Székely Lapok, 1904. november (44. évfolyam, 250-274. szám)
1904-11-01 / 250. szám
2-ik oldal. Angol és Németországban a szövetkezetek termelnek és közvetítenek. Ez egészen más. Nálunk, ahol van 1—2 krajzter, fogyasztási szövetkezeteket azért csinálnak, hogy ezeket megöljék. Figyelte a szöv. működését a nyereség szempontjából is. Onnan tudja, hogy Csak 17% nyereséggel dolgoztak. Pedig az áruik nem jobbak. Véleménye szerint az agráriusok ezen fellépése nem képez mezőgazdasági érdeket. Nincs állam, mely agrártendenczia alapján lett volna nagygyá. Mindenütt a kereskedelem teremtette meg az állam nagyságát. Azért Magyarországon is erős kereskedői karra van szükség. Az önálló vámterületet is — mely után hosszú idő óta — sóhajtozunk. Csak erős kereskedő kar teremtheti meg. Az O. M. K. E. kimondta hát, hogy az önálló vámterületet kívánja. Ismerteti az e tárgyban kifejtett munkásságot. Három művet irat az O. M. K. E. — úgymond. Egyiket Dr. Papp Dániel, másikat egy névtelen, aki 10 éven belül nem nevezi meg magát, a harmadikat pedig Enyedi Lukács írja. Ezen a mű alapján megcsinálják az O. M. K. E. véleményét az önálló vámterületről. Népies iratokat is fognak terjeszteni. Köztudatba akarják vinni annak szükségét. Ki akarják mutatni, mily alapokon lehet megcsinálni és hogy ez az egyedüli alap, melyen Magyarország boldogulása fölépülhet. (Bedőházi képviselő közbeszól: csavarás. Zaj. Ki az? Lássuk !) Sándor Pál reflektál a közbeszólásra: Bedőháziék sokat beszélnek az önálló vámterületről kortes czélokkal, érdekében azonban soha egy lépést sem tettek. Ők tesznek. De ha az írandó művekből azt fogná látni, hogy az önálló vámterület káros Magyaroszágra, levonná magára nézve a konzekvencziát. Tovább polemizált az agrárirányzat képviselőivel. A kereskedelmet védi, amely ha nem is termel, közvetít és elősegíti a termelést. Példa rá a czirok és dohány. Védi a kereskedői pályát a kicsinylőkkel szemben. Magyarországon még nem jöttek tudatára, hogy a grófok, bárók is csináljanak kis üzleteket mint az pl. Angliában van, hol a kereskedés és véres frakk összeférnek. Törekednünk kell — folytatja — annak elismertetésére, hogy a munka tisztes keresetre méltó. Szól a keresk. kamarákról is, melyek felterjesztéseket tesznek, de nem agitálnak. Nekik hát utánozniok kellett másokat. Országos tömörülésért járni helységrőlhelységre. Ha munkájuk sikerül, minden zeg-zugból meghallják a panaszokat és segítnek rajta maguk. Szigorú válaszfalat van azután tisztességes és tisztességtelen kereskedelem között. Az utóbbiakat támadják, kidobják, pellengére állítják maguk. Ha azonban minden pályán vannak ilyenek, azért ne csak a kereskedői kart hibáztassák. Végül megjegyzi, ha nem segíthetnek magukon azon eszközök által, amikről beszélt, a képviselőket is segítségül kérik. Ha pedig akadna azok között, aki a kereskedők érdekét nem szolgálná, sőt rósz akaratúlag támadná, azt nem választják meg. Kijelenti azonban, hogy csak a rósz akaratúak ellen küzdenek, a becsületes meggyőződés ellen soha. Azzal fejezi be beszédét, hogy agráriusok és merkantilisták között győztesnek lenni nem szabad soha. Ezek között győztes csak egy lehet: a közös haza. Hosszantartó éljenzés és taps követte Sándor Pál végső szavait, mely után Bürger Albert alelnök a székely kereskedelmi viszonyokra vetett történelmi viszszapillantást. Ráirányította a közfigyelmet a vasútra, bányászatra, kereskedelmi szakoktatásra. (A becses tanulmányt egész terjedelmében közölni fogjuk Szerk.) Végül a fogyasztási szövetkezetek ellen szólt, amelyek megrendszabályozására módokat ajánl. Tauszik B. Hugó kamarai elnök a kamara képviseletében üdvözölte az alakulást. Hangoztatja, hogy érdekellentét magyar kereskedő, iparos és mezőgazda közt ne legyen soha. Sebess Dénes orsz. képv. mint a város egyik képviselője üdvözli Sándor Pált. Végül Harmath Sándor elnök kijelentette a megalakulást. Közbe tett ajánlatra megválasztották elnöknek : Harmath Sándort, társelnöknek: Bürger Albertet, titkárnak : László Gyulát alelnököknek : Wagner Edét (Szászrégen), Szabó Miklóst (Csíkszereda), Gábor Mártont (Udvarhely), Ferencz Lajost (Sepsiszentgyörgyi és Lázár Pált (Gyergyószentmiklós). Megalakították a 20 tagú választmányt is, mely az ügyeket tovább intézi. Ezzel a gyűlés véget ért. Ebéd. Déli egy órakor körülbelül 200 terítériy ebéd volt a László féle vendéglőben. Illusztris hangulatos volt a társaság. Megjelent Gróf Lázár István főispán és dr. Bernády György polgármester is az ebéden. Az ebéden is merkanlilis volt a han- i gúlát. Elsőnek Gróf Lázár István főispán köszöntötte a királyt. Köszöntőjét állva hallgattak s a Hymnus eléneklésével viszonozták. Másodiknak Harmath elnök emelt poharat előbb a keresk. miniszterre, azután a főispánra. Sándor Pált Dr. Fenyvesi Soma, Dr. Bernády Györgyöt Sebess Dénes köszöntötték. Sándor Pál az elnökre, Bedőházi képviselő Sándor Pálra, Gáspár Gyula a kamarára és elnökére ürítettek poharat. Lendületes beszédeket mondtak még Dr. Bernády György hosszasabban szólván az apahida—marosvásárhely—segesvárivonal kiépítéséről, Sándor Kálmán a kereskedők megbecsüléséről és Szakáts Péter az önálló vámterületről. Választmányi gyűlés. Lakoma végeztével az új választmány rögtön ülést tartott, megállapítván a legközelebbi teendőket. A kiállítás megtekintése. A jelenvoltak nagy része élén főispánunkkal a kiállítás megtekintésére indult. Ezáltal is jelét adván az ipar és kereskedelem közötti viszony megbecsülésének. Az alkotásnak még este is folytatása volt . . . Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1964. november hó 1. Törvényhatósági élet A vármegye Vármegyénk közgyűlése szombaton e hó 29-én az esti órákban fejezte be tanácskozásait egyre lankadó érdeklődés közepette. Csupán az egy Berzenczey Istvánnak nem lankadt a délutáni hangulattól föltüzelt közspiritusza. Minden tárgyhoz hozzászólott, a tőle már megszokott alapossággal , egy fináncznak becsületére való rigorozitással védelmezte a vármegye fináncziális érdekeit a saját múltjából levont frappáns tanúságok alapján, — zseniális tájékozottsággal szállott síkra az állandó választmány javaslatai mellett, kipótolta azok hebehurgyaságait a sors csapásainak súlya alatt megedződött elméjének kincsesházából. Szóval valósággal lelke (Milyen , jó, vagy rósz"? Szedög"ezek.) volt a közgyűlésnek, mely nem is késett sűrű elismerésekkel honorálni a hazafias és polgári kötelesség teljesítés ezen ritka megnyilvánulását. Hogy az elismerés nem volt zajosabb és érezhetőbb, azt csak az elnöklő főispán tapintata s a közgyűlés elfogódottsága okozta. Részletes tudósítást tárgyhalmaz miatta , jövő számunkban hozzuk. ! MI ÚJSÁG?! . _____ | Lapunk jövő száma | a Minden szentek tiszteletére rendelt egyházi ünnep után szerdán délután jelenik meg a szokott időben. Gróf Mailáth püspök nálunk. ] Gróf Mailáth K. Gusztáv erdélyi r kath. i püspök Bordosról, hol templom szentelésen volt, ma városunkba érkezett, d. u. 3 órakor innen Nagyernyébe ment, bőr az ujjonan épült templomot szenteli fel. Az egyházi ünnepély után Szabó nagyernyei plébános és marosi alesperes a püspök tiszteletére ebédet ad, melyre a környék intelligentiája is hivatalos. Szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton nálunk lesz. Pénteken a névnapján részt vesz a gimnázium alapkőletételén s szombaton valószínűleg a gimn. ifjúságának Szt. Imre ünnepén. Fonják a koszorút. , Ködös november első napjával nagy ünnepre virrad a kath. világ, mindszentekinek ünnepét ülvén, a diadalmas egyház ünnepét. 8 az örömünnepre, másnap a gyásznak szomorú ideje következik: halottak napja, talán legszivhez szólóbb és legi poétikusab ünnepe az egész esztendőnek. ] Fölemelőbb hittétele alig van a keresztény vallásnak, mint az, mely e két napon jut I kifejezésre, hogy mi, a földi tereken bujdokló vándorok a szeretekben egyek vagyunk azokkal, kiket a sír békítő pora takar, azokkal, kik a csillagokból őriző szemekkel vigyázzák lépteinket. Az első napnak inkább egyházi jellege van, míg a halottak napja minden sziveknek egyformán kegyeletes ünnepe, — nemcsak a vallás szent törvényei, hanem ama még szentebb törvények szánnt, melyek betűi mindnyájunk lelkében égvén, magasztos tűzzel lobognak föl az örök békesség szomorú napján. Phleps Ferencz nagy beteg. Részvéttel vesszük a hírt, hogy a pécsi kir. főügyész-helyettes Phleps Ferencz, kinek annyi jó barátja van városunkban, s ki csak nemrégiben vette magára a házasság édes lánczait, tüdőgyuladásban súlyosan megbetegedett. Családtagjai, köztük Sándor János államtitkár a nagy beteg ápolására siettek Pécsre. Phleps állapota válságos. Óhajtva reméljük, hogy a kór ne diadalmaskodjék a boldog emberen, a derék baráton, a kiváló jogászon. 1961. október 31.