Székely Lapok, 1899. január (39. évfolyam, 1-9. szám)
1899-01-01 / 1. szám
XXIX. évfolyam. Marosvásárhely, 1899. január he 1lyszám. POLITIKAI, TÁRSADATlMI ÉS KÖZGAZDASÁG A LLAP. Megjelenik: csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség: Régibaromvásár-utcza 1. sz., hová a lap szellemi részét illetető közlemények küldendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. —— Telephon 58. szám. — Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő: ír FENYVESI SOMA MÁTHÉ JÓZSEF Előfizetés: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 korona. Előfizetést és hirdetéseket felvesz a „Székely Lapok“ kiadója: Adi Árpád. ■^Telephon 101. szám.4* plyikaéf Nagyi V. Filep Albert úrhoz, Kedves bátyám! A ragaszkodó tisztelet s a nem indokolttá rokonszenv kötelékei között, melyekkel szeplőtlen hazafiságod, tizta meggyőződésed s magas korú tapasztalatai iránt viseltetem, trdulok hozzád s kérem, hogy bősen bíráld meg ezt a tényt s anak indokait, a midőn megidézte a nyilvánosság elé abban a népgyűls ügyében, melyet városunkban deczember hó 27. napján elnöklésedáltal díszessé tettél. Te, a ha magyar szabadságharcz alatt fegyőrrel küzdöttél a nemzet igazáért, a legtöbb joggal ülhetsz széket minen olyan sedrián, ahol nemzetünk közkincse, alkotmánya, alaptörvény és százados jogai felett tanácsoznak ; s távol van tőlem: abbi gáncsoskodni, hogy ott valál és elnök valál. Elvégre a szabad polgrok egyik legszebb joga nyíltan valllt meggyőződéseiket, s ha így nem gondolkoznám, nem érdemelné meg a szabad véleményt aim gyűlészett e sorokban elmondhatni. An a nyilta, a fórumon elmondott politikai vélemény megszűnik a magánmeg£őződés érinthetlenségének védem alatt állami, s kihívja a birálat mindazok részéről, akik nehéz időben gondolkozni tudnak, s aözügyekben hitüket ki volik jelentni. Elvastam, tájékozást szereztem a gyűlés lefolyásáról, tudom mit jólottál !, kedves bátyám mint elnökugy a ragnyitóban, valamint a betróban. bt, gondolom, jól vagyok értesülve a szónokok beszédébél gondolanenetéről, a gyűlés egész hangulattal, s igy azt vélem, tiszta képet alkottam arról az egész processusról, mely elnökleted alatt a „Transsylvania“ dísztermében lefolyt. Elitéltétek az úgynevezett „Tisza lexet“. (Pedig biz ez nem lex, még csak nem is „senatus consultum.“) Megdicsértétek a kilépetteket, gratuláltátok az obstruáló ellenzéket, (pedig szónokaitok a kormányt mondták obstruálónak). Követeltétek az általános titkos szavazás behozatalát az országos képviselők választásához. Ide jegyzem, hogy egyik szónok az írniolvasni tudók, másik a magyarul írni és olvasni tudók részére követelte a voxot. Hát jó! De kedves bátyám, te, aki az alkotmányosságot nem növelünk tanultad, hanem azt megcsinálni segítettél, nem gondoltad-e, mikép szélmalom-harcz az, amit a „Tisza lex“ ellen országszerte folytatnak ? Az a valami, amit így neveznek, a szabadelvű párt elubbjának, mondjuk, egy sajnálatra méltó abberatioja, soha a parlament elé nem került, s gondolom hivatalos formában nem is fog kerülni. Minő jogon adtok hát oly erőt annak, mintha az országos elhatározás alatt állana? a közállapotokon aggódó, a cselekvés sürgető kényszere előtt álló hazafiak (mert én felteszem kedves bátyám, hogy mi egymást azért még nem tartjuk hazafiatlannak, mivel más és más politikai hitet vallunk) akarták megpróbálni a Tisza-féle javaslat által a züllésnek induló január elsejével is fenntartását az alkotmányosság külső formáinak. Most már ez a látszat fenntartva bizonyára nem lesz. Ott áll az ország, hogy akár „Tisza lex“-szel, akár a nélkül, kénytelen januárius elsején is, azon túl is összes szerveit, közegeit, képviselőit, hivatalnokait functionáltatni, muszáj nekiminden népgyűlési dekrétum daczára) tovább élni, kötelmeinek szemben a világgal, szemben hitelezőivel, üzlettársaival, szerződéses alkalmazottjaival és vállalkozóival megyelelni ! Sajnos, de így van ! Véreink, akik a hivatalnoki karban, a katonaságnál szolgálnak; társaink, kik állampapírokat tartanak kezükben, s annak kamataiból élnek, a szállítók (mészárosok és kereskedők, iparosok, csizmadiák, asztalosok, szíjgyártók, lisztesek és zabosok stb.) január elsejével is fizetést várnak,, s pénz helyett minden valószínűség szerint nem elégednek meg egy olyan határozattal, hogy-j| QAOC ! miután paragrafus annyi meg annyi-*- ’' OC : szerint nincs költségvetés — tehát pénz sincs. S ez ugye egyetértünk abban, jól van is igy. Mert a magyar állam azt a gyalázatot meg ne érhesse, hogy egy napon tartozásainak meg- ^ felelni nem tudott! E körül foly most közöttünk a •*, ' tusa!ti“- A//o/ Kedves bátyám! Nagy idők tanu-VA^x • ságait, a históriát teszem bíróvá közöttünk. A históriát, melyben egy- ^J-* más között való igazságainkért, pártoskodásainkért annyi vért hullatánk. Volt-é, van-e nagyobb szükség az egymás megértésére valaha!? Szabad-e ma a felett disputátnunk, hogy ki az oka az ex-lex állapotnak? Megszünteti-e ez azt a szerencsétlenséget, melyben vagyunk?! Ha ti ellenzék, bennünket láttok bűnösöknek, megszűnik ezzel a törvénytelen helyzet? Jobb lesz a közalkotmány sorsa, ha az mondatik, hogy a bajt ti csináltátok?... A sülyedő hajón nem szabad a felett veszekedni, ki okozta a szerencsétlenséget, hanem minden ember a mentés munkájához lásson ! Nem akarom a meggondolatlanság számlájára írni a gyűlés egyéb határozatait sem s ezért indokoltnak fogod tekinteni, ha különösen szóvá teszem az általános szavazatjog vindikátiója tárgyában provokált határozatot. * Agyűlésről , annak lefolyásáról szóló adósításokat lapunk új helyén közöljük, megegyezve hogy ezis politikai álláspontunkat éljes mpékben fedi. A Frencz Jozger keserűviz világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helyeken is, most már található és árusítva lesz. A Ferencz József keserűvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elégséges.