Székely Hírmondó, 2020. május (25. évfolyam, 82-101. szám)
2020-05-14 / 90. szám
5 ROMÁNIA Iohannis vezeti a népszerűségi listát Egyharmad a PNL-re szavazna Egy friss közvéleménykutatás szerint a választók mintegy harmada szavazna a kormányzó Nemzeti Liberális Pártra (PNL) az önkormányzati és a parlamenti választásokon egyaránt. A Társadalmi Kutatások Irodája (BCS) által május 1-7. között országosan reprezentatív mintán végzett felmérés eredményei szerint az önkormányzati választásokon PNL jelöltjeire a válaszadók 32,5 százaléka, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjeire 25,3 százalék, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) szövetség jelöltjeire 19,8 százalék, az RMDSZ jelöltjeire 5,9, a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltjeire 5,3, a Victor Ponta volt miniszterelnök által vezetett Pro Románia Párt jelöltjeire a megkérdezettek 5,2 százaléka szavazna. A válaszadók 27,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem menne el szavazni, vagy nem döntötte még el, hogy mely párt jelöltjeit támogatná. Romániában júniusban kellett volna tartani az önkormányzati választásokat, de a koronavírusjárvány miatt a helyi választottak mandátumát az év végéig meghosszabbították. A választás új időpontja még nincsen kitűzve. Az év végén kellene tartani a parlamenti választásokat is az országban. Az erre vonatkozó kérdésre a válaszadók hasonló rangsort alakítottak ki. A parlamenti választásokon a megkérdezettek 33 százaléka a PNL-t, 22,5 százalék a PSD-t, 22 az USR-PLUS- szövetséget, 6,5 százalék a PMP-t, 5,3 százalék az RMDSZ-t, 5,1 százalék pedig a PMP-t támogatná. Más pártok nem lépnék át az ötszázalékos küszöböt. Itt a megkérdezettek 25,8 százaléka válaszolta, hogy nem menne el szavazni, vagy nem tudja, hogy mely pártot támogatná. A politikusok, közéleti személyiségek népszerűségi listáját Klaus Iohannis államfő vezeti, de az ő esetében is kevesebben vannak azok (43 százalék), akik erősen bíznak vagy bíznak benne, mint azok (56 százalék), akik nem, vagy egyáltalán nem. Margit hercegnő, Mihály egykori király szimbolikus tisztséggel bíró lánya következik a bizalmi rangsorban 31 százalékkal, majd Traian Basescu (29), Dacian Cioloș PLUS- elnök (27) és Gabriela Firea, Bukarest baloldali polgármestere (26) következik. Ludovic Orbán miniszterelnök a rangsor hatodik helyre került 24 százalékos bizalmas indexszel. A megkérdezettek 73 százaléka nem vagy egyáltalán nem bízik meg benne, 3 százalék pedig nem hallott róla. A PSD ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu még ennél is rosszabbul áll: benne a megkérdezettek 16 százaléka bízik. Csak egy százalékkal kisebb, 15 százalékos Kelemen Hunor RMDSZ-elnök bizalmi indexe. A megkérdezettek 73 százaléka nem vagy egyáltalán nem bízik meg Ludovic Orbán miniszterelnökben Ezer sebből vérző jogszabály Elfogadták a Trianon-törvényt Senki sem tudja, mi lesz? Román erődemonstráció Miután az alkotmánybíróság felolvasta az alaptörvényt azoknak, akik nem ismernék (hogy ti. az alapvető emberi jogokat kizárólag a parlament által elfogadott törvénnyel lehet korlátozni), a kormány beterjesztett egy tervezetet a parlamentbe, amely a szükségállapotot követő veszélyhelyzetet szabályozza. A gond az - mondja Márton Árpád -, hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan volt. Erdély András A tervezetben felsorolták nagyjából az összes emberi jogot, amiket továbbra is rendelettel akarnak szabályozni, sőt a felsorolás végére odatették még azt is, hogy „valamint más jogokat”, és szerepelt az is benne, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva gyakorlatilag bárkit ki lehet rúgni, és helyébe akárkit ki lehet nevezni, a szükséges végzettség nélkül is - sorolja az RMDSZ parlamenti képviselője. Hozzátette: ez egy „örök érvényű” törvénynek készült, amely szerint, amikor a kormány úgy találja, hogy valami veszély van, akkor megtilthatja az emberek kijárását (bármikor „irányítani lehet”, hogy ki vehet részt egy választáson egy „jó kis madárinfluenza-járványra” hivatkozva, például). Ismét kiderült, hogy az aritmetika nem a kormány erős oldala. Ha ugyanis ma (szerdán - szerk.) meg is szavazzuk ezt a törvényt, ez két napig a főtitkárságon fog ülni, mert meg kell várni, hogy nem akar-e valaki óvást emelni az alkotmánybíróságon. Még az sem működik, hogy minden frakció leírja, hogy nem akar, mert külső szervek is megtehetik. Ha ezt követően az elnök azonnal ki is hirdeti, ugyancsak az alkotmány szerint, három nap múlva lép életbe - magyarázza Márton Árpád, aki hozzáteszi: ez nyilvánvaló, hogy „nem fér bele” csütörtök éjfélig, amikor megszűnik a szükségállapot. A képviselő szerint jelen állás szerint hétvégén „mindenki azt csinál, amit akar”." Hivatalosan is a trianoni békeszerződés napjává nyilvánítja június 4-ét az a törvénytervezet, amelyet tegnap döntő házként fogadott el a képviselőház. Márton Árpád képviselő azt mondja: az államfő megmutatta, hogy „merre van az előre”, s most nincs megállás - dübörög a „magyarellenes gépezet” a parlamentben. A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy helyi és országos szinten kulturális-oktatási és tudományos rendezvényeket szervezzenek „a trianoni szerződés jelentőségének és fontosságának tudatosítása érdekében”. A helyi és központi hatóságok anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak a rendezvények szervezőinek, a közszolgálati média pedig ezzel kapcsolatos tartalmakat sugározhat. Sokáig azon ment a vita, hogy a „nyújtanak”, vagy a „nyújthatnak” kerüljön-e a szövegbe, hisz egyáltalán nem mindegy, hogy mondjuk a sepsiszentgyörgyi önkormányzat köteles megemlékezést szervezni, vagy szervezhet megemlékezést, ha akar - mutat rá a képviselő. Hozzátette: ha már így van, megfontolandó, hogy nem kellene-e valóban nemzetközi konferenciákat szervezni a trianoni szerződésről, ahol olyanok is mondják el véleményüket, akik másképp látják a dolgokat, mint a hivatalos román álláspont. Márton Árpád „különösen sajnálatosnak” tartja, hogy az ügy egyik fő szószólója és szervezője Varujan Pambuccian örmény képviselő, a magyartól különböző kisebbségek parlamenti csoportjának vezetője volt, aki „nem győzött lelkendezni” azon, hogy az örmények, de a szerbek és horvátok, valamint a bolgárok és törökök is, „menynyire örvendtek” a trianoni döntésnek. Én valahogy nem így emlékszem erre történelemből - mondta Márton, aki kiábrándulva állapította meg, hogy az összes kisebbség képviselője „két kézzel”szavazta meg a jogszabályt. 2020. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK SZÉKELY Hírmondó Rövid hírek Több mint fele férfi tovább növekedett, és tegnap csaknem elérte az 50 százalékot a gyógyultaknak a beazonosított fertőzöttekhez viszonyított aránya. Eddig 16.002 személyről bizonyosodott be Romániában, hogy új típusú koronavírussal (SARSCoV-2) fertőzött, közülük 7961 - et nyilvánítottak két negatív teszt után gyógyultnak. Tegnap délutánig 1016 beazonosított koronavírus-fertőzött hunyt el. A koronavírus halálos áldozatai 89,3%-ának legalább még egy másik betegsége is volt, ami csökkentette a túlélés esélyeit - derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet keretében működő Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ jelentéséből. Az elhalálozások 76,6%-a a 60 év fölötti diagnosztizált betegek sorában következett be. A koronavírusos halottak 60,8%-a férfi.« Cîţu, a vírus jóváhagyta tegnap a képviselőház plénuma a Florin Cîţu pénzügyminiszter ellen benyújtott egyszerű indítványt. A PSD által előterjesztett, A Cîţuvírus megfertőzte a gazdaságot című dokumentumot 166 támogató és 94 ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadta el az alsóház. Az indítványt hétfői ülésén vitatta meg a plénum.A Szabadnap szülőknek Döntő házként elfogadta a képviselőház tegnap a kormány 2020/41 -es sürgősségi rendeletét, amely kimondja, hogy a szülők szabadnapokat vehetnek ki gyerekeik felügyeletére a szükségállapot lejárta után is. A minden frakció által támogatott és ellenszavazat nélkül elfogadott tervezet kiterjeszti az eredeti jogszabály hatályát a vakációkra is, amennyiben a szünidő alatt szükségállapot van érvényben. A jogszabály értelmében egyik szülő fizetett szabadnapokra jogosult, ha a szükségállapot alatt ideiglenesen felfüggesztik az oktatást, és ez a szükségállapot idejére eső vakációra is érvényes. Egyik módosítás értelmében 2020-ban az intézkedés hatálya kiterjed a szükségállapot utáni időszakra is, tanév végéig. Az intézkedés a 12 évnél kisebb, óvodába vagy iskolába járó gyerekek szüleire, valamint a 26 év alatti, fogyatékkal élő, valamely oktatási intézménybe járó fiatalok szüleire érvényes.«