Székely Hírmondó, 2020. május (25. évfolyam, 82-101. szám)

2020-05-14 / 90. szám

5 ROMÁNIA Iohannis vezeti a népszerűségi listát Egyharmad a PNL-re szavazna Egy friss közvélemény­kutatás szerint a válasz­tók mintegy harmada szavazna a kormányzó Nemzeti Liberális Pártra (PNL) az önkormányzati és a parlamenti válasz­tásokon egyaránt. A Társadalmi Kutatások Irodá­ja (BCS) által május 1-7. között országosan reprezentatív mintán végzett felmérés eredményei sze­rint az önkormányzati választáso­kon PNL jelöltjeire a válaszadók 32,5 százaléka, a Szociáldemokra­ta Párt (PSD) jelöltjeire 25,3 szá­zalék, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) szövetség jelöltjeire 19,8 százalék, az RMDSZ jelöltjeire 5,9, a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltjeire 5,3, a Vic­tor Ponta volt miniszterelnök ál­tal vezetett Pro Románia Párt je­löltjeire a megkérdezettek 5,2 szá­zaléka szavazna. A válaszadók 27,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem menne el szavazni, vagy nem döntötte még el, hogy mely párt jelöltjeit támogatná. Romániában júniusban kellett volna tartani az önkormányzati választásokat, de a koronavírus­­járvány miatt a helyi választottak mandátumát az év végéig meg­hosszabbították. A választás új időpontja még nincsen kitűzve. Az év végén kellene tartani a par­lamenti választásokat is az or­szágban. Az erre vonatkozó kér­désre a válaszadók hasonló rang­sort alakítottak ki. A parlamenti választásokon a megkérdezettek 33 százaléka a PNL-t, 22,5 száza­lék a PSD-t, 22 az USR-PLUS- szövetséget, 6,5 százalék a PMP-t, 5,3 százalék az RMDSZ-t, 5,1 szá­zalék pedig a PMP-t támogatná. Más pártok nem lépnék át az öt­százalékos küszöböt. Itt a meg­kérdezettek 25,8 százaléka vála­szolta, hogy nem menne el sza­vazni, vagy nem tudja, hogy mely pártot támogatná. A politikusok, közéleti szemé­lyiségek népszerűségi listáját Kla­us Iohannis államfő vezeti, de az ő esetében is kevesebben vannak azok (43 százalék), akik erősen bíznak vagy bíznak benne, mint azok (56 százalék), akik nem, vagy egyáltalán nem. Margit her­cegnő, Mihály egykori király szimbolikus tisztséggel bíró lánya következik a bizalmi rangsorban 31 százalékkal, majd Traian Ba­sescu (29), Dacian Cioloș PLUS- elnök (27) és Gabriela Firea, Bu­karest baloldali polgármestere (26) következik. Ludovic Orbán miniszterelnök a rangsor hatodik helyre került 24 százalékos bizal­mas indexszel. A megkérdezettek 73 százaléka nem vagy egyáltalán nem bízik meg benne, 3 százalék pedig nem hallott róla. A PSD ideiglenes elnöke, Marcel Ciola­­cu még ennél is rosszabbul áll: benne a megkérdezettek 16 szá­zaléka bízik. Csak egy százalékkal kisebb, 15 százalékos Kelemen Hunor RMDSZ-elnök bizalmi in­dexe.­­ A megkérde­zettek 73 százaléka nem vagy egyáltalán nem bízik meg Ludovic Orbán minisz­terelnökben Ezer sebből vérző jogszabály Elfogadták a Trianon-törvényt Senki sem tudja, mi lesz? Román erődemonstráció Miután az alkotmánybíróság felolvasta az alaptörvényt azok­nak, akik nem ismernék (hogy ti. az alapvető emberi jogokat kizárólag a parlament által elfo­gadott törvénnyel lehet korlá­tozni), a kormány beterjesztett egy tervezetet a parlamentbe, amely a szükségállapotot köve­tő veszélyhelyzetet szabályozza. A gond az - mondja Márton Ár­pád -, hogy ez teljes mértékben elfogadhatatlan volt. Erdély András A tervezetben felsorolták nagyjából az összes emberi jogot, amiket továbbra is rendelettel akarnak szabályozni, sőt a felso­rolás végére odatették még azt is, hogy „valamint más jogokat”, és szerepelt az is benne, hogy a ve­szélyhelyzetre hivatkozva gya­korlatilag bárkit ki lehet rúgni, és helyébe akárkit ki lehet nevezni, a szükséges végzettség nélkül is - sorolja az RMDSZ parlamenti képviselője. Hozzátette: ez egy „örök érvényű” törvénynek ké­szült, amely szerint, amikor a kormány úgy találja, hogy valami veszély van, akkor megtilthatja az emberek kijárását (bármikor „irányítani lehet”, hogy ki vehet részt egy választáson egy „jó kis madárinfluenza-járványra” hivat­kozva, például).­­ Ismét kiderült, hogy az arit­metika nem a kormány erős ol­dala. Ha ugyanis ma (szerdán - szerk.) meg is szavazzuk ezt a tör­vényt, ez két napig a főtitkársá­gon fog ülni, mert meg kell várni, hogy nem akar-e valaki óvást emelni az alkotmánybíróságon. Még az sem működik, hogy min­den frakció leírja, hogy nem akar, mert külső szervek is megtehetik. Ha ezt követően az elnök azon­nal ki is hirdeti, ugyancsak az al­kotmány szerint, három nap múl­va lép életbe - magyarázza Már­ton Árpád, aki hozzáteszi: ez nyilvánvaló, hogy „nem fér bele” csütörtök éjfélig, amikor meg­szűnik a szükségállapot. A képvi­selő szerint jelen állás szerint hét­végén „mindenki azt csinál, amit akar”." Hivatalosan is a trianoni béke­­szerződés napjává nyilvánítja június 4-ét az a törvényterve­zet, amelyet tegnap döntő ház­ként fogadott el a képviselőház. Márton Árpád képviselő azt mondja: az államfő megmutat­ta, hogy „merre van az előre”, s most nincs megállás - dübörög a „magyarellenes gépezet” a parlamentben. A törvénytervezet lehetővé te­szi, hogy helyi és országos szinten kulturális-oktatási és tudományos rendezvényeket szervezzenek „a trianoni szerződés jelentőségé­nek és fontosságának tudatosítá­sa érdekében”. A helyi és közpon­ti hatóságok anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak a rendez­vények szervezőinek, a közszol­gálati média pedig ezzel kapcso­latos tartalmakat sugározhat.­­ Sokáig azon ment a vita, hogy a „nyújtanak”, vagy a „nyújthatnak” kerüljön-e a szö­vegbe, hisz egyáltalán nem mind­egy, hogy mondjuk a sepsiszent­györgyi önkormányzat köteles megemlékezést szervezni, vagy szervezhet megemlékezést, ha akar - mutat rá a képviselő. Hozzátette: ha már így van, megfontolandó, hogy nem kel­­lene-e valóban nemzetközi kon­ferenciákat szervezni a trianoni szerződésről, ahol olyanok is mondják el véleményüket, akik másképp látják a dolgokat, mint a hivatalos román álláspont. Márton Árpád „különösen saj­nálatosnak” tartja, hogy az ügy egyik fő szószólója és szervező­je Varujan Pambuccian örmény képviselő, a magyartól különbö­ző kisebbségek parlamenti cso­portjának vezetője volt, aki „nem győzött lelkendezni” azon, hogy az örmények, de a szerbek és horvátok, valamint a bolgárok és törökök is, „meny­nyire örvendtek” a trianoni döntésnek. Én valahogy nem így emlékszem erre történelem­ből - mondta Márton, aki kiáb­rándulva állapította meg, hogy az összes kisebbség képviselője „két kézzel”szavazta meg a jog­szabályt. 2020. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK SZÉKELY Hírmondó Rövid hírek Több mint fele férfi tovább növekedett, és teg­nap csaknem elérte az 50 százalékot a gyógyultaknak a beazonosított fertőzöttekhez viszonyított aránya. Eddig 16.002 személyről bizonyoso­dott be Romániában, hogy új típusú koronavírussal (SARS­­CoV-2) fertőzött, közülük 7961 - et nyilvánítottak két negatív teszt után gyógyultnak. Tegnap délutánig 1016 beazonosított koronavírus-fertőzött hunyt el. A koronavírus halálos áldozatai 89,3%-ának legalább még egy másik betegsége is volt, ami csökkentette a túlélés esélyeit - derül ki az Országos Köz­egészségügyi Intézet kereté­ben működő Fertőző Betegsé­geket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központ jelentésé­ből. Az elhalálozások 76,6%-a a 60 év fölötti diagnosztizált be­tegek sorában következett be. A koronavírusos halottak 60,8%-a férfi.« Cîţu, a vírus jóváhagyta tegnap a képvi­selőház plénuma a Florin Cî­ţu pénzügyminiszter ellen be­nyújtott egyszerű indítványt. A PSD által előterjesztett, A Cîţu­­vírus megfertőzte a gazdasá­got című dokumentumot 166 támogató és 94 ellenszavazat­tal, 28 tartózkodás mellett fo­gadta el az alsóház. Az indít­ványt hétfői ülésén vitatta meg a plénum.A Szabadnap szülőknek Döntő házként elfogadta a képviselőház tegnap a kor­mány 2020/41 -es sürgősségi rendeletét, amely kimondja, hogy a szülők szabadnapokat vehetnek ki gyerekeik felügye­letére a szükségállapot lejárta után is. A minden frakció által támogatott és ellenszavazat nélkül elfogadott tervezet ki­terjeszti az eredeti jogszabály hatályát a vakációkra is, amennyiben a szünidő alatt szükségállapot van érvényben. A jogszabály értelmében egyik szülő fizetett szabadnapokra jogosult, ha a szükségállapot alatt ideiglenesen felfüggesztik az oktatást, és ez a szükségálla­pot idejére eső vakációra is ér­vényes. Egyik módosítás értel­mében 2020-ban az intézkedés hatálya kiterjed a szükségálla­pot utáni időszakra is, tanév végéig. Az intézkedés a 12 év­nél kisebb, óvodába vagy isko­lába járó gyerekek szüleire, va­lamint a 26 év alatti, fogyaték­kal élő, valamely oktatási intéz­ménybe járó fiatalok szüleire érvényes.«

Next