Székely Napló, 1923. január-június (53. évfolyam, 1-95. szám)
1923-01-11 / 3. szám
LIII évfolyam Targu-Mures Marosvásárhely 1928. évi január 11 csütörtök 3. szám. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő Benkö László Szerkesztőség és kiadóhivatal Benkö László könyvnyomdájában, (saját házában.) •....... Telefonszám: 161 ...... Előfizetési árak: Vidékre postán küldve: Egész évre . . 100 Leu Fél évre ... 60 Leu Negyed évre . . 26 Leu Egy hóra ... 9 Leu Megjelenik hetenkint 4-szer: hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton Egyes számára 50 Bani. Szabolcsba, a nagynevű költő-pap mondotta így, Temesváron a Magyar Párt megalakulásakor. Gyanúval és irredentizmus vádjával illettek bennünket. Hasztalan volt minden férfias, nyílt kijelentésünk és vallástételünk, hogy fáj ugyan nekünk szomorú helyzetünk , hazudnánk, ha mást mondanánk -- de megnyugszunk latén akaratában és az új alakulat keretein belül becsülettel akarjuk szolgálni az új hazát. Különben is teljességgel nem ismeri, sőt igen-igen félreismeri a magyar ember jellembeli összetételét az, aki alattomos összeesküvésre és titkos szervezkedésre képesnek tartja és alkalmasnak ítéli. A magyar emberre valóban ráillik az a mondás, hogy mindig az volt a száján, ami a szívén. Mutasson valaki a magyarság ezeréves történetében csak egyetlenegy sikerült összeesküvést is. A Szent István korabeli Vatta féle lázadástól kezdve a Bánk-bánokon, Csák Mátén, Héderváry Kontakon át a Wesselényi-féle összeesküvésig mind dugába dőlt, mert amit öt-hat magyar ember nagytitokban összebeszél, azt holnap már a verebek is csiripelik a házfedeleken. Ne tessék félni senkinek a magyar ember irredentizmusától. A magyar ember sok mindenre alkalmas lehet, de képmutatásra, alattomosságra soha se. Nem akar semmi egyebet, mint azt, amit úgy az ország alaptörvényei, mint a békeszerződések többszörösen biztosítanak a számunkra, de a valóságban eddig nem igen láttunk: emberi és népkisebbségi jogaink érvényesítését. ... De ő is csak süket füleknek beszél. A Székely Napló kitartó ellenállásának is meg kellett végre hajolnia a fokozatos drágaság előtt: egyes számai ára, folyó hó 15-ötöl 1 Lau lesz. Egy kapitány megrázd tragédiája. Lövegtanulmányozás, mely halállal végződik. — A fegyvermester súlyosan megsebesült. — A detonáció hatása a laktanyában. Tegnap délután futótűzként terjedt el Marosvásárhelyen egy 82. gyalogezredbeli kapitány megrázó tragédiájának híre, ki hivatásának és tudományszomjának lett az áldozata. A kapitány tragikus halálának részletei a következők : Kedd délután Potsch Richard, a 82 gyalogezred kapitánya a laktanya udvarán, egy tábori ágyú lövegével foglalatoskodott. A kapitány tanulmányozta a löveget s állítólag szét akarta azt szedni. Amint kalapáccsal ütögette, egyszerre hatalmas detonáció reszketette meg a levegőt. A löveg felrobbant s a kapitányt valósággal ízekre szaggatta. A közelben tartózkodott Látka József fegyvermester is, aki fején és lábán súlyos sérüléseket szenvedett úgy, hogy életbenmaradásához igen kevés a remény. A detonáció hatása oly nagy volt, hogy a fegyverjavító műhely ablakai kitörtek s az ajtót a sarkaiból kiemelte. A szerencsétlen véget ért kapitány szász nemzetiségű volt , mintaképe az igazi kötelességtudó katonának. Tragikus halála a város széles rétegeiben nagy részvétet váltott ki, annál is inkább, mivel Potsch kapitány konciliáns modorával meleg rokonszenvnek örvendett városszerte. Temetése valószínűleg csütörtök délután lesz. Figyelő. • ... Még nehánya a régi arc közül még néhány ismerős küszöb a városházán, megszokott érintkezési forma — szinmagyar város másnak nem is képzelt ősi nyelvhasználata, mintha tenyérnyi hely még a magunké maradt volna ebben a kisajátított városban ... Zsonguri szender szétfoszlása. Tehát mégis ünneprontónak jött a tétovázó cáfolatok kis embere. Szűkre szabott jelentőségének a nagypecsétes levelek súlyával adtak fejelést. Küldetésének kibontakozó magva: a magyar tisztviselői maradvány eltakarítása a hatalom vonatvágányairól! Hogy az „okszerűségben" sántikál az ütem , hogy a világmaszlagok hínárján valami gyulafehérvári megállapodások is lidérckedtek valaha, igazán rég mindegy már. Más nagyhangú ígéretek is csődbe jutottak. A világ nagy felkavarásából egy ősi ösztön bukkant változatlanul felszínre: a kannibalizmus. * A Mureşul — „Az új polgármester és a Székely Napló“ külön címe alatt tünteti ki figyelmével, a nevezetes installációra vonatkozó közleményünket. Arról kíván felvilágosítani, hogy miért nem volt hivatalos a magyar város magyar polgársága ... ? Nos azért, mert — csakhogy ne higyjék olvasóink, hogy tréfát akarunk űzni belőlük, laptársunk tényleg így írja — nos tehát azért, mert a román közjótékonyság összejövetelein, mulatságain, táncestélyein alig ketten-hárman jelenenek meg a meghívott magyarok közül, így — úgy véli a Mureşul — az a „primár“ sem kockáztathatta a kosarat... Lám, hogy félre lehet érteni a legvilágosabb dolgokat. A kormányrendszer tisztára csak lámpalázas szerénykedésből rekesztette ki a magyar polgárságot a saját székházából, midőn ott ilyen jótékonycélú mulatság rendeződött ... A Mureşul „felvilágosítása“ mindenesetre mulatságos. Köszönjük. Mostanság úgy is olyan kevés a kacagási alkalmunk. * A nemzetipárti Mureşul azonban *on túl, komoly tanulságot is szolgáltat. Nekünk csak bizonyságot — rég megrögzött saját meggyőződésünk mellett. Ha — emberevésről van szó, a nemzeti étvágyban a szétágazó törzsek egyek. Nem kevésbé liberális akkor a „nemzeti,“ mint amilyen nemzeti a „liberális.“ Egy fajta mind, így érti igenis a Székely Napló, de nem azért, mert a Mureşul Kolumbus tojását vélte feltörni falrengető szellemességével. Béres karácsony Marosszentgyörgyön. — Halálos kimenetelű verekedés a legények között. — A) végzetes vasárnapi bethlenemes menet története. —Iiz alkohol számlájára. A szomszédos Marosszentgyörgy község békés csendjét, román karácsony első napján, vasárnap történt gyilkosság tartja izgatottságban. Két legény illuminált állapotban összeszólalkozott egy másik fiatal cigánylegénnyel és az összeszólalkozás hevében egy fadoronggal agyonütötték azt. Az eset részletei a következők : Mint minden községben, úgy Marosszentgyörgyön is szokásban van már régidők óta, hogy karácsony napján a legények betlemes körmenetre indulnak, vagy ahogy népies nyelven nevezik, „kántálni“ mennek. Így történt ez legutóbb, román karácsony napján is, mikor több legény, köztük László G., Gáspár S. és Hanzi S. is elindultak egy ilyen körmenetben „kántálni.“ Már több házat bejártak és majd mindenütt alaposan felöntöttek a garatra. Hanzi Sándor közben összeszólalkozott egy cigánylegénnyel, kit Hanzi a vita hevében pofon ütött. Tovább folytatták a körmenetjárást és mikor végigjárták a falu házait, a fogadóban hozzáfogtak a kapott pénz osztozkodásához. A korcsmában természetesen tovább folytatták az ivást és a borközi hangulatban László Gábor és Gáspár Samu köveseitek a nekik juttatott részt. Hanzi kezelte a pénzt s eltávozott a korcsmahelyiségből az udvarra. Erre a legények utána lopództak és a sötétben egy fadoronggal olyan hatalmas ütéseket mértek Hanzi koponyájára, hogy az a kapott ütések következtében szörnyet halt. Hanzi a sötétben támadójának arcát nem vehette jól ki és az első ütés után annak a legénynek a nevét kiabálta, kit ő a délután folyamán inzultált. Valószínűleg abban a hiszemben volt, hogy az bosszúból életére tör. Ezen a nyomon elindulva a csendőrség először az inzultált legényt tartóztatta le és hoszszas vallatásra fogta. De a legény bebizonyitotta ártatlanságát és igy a csendőrség nyomára jutott az igazi tetteseknek, kiket László Gábor és Gáspár Samu személyében elfogott és le is tartóztatott. Nevezettek különben is már régi haragosai voltak Hanzinak s most felhasználták a kedvező alkalmat, bosszútók kitöltésére. A csendőrség jelentette a marosvásárhelyi ügyészségnek az esetet, honnan vizsgálóbizottság szállott ki a tett színhelyére, a nyomozat folytatására. Szipház. Kiss Gyula ... Meleg, bennsőségteli viszontldtási külsőségeinek arányaiból leporlaszthatott talán valamit a színház kedvezőtlen sorajárása — belső kapcsolatai kiállták az idő próbáját. A régi Kiss Gyula áll a rámpa előtt és részben régi közönsége tapsol-tombol viszontlátása- Ugyanaz maradt. Homlokán inte.*, mint valaha ragyog idealizmusának tündöklő fényjele. Még mindig a Sacha Guitry nagy színész-szólamát hirdeti: — nem elég, hogy a színész szerelmes legyen a hivatásába, imádnia kell azt ! A színészet nem mesterség, hivatás, pálya — a színészet egész életét felszívó szenvedély ... A Kiss Gyula kristálytiszta művészi hitvallásáról leválik a foglalkozás minden salakja , önzése, üzletszerűsége. Lelkesedésének oltárlángja gyűl fel. Ez a veseragadó színpadi hatásának titka. Művészi arcképétől elválaszthatlan az emberé ... A Morphium vezető szerepében jött tegnap vissza. Az idegkorbácsoló rémdráma kórtani valószerűségéből megindító szépségeket csiholt művészi öntudata. A Sugár Teri velejátszásának fehérséges szimfóniája pedig szelidensimuló hangáthasonulással olvadt bele varázslatos beszédművészetének hátfazengésébe... A közönség magasra ajzott lelkesedésének jelképe volt a babérkoszorú, mely a bevezető est sikerét, szűnni nem akaró taps közepette koronázta. Kiss Gyula — hazajött. Isten hozta ! A színházi iroda hirei. Illusztris vendégművészünk fellépteinek, sajnos, rövidre szabad sorozata ma este a Hattyú Ági-láz (Kiss Gyula legjobb szerepei egyikét) holnap: Jago nagyszülő alakját nyújtja felejthe ellen művészi élmény gyanánt. Pénteken operett bemutatója: A tündérek cselédje elsőrangú szereposztásban. Nyomban utána a Búcsukeringő bűbájos varázsa újul fel. A jövő heti műsor pedig telített a leghatásosabb ínyencfogásokkal. A színház heti műsora. Csütörtök: Othello (Kiss Gyula.) Péntek: Tündérek cselédje. (Bék, 41.) Szombat: Tündérek cselédje. Vasárnap d. u. : Szép Heléna. ., este; Bucsukeringő.