Székely Lapok, 1904. november (44. évfolyam, 250-274. szám)

1904-11-01 / 250. szám

2-ik oldal. Angol és Németországban a szövetke­zetek termelnek és közvetítenek. Ez egé­szen más. Nálunk, a­hol van 1—2 krajz­­ter, fogyasztási szövetkezeteket azért csi­nálnak, hogy ezeket megöljék. Figyelte a szöv. működését a nyereség szempontjából is. Onnan tudja, hogy Csak 17% nyereséggel dolgoztak. Pedig az áruik nem jobbak. Véleménye szerint az agráriusok ezen fellépése nem képez mezőgazdasági ér­deket. Nincs állam, mely agrár­tendenczia alap­ján lett volna nagygyá. Mindenütt a keres­kedelem teremtette meg az állam nagy­ságát. Azért Magyarországon is erős ke­reskedői karra van szükség. Az önálló vámterületet is — mely után hosszú idő óta — sóhajtozunk. Csak erős kereskedő kar teremtheti meg. Az O. M. K. E. kimondta hát, hogy az önálló vámterületet kívánja. Ismerteti az e tárgyban kifejtett mun­kásságot. Három művet irat az O. M. K. E. — úgymond. Egyiket Dr. Papp Dániel, másikat egy névtelen, aki 10 éven belül nem nevezi meg magát, a harmadikat pe­dig Enyedi Lukács írja. Ezen a mű alapján megcsinálják az O. M. K. E. véleményét az önálló vám­területről. Népies iratokat is fognak terjeszteni. Köztudatba akarják vinni annak szükségét. Ki akarják mutatni, mily alapokon lehet megcsinálni és hogy ez az egyedüli alap, melyen Magyarország boldogulása fölépülhet. (Bedőházi képviselő közbeszól: csavarás. Zaj. Ki az? Lássuk !) Sándor Pál reflektál a közbeszólásra: Bedőháziék sokat beszél­nek az önálló vámterületről kortes czélok­­kal, érdekében azonban soha egy lépést sem tettek. Ők tesznek. De ha az írandó művekből azt fogná látni, hogy az önálló vámterület káros Magyaroszágra, levonná magára nézve a konzekvencziát. Tovább polemizált az agrár­irányzat képviselőivel. A kereskedelmet védi, a­mely ha nem is termel, közvetít és előse­gíti a termelést. Példa rá a czirok és do­hány. Védi a kereskedői pályát a kicsinylőkkel szemben. Magyarországon még nem jöt­tek tudatára, hogy a grófok, bárók is csi­náljanak kis üzleteket mint az pl. Angliá­ban van, hol a kereskedés és véres frakk összeférnek. Törekednünk kell — foly­tatja — annak elismertetésére, hogy a munka tisztes keresetre méltó. Szól a keresk. kamarákról is, melyek felterjesztéseket tesznek, de nem agitálnak. Nekik hát utánozniok kellett másokat. Országos tömörülésért járni helységről­­helységre. Ha munkájuk sikerül, minden zeg-zug­­ból meghallják a panaszokat és segítnek rajta maguk. Szigorú válaszfalat van azután tisztes­séges és tisztességtelen kereskedelem között. Az utóbbiakat támadják, kidobják, pellengére állítják maguk. Ha azonban minden pályán vannak ilye­nek, azért ne csak a kereskedői kart hibáztassák. Végül megjegyzi, ha nem segíthetnek magukon azon eszközök által, amikről be­szélt, a képviselőket is segítségül kérik. Ha pedig akadna azok között, aki a ke­reskedők érdekét nem szolgálná, sőt rósz akaratúlag támadná, azt nem választják meg. Kijelenti azonban, hogy csak a rósz akaratúak ellen küzdenek, a becsületes meggyőződés ellen soha. Azzal fejezi be beszédét, hogy agráriusok és merkantilisták között győztesnek lenni nem szabad soha.­­ Ezek között győztes csak egy lehet: a kö­­­­zös haza. Hosszantartó éljenzés és taps követte­­ Sándor Pál végső szavait, mely után Bürger Albert alelnök a székely kereske­delmi viszonyokra vetett történelmi visz­­szapillantást. Ráirányította a közfigyelmet a vasútra, bányászatra, kereskedelmi szakoktatásra. (A becses tanulmányt egész terjedelmében közölni fogjuk Szerk.) Végül a fogyasztási szövetkezetek ellen szólt, amelyek megrendszabályozására mó­dokat ajánl. Tauszik B. Hugó kamarai elnök a kamara képviseletében üdvözölte az alakulást. Hangoztatja, hogy érdek­ellentét ma­gyar kereskedő, iparos és mezőgazda közt ne legyen soha. Sebess Dénes orsz. képv. mint a város egyik képviselője üdvözli Sándor Pált. Végül Harmath Sándor elnök kijelen­tette a megalakulást. Közbe tett ajánlatra megválasztották el­nöknek : Harmath Sándort, társelnöknek: Bürger Albertet, titkárnak : László Gyulát alelnököknek : Wagner Edét (Szászrégen),­­ Szabó Miklóst (Csíkszereda), Gábor Már­tont (Udvarhely), Ferencz Lajost (Sepsi­szentgyörgyi és Lázár Pált (Gyergyó­­szentmiklós). Megalakították a 20 tagú választmányt­­ is, mely az ügyeket tovább intézi. Ezzel a gyűlés véget ért. Ebéd.­ ­ Déli egy órakor körül­belül 200 terítériy­­ ebéd volt a László féle vendéglőben.­­ Illusztris hangulatos volt a társaság. Meg­­jelent Gróf Lázár István főispán és dr.­­ Bernády György polgármester is az ebé­­­­den. Az ebéden is merkanlilis volt a han- i gúlát. Elsőnek Gróf Lázár István főispán köszöntötte­ a királyt. Köszöntőjét állva hallgattak s a Hymnus eléneklésével vi­szonozták.­­ Másodiknak Harmath elnök emelt poha­rat előbb a keresk. miniszterre, azután a főispánra. Sándor Pált Dr. Fenyvesi Soma, Dr. Bernády Györgyöt Sebess Dénes köszön­tötték. Sándor Pál az elnökre, Bedőházi képviselő Sándor Pálra, Gáspár Gyula a kamarára és elnökére ürítettek poharat. Lendületes beszédeket mondtak még Dr. Bernády György hosszasabban szólván az apahida—maros­­vásárhely—segesvári­vonal kiépítéséről, Sándor Kálmán a ke­reskedők megbecsüléséről és Szakáts Pé­ter az önálló vámterületről. Választmányi gyűlés. Lakoma végeztével az új választmány rögtön ülést tartott, megállapítván a leg­közelebbi teendőket. A kiállítás megtekintése. A jelenvoltak nagy része élén főispánunk­kal a kiállítás megtekintésére indult. Ezál­tal is jelét adván az ipar és kereskede­lem közötti viszony megbecsülésének. Az alkotásnak még este is folytatása volt . . . Székely Lapok Maros-Vásárhely, 1964. november hó 1. Törvényhatósági élet A vármegye Vármegyénk közgyűlése szombaton e hó 29-én az esti órákban fejezte be tanács­kozásait egyre lankadó érdeklődés köze­pette. Csupán az egy Berzenczey István­nak nem lankadt a délutáni hangulattól föltüzelt közspiritusza. Minden tárgyhoz hozzászólott, a tőle már megszokott ala­possággal , egy fináncznak becsületére való rigorozi­tással védelmezte a vármegye fináncziális érdekeit a saját múltjából le­vont frappáns tanúságok alapján, — zse­niális tájékozottsággal szállott síkra az állandó választmány javaslatai mellett, kipótolta azok hebehurgyaságait a sors csapásainak súlya alatt megedződött elmé­jének kincsesházából. Szóval valósággal lelke (Milyen , jó, vagy rósz"? Szedög­"ezek.) volt a közgyűlésnek, mely nem is késett sűrű elismerésekkel honorálni a hazafias és polgári kötelesség teljesítés ezen ritka meg­nyilvánulását. Hogy az elismerés nem volt zajosabb és érezhetőbb, azt csak az elnöklő­­ főispán tapintata s a közgyűlés elfogódott­­­­sága okozta.­­ Részletes tudósítást tárgyhalmaz miatta , jövő számunkban hozzuk. ! MI ÚJSÁG?!­­ . _____ | Lapunk jövő száma | a Minden szentek tiszteletére rendelt­­ egyházi ünnep után szerdán délután­­ jelenik meg a szokott időben. Gróf Mailáth püspök nálunk. ] Gróf Mailáth K. Gusztáv erdélyi r kath. i püspök Bordosról, hol templom szentelésen­­ volt, ma városunkba érkezett, d. u. 3 órakor­­ innen Nagyernyébe ment, bőr az ujjonan­­ épült templomot szenteli fel. Az egyházi­­ ünnepély után Szabó nagyernyei plébános é­s marosi alesperes a püspök tiszteletére­­ ebédet ad, melyre a környék intelligentiája is hivatalos. Szerdán, csütörtökön, pénte­­­ken és szombaton nálunk lesz. Pénteken a névnapján részt vesz a gimnázium alapkő­­­letételén s szombaton valószínűleg a gimn. ifjúságának Szt. Imre ünnepén.­ ­ Fonják a koszorút. , Ködös november első napjával nagy­­ ünnepre virrad a kath. világ, mindszentek­­i­nek ünnepét ülvén, a diadalmas egyház­­ ünnepét. 8 az örömünnepre, másnap a­­ gyásznak szomorú ideje következik: halot­­t­­ak napja, talán legszivhez szólóbb és leg­­i poétikusab ünnepe az egész esztendőnek. ] Fölemelőbb hittétele alig van a keresztény­­­ vallásnak, mint az, mely e két napon jut I kifejezésre, hogy mi, a földi tereken buj­­­­dokló vándorok a szeretekben egy­ek va­gyunk azokkal, kiket a sír békítő pora takar, azokkal, kik a csillagokból őriző szemekkel vigyázzák lépteinket. Az első napnak inkább egyházi jellege van, míg a halottak napja minden sziveknek egyfor­mán kegyeletes ünnepe, — nemcsak a vallás szent törvényei, hanem ama még szentebb törvények szán­nt­, melyek betűi mindnyájunk lelkében égvén, magasztos tűzzel lobognak föl az örök békesség szo­morú napján. Phleps Ferencz nagy beteg. Részvéttel vesszük a hírt, hogy a pécsi kir. főügyész-helyettes Phleps Ferencz, ki­nek annyi jó barátja van városunkban, s ki csak nem­régiben vette magára a házas­ság édes lánczait, tüdőgyuladásban súlyo­san megbetegedett. Családtagjai, köztük Sándor János államtitkár a nagy beteg ápolására siettek Pécsre. Phleps állapota válságos. Óhajtva reméljük, hogy a kór ne diadalmaskodjék a boldog emberen, a de­­­­rék baráton, a kiváló jogászon. 1961. október 31.

Next