Székely Napló, 1926. július-december (56. évfolyam, 97-175. szám)
1926-07-01 / 97. szám
LVI. évfolyam. Târgu-Mureş 1926. évi július hó 1. csütörtök 97. szám. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő Benkő László Szerkesztőség és kiadóhivatal Benkő László könyvnyomdájában (saját házában.) Telefonszám: 161 ~— ^ H n B a t S a áfák? Vidékre posdra küldve: Hkí'ls évre . . 200 lei Fái érte . . 100 lei Served éne . 50 lej Hgf Mm 20 lej Megjelelö hetenkint 4-ssel: hétfőn, szerdán, pénteken, szombatos Egyes számára 1 lej Huszonhét reprezentánsa került a magyar kisebbségnek a parlamentbe — írja az Adeverul. A huszonhét közül három, vagy négy úr tud rendesen románul, a többiek pedig jól-rosszul beszélik az államnyelvet. A nyelv nemtudása már magában véve is csöndes szerepre predesztinálja a magyarság képviseletét. A parlamenti harcok egyetlen fegyvere, a szó csorba a magyarság érdekképviselőinek birtokában. De különben is az a benyomása az Adeverulnak, hogy a nyelvi felkészültségtől eltekintve a magyarpárti képviselők egyéb személyi adottságaikkal is a nemsokvízzavarás hivatására rendeltettek. Szembeállítja a magyar csoportot a szászok parlamenti képviseletével s megállapítása az, hogy a szászok bár számra nézve kevesebben vannak, mint a magyarok, mégis ponderansabbak. További impressziója a román lapnak, hogy a magyar képviselők sérelmi politika folytatására szánták magukat, nem pedig harcos, tetterős küzdelemre. Ez a politika pedig szerintem lehetett jó a nemzetiségek számára a múlt államalakulataiban, de semmiesetre sem célravezető a ma Romániájában ... A románok nem hét évet, de századokat éltek a magyar keretek között. Mégis voltak periódusaik, amikor a román képviselő a budapesti parlamentben semmivel sem volt külömb harcosa fajtája érdekeinek, mint a mieink jelenleg Bukarestben. Akik — be kell ismernünk : nem hősök még, csak a jövő útjának munkásai! Da ki állítja, hogy munkásapáktól nem születhetnek kemény harcosok ? ! Ki állítja, hogy a romániai magyarság első, vértezetlen csoportjából nem alakul e ki idők folyamán egy olyan kisebbségi érdekképviselet, amely ha számarányokban nem is, de felkészültségben ekvivalens lesz a parlament bármelyik született román képviselőjével, vagy pártalakulatával. T. G. Vinnai Zsidó Színház szombat este: „Nap és éj“. Jegyek Révész Bélánál. efi csokoládé négyszáz esztendős. Akik a százados évfordulókat számontartják, nem felejtik el, hogy ebben az évben van a csokoládé feltalálásának négyszáz esztendős jubileuma. Ezt a kedves és hasznos táplálékot Európába mexikói indiánok szállították az Ur 1526-ik esztendejében, mint Fernando Cortez találmányát. Az ízletes termék a nevében mindmáig megőrzi indián eredetének emlékét, minthogy a csokoládé voltakép indián szó. A „csoko“ a benszülöttek indiomáján ma is zubogást jelent, a „lat* pedig egyszerűen vizet, folyadékot, ami arra vall, hogy a régi indiánok is már itallá főzték a kakaócserje gyümölcsét. Ezt különben nyers állapotban váltópénznek használta az ősmexikói kereskedelem. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a tizenhatodik században mindjárt diadalkiáltással fogadták a csokoládét Európában. Számos följegyzés, levél tanúskodik, hogy sokan késhegyig menő harcot folytattak e forradalmi újítás ellen. Renzo, a spanyol ezt írja: — A csokoládé olyan ital, mely inkább disznóknak való, mint embereknek ... A tizenhetedik század elején lesz csak divattá — az ínyencség mértékévé, reggeli, vagy uzsonna legfinomabb kellékévé. Vinnai Zsidó Színház vasárnap délután:„Zöld mezők“. Jegyek Révész Bélánál, és tanácstalanul a romok között. Itt már nem használ a vigasz, ide kenyér és fedél kell! * A cenzúra elméssége néha megfizethetetlen és az újságban egy fehér folt szebben beszél, mint a legsűrűbb nyomtatás .. . A „Nagyvárad“ minap egy panaszos cikkel foglalkozott, mely aDimineaţa* hasábjain a jugoszláviai román kisebbség nemépen rózsás helyzetével foglalkozott és azt az oktűzést vonta le belőle, hogy milyen hálás anyagot találna a cikkíró, ha a hasonló témát nem Jugoszláviában, hanem — itthon keresné. Akkor — folytatja a „Nagyvárad“ — valószínűleg így szólna a cikk . . . Ekkor a további illusztrálást a cenzor veszi át, vagyis egy jókora fehér folttal érzékíti meg, hogy miként nézne ki a kisebbségi panaszok feszegetése egy román határszéli magyar lapban!* Kire érthette Averescu tábornok az „Universul“ által kolportált szavait, hogy ne igen rugkapálózzanak egyes párthívei, mert „a függetlenkedések csak — tehetséges embereknek valók* — ? Tán a tábornok rájött, hogy nem minden katonája viseli a marsallbotot tarsolyában? És mégsem fér a bőrébe ? Vinnai Zsidó Színház vasárnap este: „Szomjúságának énekese“. Jegyek Révész Bélánál. — A Magyar Párt a volt közalkalmazottakhoz. Az Országos Magyar Párt Nyugdijosztálya Kolozsvár, Monostori út 18. sz. a. fölkéri a volt közalkalmazottakat, akik eddig nem jelentkeztek, hogy adataikat féliv papíron 1926 július 3-ig jelentsék be. Semmiféle okmány nem szükséges. Reflexiók nélkül, tisztán a név, pontos lakcím, életkor, a szolgálati idő kezdete és vége, a szolgálat minősége, az illetékes minisztérium megnevezése, tett e esküt vagy nem, tüntetendő fel. A bejelentéseket a helyi pártiroda (főtéri Pap-palota I. em.) útján is be lehet küldeni. Kis tükör. * Ma nincs hangosabb semmi sem Magyarlóna és Szászfenes megrázó segélykiáltásánál, mely árvizsujtotta lakossága nevében fordul a társadalom szivéhez. „Sirás, jajszó mindenütt ! Éhező, hajléktalan s minden reményüket elveszíe tett emberek csoportjai kétségbeesve Elrománosított magyarok Bukarestben. Rengeteg áttelepült magyar család teljesen elvesztette magyar jellegét. —Szőke József ur“ egyetlen szót se tud magyarul. — Tudja a kormánypolitika, hogy miért zárt be sok iskolát, templomot . . . — A ,Székely Napló* alkalmi tudósítójától. — Erdélyi román arcot sehol sem lehet könnyebben felismerni, mint Bukarestben. Teljesen elüt az erdélyi race az ottanitól. Az a rengeteg örmény, török, tatár, orosz, szláv, és másféle odaözönlött náció összekavarodása egy külön bukaresti arctipust teremtett, amely teljesen elüt az erdélyi románétól. Ez a típus főleg a nőknél tűnik élénkbe. Minden nagy város vérkeveréke a női nemben, jellegzetes szépségeket teremt és Bukarest leányai szépségükkel meglepik az idegent. A sokféle vérkeverékben szerep jut bizonyára a nációk között az elrománosodott magyaroknak. Hiszen már 1225 ben volt magyar telep Romániában és sajnos, rengeteg családnál már az első generáció elvesztette, sőt ma is elveszti magyar jellegét, teljesen elrománodik nyelvében, érzéseiben. Íme egy szomorú példa: Szőke alias Sece. Megbízásunk volt felkeresni Szőke József sörgyári főtisztviselőt. Kellemetlenül érintett, mikor a lakása ajtaján a fajmagyar embernek ilyen névjegyét találtuk: „Sece“. És Szőke úr egyetlen szót sem tud magyarul. — Az apámat — mondotta — Cantacuzino herceg hozatta Erdélyből ispánnak. Én román iskolákat jártam s amit magyarul tudtam, elfelejtettem. A bojárok évszázadok óta csaknem minden bizalmi állásba, mint ispán, postás, kocsis, intéző stb. erdélyi magyarokat alkalmaztak. — A magyarság ezrei szivárogtak át igy Romániába, nevüket a nép elrománositotta, fiaik már főtisztviselők, számottevő társadalmi emberek — de nem magyarok. A kormányok románosító politikája tehát indítóoka a bezárt iskoláknak, bezárt templomoknak. Az új magyar képviselőknek első kötelességeik közé tartozzék, ezeknek az iskoláknak a felszabadítása! Az erdélyi írók Helikonja Szemessy János bárónál. A marosvécsi fiatal poéta-várur vendégül látja Erdély iróit. — Az erdélyi magyar író első öntudatos manifesztációja. — Julius 15 én kezdődik a háromnapos irodalmi ünnep. Az erdélyi írás és szellem összefogása küszöbön áll, mert megjelent a kincses ország horizontján a rég óhajtott és keresett lelkes, ifjú vezér... Erdélyi fejedelmiház sarja: Kemény János báró ma az erdélyi írók egyetlen reménysége, aki őszinte, nyílt homlokával a szétszórt, csüggedő hajótöröttek felé fordul, szemeiben hit lobog s felemelt karja prófétailag ígéri: „Én elvezetlek !“ Kemény János báró marosvécsi várkastélyába július 15-ére öszszehívja Erdély válogatott íróit, számszerűit 20—25 öt egy három napig tartó irodalmi megbeszélésre. Ez a megbeszélés sokkal többet jelent, mint amilyennek az első pillantásra feltűnik. Marosvécsett tisztán fog adódni az az érték, mely eddig elszórtságában és magárahagyatottságában nem élt egységes képben a világ előtt A vécsi találkozás lesz első öntudatos manifesztációja az erdélyi magyar szó létezésének és méltó helyének. Mint ahogy a meghívó jelzi: célja lesz, hogy az erdélyi írók irodalmi terveiket, szándékaikat megbeszéljék s helyzetképet vegyenek fel az erdélyi irodalom mai állapotáról és jövő lehetőségeiről. A tanácskozás irodalmi ünneppel lesz egybekötve, melyen a meghívottak legjava termésüket fogják bemutatni. Ebből a Helikon-ünnepségből idulna ki Kemény János báró további terve, hogy nyaranként egy bensőséges írói csoportosulást szervezzen Marosvécsett. . Remény és akarat meg fogja hozni a maga Csodatételét a most lefolyó találkozáson, úgy érezzük, hogy három nap alatt meg lehet teremteni a már meglevő anyag felett a világosságot és harmóniát. Ha a lelkes, ifjú vezér céltudatosan halad előre útján, ha bátran szembe tekint akadályokkal, vétókkal és az irodalmi lappáliák ingoványait kikerülve, új világokból toborzott sereggel siet előre: szent a hitünk, hogy megismétlődnek Erdély száz év előtti csodái, s magasra lobognak az örömtüzek a megfiatalodott magyar kultúra leheletére. T. H. Férfi és, női gyapjúszöveteket, kabátkelméket, mindennemű vászonárut Olcsóm vásárolhat Kötött áru és elsőrendű minőségű harisnyák gyári árban kaphatók. Forfi* & Comp. JEf Főtér laszán gyár* lerakata: muzsületében.