Székely Hírmondó, 2018. június (23. évfolyam, 100-120. szám)

2018-06-27 / 118. szám

SZÉKELY Hírmondó 2018. JÚNIUS 27., SZERDA A Betekintő Ki is vezeti az országot? Ne légy naiv! Azt hiszed, hogy politikusok, pártok, kisebb csoportosulások? Tévedsz, nagyot tévedsz. Ebben az országban a titkosszolgálatok és a nagytőke, a tömegmédiát irányítva, félrevezet téged, engem és az egész országot. Igen, ez van, de őket is manipulálják... Ha végignéznéd ezeket a transzatlanti szervezeteket, akik mögött ott áll Soros, Rockefeller és mások, azt látod, hogy nem az emberiség, nem a nép érdekében tevékenykednek. Nem a kis, mesterségesen megalapított Románián akarnak segíteni, hanem a saját zsebüket akarják megtömni. Nem az emberek érdeklik őket, hanem azok a hálózatok, amelyeknek a céljait szolgálják. Gondolkozz, emlékezz, hogyan indították el és irányították az úgynevezett„forradalmat". Emlékezz azokra a napokra, milyen gyorsan követeltük a - mindenki által gyűlölt -„szeku"felszámolását. Azt soha nem lehetett felszámolni! Nem akarták felszámolni a kommunizmust sem, de a népet nem lehetett leállítani, mert a kés addigra már csontig hatolt. Románia mindig politikai rendőrállam volt, és az is maradt, ezért gyorsan megrendezték az egymás ellen indított emberek marosvásárhelyi csatáját, és azonnal törvénnyel érvényesítették a szervezetet. Egy mesterségesen alapított országot nem is lehetett volna irányítani, csak diktatórikusan, politikai rendőrséggel. 1989 után elkezdődött fentről az irányítás. Ceauşescut és nejét kivégezték szent karácsony estéjén egy nem hivatalos törvényszék nem létező határozatával, és Romániában elkezdődött a jogi törvénytelenségek hosszú-hosszú sorozata. Igen, azóta is törvényeket fogadnak el a szenátusban, némelyik vitatható. Igen, most úgy néz ki, mi is egyetértünk a legnagyobb párttal. Érdekes: ezrek szaladnak ki az utcára, nem is tudják, mit szavaztak meg. Manipulálva vannak. Hazug ez a világ! Mert ez alkalommal igaza van az RMDSZ-nek. Olyan törvénymódosítást fogadtak el, amely összhangban van a normális európai jogrenddel. És Basescunak is igaza van: szükség van egy „újraindításra" a román politikában. Ha nem lőttek a jogállamnak, és a társadalom megosztottsága tovább nő, és ha a dolgok nagyon elfajulnak, egy igazi diktatúrában ébredhetünk fel. Orbán-Bara Gábor Legszívesebben gyalogosan, biciklivel vagy autóval közlekedik? Baróti Piroska, 74 éves, nyugdíjas A legtöbbet gyalog közlekedem. Nincs autóm, egyedül vagyok, gyermekeim, unokáim külföldön élnek. Ha hosszabb távolságot kell megtennem, akkor buszra szállok. Biciklivel még fiatalon, egyszer mentem, akkor is az árokban kötöttem ki, így többet nem próbálkoztam vele. Gyalog biztosabb. A városban sok autó van, és a legtöbb sofőr mindig siet, a gyalogátjárón is folyton veszélyben érzem magam. Bon Péter, 21 éves, egyetemista Kolozsváron járok egyetemre, viszonylag közel lakom az intézményhez, így gyalog közlekedem, illetve néha - főként rossz idő esetén - a közszállítást is igénybe veszem. A biciklizés nehezebben kivitelezhető, mert lopják a bringákat, ezért nem vittem magammal kerékpárt. Csak hosszabb távon autózom, annak ellenére, hogy Háromszéken is sokan párméteres távokat is személygépkocsiba pattanva tesznek meg. Barabás Renáta, 15 éves, diák Gyalog járok. Nem biciklizem, nincs bringám, és nem is kívánom. Gyalog a legjobb. Nagyon szeretek sétálni. Ha rossz idő van, kint zuhog az eső, akkor inkább nem megyek ki, otthon találok magamnak elfoglaltságot. A családban van autó is, ám azzal sem szeretek furikázni, leginkább egyedül sétálgatok. Nem azért teszem, hogy sportosabb életet éljek, egyszerűen csak szeretek gyalogolni. Demeter Tamás, 26 éves, ökológus Általában biciklivel járok, illetve gyalogosan is jelentős távolságokat teszek meg. Piaci bevásárlásra sem megyek személygépkocsival, már környezetvédelmi szempontok miatt sem, ugyanakkor nem érzem magam biztonságban az autóban. Sokan azt hiszik, egy fémdobozban több mint 100 kilométer/órás sebességnél is biztonságban vannak, én erről másképpen vélekedem. Kérdezett: Tinea Teddy a Német Labdarúgó-szövetségnek (DFB), mert két tagját - Uli Voigtet és Georg Behlaut - eltiltotta a Svédország elleni mérkőzés utáni provokációért, nem ülhetnek kispadra az utolsó csoportmeccsen. Tisztelt Szerkesztőség! Merre tart a romániai sürgősségi ellátás? Szomorú tény, hogy a sürgősségi ellátás már-már a végét járja. Egyre több a beteg, egyre több a megoldásra váró gond a sürgősségi osztályokon és kórházakban. Ez nem panasz, ezek tények, és ez érvényes az ország bármelyik sürgősségi osztályára. Miért nem választják a sürgősségi szakot az orvosok? Mert nagyon nehéz, túl sok a beteg, és a nap bármelyik órájában életbevágó döntést kell hozni. Túl nagy megpróbáltatás az, hogy hetente 2-3 halálesettel szembesülünk - ezt nem lehet megszokni, hiszen mi is emberek vagyunk. Ritkán kérik ki a véleményünket, inkább „felsőbb” utasításokat kapunk, pedig sok hasznos dolgot tudunk, ami esetleg javítana, enyhítene a helyzeten. Mindennap veszélybe kerül az életünk, sok a fertőzési lehetőség, a testi és szóbeli agressziónak mindennap áldozataivá válhatunk a sokszor türelmetlen hozzátartozók részére. Az alkoholistáktól is állandóan rettegni kell, mert hangoskodnak, nem beszámíthatóak, arról nem is beszélve, hogy zavarják a munkánkat. Állandó gondot jelent az is, hogyan küldjük tovább az infarktusos, sérült betegeket, mert Kovászna megyének egy orvosa van a mentőkre. Sajnos, a lakosság se érti meg sokszor, hogy semmiségekkel ne zavarja a munkánkat. Számítani kell arra is, hogy amikor a sürgősségre megyünk, várni kell akár négy órát is. Ez idő alatt mi tesszük a dolgunkat, tehát legyenek ránk, a szolgálatban levő személyzetre tekintettel... Előfordulhat, hogy nemsokára nem lesz, akire panaszkodni, mert a fizetésemelés nem oldotta meg a súlyos orvoshiányt! Dr. Gál Anna, Sepsiszentgyörgy a„nagy adóforradalomnak": kiderült, hogy a fiskális újítások után az átlag romániai alkalmazottnak immár 5 nappal többet, tehát 201 napot kell dolgoznia, hogy adóját kifizethesse az államnak. na . 1 A levelek tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. I 1Címünk: 525400 Kézdivásárhely, Függetlenség u. 1. szám ■ Sepsiszentgyörgy, Csíki u. 7. sz. | VÉLEMÉNYE Ne fojtsa magába! Szóljon hozzá bármilyen közéleti témához, üzenjen a szomszédnak vagy az elöljáróknak, dicsérjen vagy bíráljon tetszés szerint. A lényeg, hogy véleménye tömör, velős legyen, ne sértsen személyiségi jogokat. A rövidítés, válogatás jogát fenntartjuk, az üzeneteket nem őrizzük meg, azok tartalmáért nem vállalunk felelősséget, a telefonszámokat, illetve e-mail-címeket nem jegyezzük meg. Üzenetét SMS-ben, MMS-ben vagy e-mailben küldheti be, a lapban taglalt témákhoz közvetlenül a honlapunkon is hozzászólhat (az egyes cikkek végén). • SMS, MMS: 0728035 166 • e-mail: office@sz:ekelyhirmondo.ro | M BH • web: www.hirmondo.ro • Vajon az angyalkommunikációs előadó mi alapján számolta a tarifát? Miért 150 lej? Vagy az angyalvilágban is van GDP, és olcsóbb - mondjuk - egy kisördöggel beszélni, mint egy angyallal? Csak megsúgom mellékesen, hogy a romániai sexchaten 1 perc beszélgetés 1 euróba kerül... • Ha valaki a 21. században képes fizetni azért, hogy az angyalokkal kommunikáljon, akkor tényleg vannak csodák. Vofkori úr nagyon okos ember. • Nem tökéletes a Büntetőtörvénykönyv? Akkor minek ez a fényévnyi sebesség? Tessék nyugodtan megtárgyalni, többször egyeztetni az EU-val, ha már vele takaróznak. Ja, hogy Dragnea közben börtönbe kerülhet? Na, itt lóg ki a lóláb! Miért nem alkalmazzák ezt a gyorsaságot más törvények esetében is, pl. nyugdíjtörvény? De bármelyik esetében, ami az ország polgárai javára válna! • Eckstein-Kovács Péter már rég nem az RMDSZ embere, miután képes volt Basescu láncos kutyájává vedleni némi fizetésért cserébe. Most csak azért „lépett ki”, hogy hallasson magáról. • Kézdi szégyene a Liget Bár. Hogy mi volt ott szombaton is hajnalig, az leírhatatlan! • Az Avas-tetői ünnepség kapcsán nem olvastam semmit az oda felvitetett gyógyító kövekről... „Naponta nyomon követhető a vandalizmus. Összetört kukák, behorpasztott esővízlefolyók, kitört facsemeték, elhajlított táblák stb. Mindannyian hibásak vagyunk, mert nem szólunk, elfordítjuk a fejünket, továbbmegyünk. Ezen kellene változtatni” - írja kézdivásárhelyi olvasónk.