egyáltalán nem tudtuk megállapítani az erő­szak tényét (a jól kivehető beszéd alapján ez nem is tűnik valószínű­nek), s ezt a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály (DIICOT) sem erősítette meg. Könnyen elképzelhető, hogy a lány beleegyezésével történt, de mivel - mint számunkra utóbb kiderült - kiskorúról van szó, ez a fajta szóra­kozás, illetve a lefilmezése, terjesz­tése súlyos bűncselekménynek mi­nősül. Nem hivatalos hírforrásaink szerint az elkövetők többnyire úgy­szintén kiskorúak (talán egyikük kivételével), jó nevű kézdivásárhe­­lyi családok csemetéi, közismert sportolók is akadnak közöttük, akik már szerepeltek lapunkban más jellegű teljesítményük okán. Már csak ezért is reméljük, hogy a híresztelések, miszerint kábítószer befolyása alatt pornóztak volna, alaptalanok. Az ügyben állítólag több helyen zajlott házkutatás vasárnap reggel, laptopokat, telefonokat foglaltak le, sőt, a torjai portán talán arany ékszert is, amiről a tulajdonosa nem tudott papírt felmutatni. A Kovászna megyei rendőrség szóvi­vője, Tolvaj-Marin Nicoleta ér­deklődésünkre annyit közölt: az ügyet a Hargita megyei DIICOT vizsgálja, nekik nincs rálátásuk. A DIICOT-nál folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva tagadták meg a tájékoztatást.­

Next