Székely Nemzet, 1888 (5. évfolyam, 1-200. szám)
1888-10-21 / 162. szám
Október 21. kezeti intézetekből kikerült növendékeknél találunk fel és nem azoknál, kik állami intézetekből jöttek, mert ez utóbbi intézeteknél az alap, a vallás-erkölcsi alap, nem oly erős. Az ünnepély után az elmaradhatatlan közebéd tartatott meg és természetesen folyt a tesztek árja. Ezen árból fölemlítek egy hullámot, a Solymosi Lajos tósztját, ki a jelenlevő három Szászért — Domokos, Béla és Gerő — emelve poharat, szeretné ezen három „Szásznak“ vérét venni, hogy beoltson abból százezer más szászt. Bankett után szavalatokkal összekötött tánczestély s ezzel lejárt az ünnepélyek sorozata, melyekkel fölszenteltettek egy intézet uj helyiségei s megáldatott egy intézet működése, melynek kezdettől fenálló irányelve az, hogy az ifjúságot hazafiakká nevelje. Cívis. Eső. — okt. 20. Adtál uram esőt. Mert tudvalevő dolog, hogy esőt (és még valamit) okos észszel nem szokott az ember kérni Most pedig „megnyíltak az ég csatornái“ és omlik az áldás csőstül. Hozzá meg süvít a szél, a csúnya, hideg, fagyos szél, hogy szinte beledermed az ember a bundába. Ez a szüret minálunk. A krumpli-szüretnek tudniillik lejárt az évadja s most folyik minden tisztességes helyen a szüret, ott nevezetesen, ahol „borszőllő“ terem. Itt, az isten háta mögött, csak a kofaasszonyok jóvoltából izelithető meg csemege gyanánt a szolid, de mivel az is borsos, tehát az ingonéz hajlamai korlátolva vannak. A helyett beállott az eső szüretje. Annyi sok forró nap után, mikor a port és szemetet nem győzte a cuklon fölszedni a város piaczárói, most már megjelent Plavis és péppé gyümöszölte a gizgazt , néhol pedig akkora lett a habarcs és szutyok, hogy ember legyen az a ló, amelyik ép bőrrel kihozakodik belőle. S azonközben még folyvást csurrog, tölti az égi masina, mint a parancsolat s nincs kilátás többé aranyos, szép sugaras napokra. Máskor épen ez a kalendáriumi időszak volt a legragyogóbb Háromszéken. A székelynek tudniillik nincs tavasza, mert a bimbófakadás télutó számba megy, a mikor még lucskos, pocsos a világ s a szétfolyó habarcsba belefulad a lombosodó berkek összes poézisa. Nyár pedig egyáltalában nincs ; vagy ha van is, rövid az életük a nyári napoknak, mint az ephemoráknak. Mikor legjavában kaszáljuk az illatos füvet s aratjuk a sárga gabonát egyszerre csak végigfut valami zugó süvöltés a tallón s torkán akad a dal az arató leánynak : itt az ősz. Ha nem ősz, az aztán van szép, napsugaras ősz. A hervadásnak, a meghalásnak szebb képe alig lehet a földön, mint itt Háromszéken. Sárga-piros falombok zizegnek a fákon s tartják a lombkoronát hosszasan. Lilaszinü köd üli el a tájat s a tenyészet utolsó lehelete, mint a balzsam, fűszert ad a jégnek. Olyan jól esik színi ezt az illatot, alig lehet eltelni vele A természet agóniája nem bántja itt a lelket: örömet hoz az, felfrissit, megelevenít. Most már ezt is megirigyelték az égi hatalmak. A nyájas, enyhe napok helyett itt a szakadó, lomha eső. Nyakig vagyunk vele. A szegedi régi boszorkánypörökből hallottuk, hogy „nyáron az földnek termékenységét és zsírját megkötik a mesterek“, nálunk is megjárhatta valami efféle „csudamester“ magát. Egész szeptemberben nagy volt a szárazság s ha lehettek a mult században is olyan tudós individiumok, „az kik ördöngös praktikával egy bőrzacskóba megkötötték az elsőt s az fellegkulcsot hordó alá elrejtették vala, hogy a szárazságnak nyavalyája rontsa meg az földet“, hát miért ne kötötte volna meg valaki itt minálunk a jelleget a mult hónapban. Lehetséges ez nagyon. Állítólag (hiteles adatok után beszélünk) egyik jóhirü faluban a nyáron lepedőbe szedték föl a harmatot s aztán fazekakba gyűjtve, elrejtették azt egy rozoga pinezébe. Azt mondják, valami házsártos fehérnép kezébe került a „megkötött eső“ ; földhöz vágta az asszony a fazekakat rendre s most aztán egyszerre hull le az a töméntelen sok viz, a miket a „javas asszony“ addig „kötve tartott.“ Van valami a dologban, mert esik egyre , erősen esik. NAPI HÍREK. — okt. 20. - Tél. Hosszas szárazságnak eső a vége. Nálunk pedig a hosszas esőzés után következik a tél. A pár nap óta tartó hideg eső lehütötte a légmérsékletet nagyon s tegnap este már annak rendje és módja szerint havazott. Ma reggel a házak födeleit jelentékeny rétegben födte a hó ; hegyek, erdők fehér ruhát kaptak s a télies meznek tökéletesen megfelel az „ájer“ is : hideg, csípős szél vágja szemközt az embert s a ki teheti, bizony szívesen ül meleg kandalló mellett szobájában. Az apró kis hófehér vendégek pedig egyre szállongnak alá a komor szürke felhőkből s habár az utcza sara legott asszimilálja őket, de hegyeken, erdőkön, épületek födelein mégis megragadnak s jól érzik ott magukat a korai jövevények. — Egy ősnemes család utolsó férfi sarjadéka szállt sírba. Daczó Kálmán, sepsiszentgyörgyi Daczó Jánosnak, ki Budapesten halt meg, egyetlen fia volt az elhunyt ifjú. Hosszasan emésztette a kór, mig f. hó 17-én a halál megszabaditó kínjaitól. Daczó Kálmán elhunytéról a következő gyászjelentést vettük : Özv. Daczó Jánosné született Pálfi Bertha, mint édesanya, leánya Daczó Bertha, mint testvér magok és számos rokonok nevében mélyen megszomorodott szívvel jelentik, egyetlen felejthetetlen kedves fiának, illetve testvérnek sepsi-szentgyörgyi Daczó Kálmánnak folyó évi október hó 17-én este 71 a órakor 24 éves korú SZÉKELY M E M Z E T. ban tüdősorvadásban hosszas szenvedés után történt gyászos kimultát. A drága halottnak hült tetemei f. évi október hó 19-én délután 4 órakor fognak az ev. ref. temető halottas házából örök nyugalomra tétetni. Béke porain Brassó, 1888. október 18-án. — Külföldi tudós Erdélyben. Mint már említettük, Domassevszky heidelbergi tanár a napokban Brassóban tartózkodott. A tudós Albániában tett tanulmányútjából tér haza, s azért állapodott meg Brassóban, hogy az ottani adóhivatalnál letétbe helyezett krasznai aranyleletet megvizsgálja, hogy feliratait a berlini akadémia által kiadandó Corpus inscriptionum Latinanum műben felhasználja. — Halálozás. Vettük a következő gyászlapot: Már özvegy Szabó Mihálynél szül. Török Polixéna a maga és gyermekei : Vilma fejezett Farkas Ignáczné, Kata és Mari fájdalomdúlt kebellel jelentik a szeretett férj, gondos és jó atya és nagyatya EsztelnekiSzabó Mihály földbirtokos, körjegyző, 1848—49. honvédhadnagynak élete 67-ik, házassága 31-ik évében folyó hó l6-én délután 6 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultban családja gondos és szerető fejét, a szabadságharcz élő bajnokai halált megvető bajtársukat gyászolják. Az elhunytnak halt tetemei folyó hó 18-án délután 2 órakor fognak az esztelneki köztemetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 19-én d. e. 10 órakor fog az esztelneki róm. kath. templomban az Égek Urának bemutattatni. Áldás és béke lengjen porai felett ! Esztelneken, 1888. október 16-án. — Egy régi nyomdász halt meg Brassóban f. hó 17-én. Götz János, Brassó városának régi polgára. Hetven éves, fáradt ember volt. Götz németországi származású volt s Frankfurt mellett született, a nyomdászatot Frankfurtban tanulta, honnan több osztrák városba vándorolt, majd Pestre jött s 1832-ben Nagy-Szebenbe költözött. Néhány év múlva Brassóban telepedett meg. Csakhamar a Siebenbürger Wochenblatt czimmel lapot indított, melynek czimét 1849-ben Kronstudter Zeitung-ra változtatta. A lap azóta fennáll. Az 1841-ik év tavaszán olvasó termet alakított Gött a „Nro I.“ vendéglőben. Minthogy az olvasótermet nem nagyon látogatták, mozgalmat indított egy iparos-egylet alakítása tárgyában. Ez eszme viszhangra talált s ugyanabban az esztendőben megválasztotta az iparosegylet a maga tisztikarát. Gödöt könyvtárnoknak választották meg, 1852-ben az egylet második, 1870-ben első elnökének választották meg, mely utóbbi tisztét 1881-ig viselte. Gött János erős s szász érzelmű ember volt. Mi mint a kultúra és a brassói társasélet egyik tevékeny munkását tekintjük Götött s a jótékony munkás, áldozatkész és tevékeny polgár halála alkalmából részvétünket fejezzük ki. Gött, érdemeiért, 1867-ben a Ferencz József-rend lovagjává neveztetett ki. — A szüret Segesvártt, mint onnan írják, úgy mennyiség, mint minőség tekintetében kedvezőtlenebb lesz, mint a mult évi volt. — Alapítvány. Zilahon f. hó 13-án a főispáni bucsuebéd után — ősi szokás szerint — a vendégek egy része még együtt maradt és a czigány húzta — szintén ősi szokás szerint. A barna fiuk eltalálván Czell Benőnek Petőfi Sándor „Fiuk az Isten áldjon meg“ czimű kedvencz nótáját, azt az ígéretet tette, hogy ha Isten azon naphoz 10 esztendeig élteti, a név szerint feljegyzett zenészeknek együttesen 500 írtot ad ; ha pedig az isteni gondviselés 10 éven belül szólítaná el, akkor örököse által az 500 írt a zilahi ref. főgymnáziumnak lesz kifizetendő. Ezen alapítványt, — hogy a tanügyi czíme minden körülmények között megmaradjon — a jelenvoltak azzal egészítették ki , hogyha a jelzett naphoz 10 évre életben lesznek és Czell bátyánknak 500 frtja a zenészeké lesz, ők heten — mindenik megjelezvén a személyére eső öszszeget, — a zilahi iskolának kifizetik az alapítványi 500 frtot. Végül Hochsinger Zsigmond úr szintén kötelezőleg kijelentette, hogyha jelzett napon ő is életben lesz, az iskolai alapítványhoz nemcsak az általa jelzett összeget fogja kifizetni, hanem az alapítók közül netalán elhalálozandók illetékeit is fedezni fogja. így mulassatok jó magyarok !! — Exhumálás. A megboldogult Trefort Ágost, kívánsága szerint, a köztemetőben Szalay Imre osztálytanácsos, Schermann főorvos-helyettes és Meixner temető-igazgató jelenlétében kiemelték ama koporsókat, a melyekben Trefort nejének, fiának és leányának hamvai nyugszanak és azokat Trefort Ágost sírjába, a Deákmauzóleum mellé helyezték el. Trefort jobboldalán pihen neje, baloldalán pedig a bosnyák hadjáratban, mint huszárhadnagy elhunyt Ervin fia, e mellett Trefort leánya. A koporsók még teljesen ép állapotban voltak. — Nyilvános számadás. A sepsi-szentgyörgyi rom. kath. egyháztanács által a beszerzendő orgonaalapja javára eszközölt gyűjtés eddigi eredményéről: Simon Gyula főerdész ur 100 frt, Potsa József főispán ur 20 frt, dr. Apor Gábor alispán ur, özv. Bogdán Istvánné úrnő, Fejér Manó plébános ur, Künle József kir. tan. főgondnok ur, özv. Málnási Antalné úrasszony 10—10 frt, együtt 50 frt, özv. Bogdán Andrásné úrnő, Bogdán Emil ur, Bogdán Arthur ur, Bogdán Flórián ur, Bogolyán Kristóf ur, János Dávid ur, gróf Kálnoky Félix ur, Mélik Kristóf ur, báró Szentkereszty Béla ur, Temesvári János ur, dr. Wissiák Antal ur 5—5 frt, együtt 55 frt, Császár Bálintod (polgármesterné) úrnő, özv. Weinroiter Jánosné úrnő, Mélik János ur 3—3 frt, együtt frt, Babarczy Ferencz ur, Bálint Dénes ur, Bögözi István ur, Beteg Bálint ur, Geréb János ur, Háry Gyula ur, Mihály Imre ur, Orosz Lázár ur és neje, Potsa Izabella úrhölgy, Rajcs Zoltánné úrnő, Sections Gáspár ur, Vajna István úr, Vallancs Albert ur 22 frt, együtt 26 frt, Barthos Domokos úr, Bálint Károlyné úrasszony, Blaskó József úr, Blaskó Lajos úr, Bíró Béláné úrasszony, Botár Albert ur, Born Lajos úr, Cseh Gyula ur, Daday Vilmosné úrnő, Dávid György ur, Dobrota János ur, Eötvös Károly Lajos ur, Ebédi Mihály ur, ifj. Fejér Gergely ur, Fejér József ur, Fogarasi István ur, Fülöp Jánosné úrasszony, Gábor István ur, Grech György ur, Held József főhadnagy ur, Stardinger Nándor ur, Jakabos Simonna uraszszony, Kolozsvári Albertné úrnő, Kosztyán Győző ur, Lengyel Jánosné úrasszony, Matkeovics Mátyás úr, Molnár József úr, Molnár Péter ur, Molnár Péterné úrasszony, ifj. Nagy Elek ur, Nagy Istvánné úrnő (tanítónő), Sigmond Károlyné úrasszony, Szabó Mihály úr, Szederjesy Ödönné úrnő, Szentiványi Miklósné úrnő, Szente János úr, Szlávik Jánosné úrnő, özv. Tittel Jánosné úrasszony, Tompa Miklósné úrnő, Tóth István úr, Vájna Miklós úr, Vájna Vincze úr, özv. Vas Antalné úrasszony, Vertán Endre úr, Vásárhelyi Sámuelné úrnő, Zajzon Béláné úrnő, 1—1 frt, együtt 46 frt, id. Fejér Gergelyné úrasszony, Gernad Antal ur, Gonda Jenő ur, Slaurich Alfonz ur, Kellán Ignácz ur, Sémán Antal ur, Szabó Jánosné, Travnyik Béla ur, Vinternicz Ferencz ur 50—50 krt, együtt 4 frt 50 kr, Kölcze Barabásné, Sándor István ur és Séra Istvánné úrasszony 40—40 krt, együtt 1 frt 20 kr, Kövér Ferencz, Szabó Mózes 30—30 krt, együtt 60 kr, Balog Györgyné, Fischer János, Gábor Mihályné, Kövér Mózes, Máté Mihályné, Polgár Máténé 20—20 kr, együtt 1 frt 20 kr, összesen 313 frt 50 kr, melyhez hozzá számítva a hangversenyből kapott 28 frt 19 krt, az orgona alapja javára takarékpénztárba helyeztetett összesen 341 frt 69 kr. Midőn erről a nyilvánosság terén beszámolunk, hálás köszönetet mondunk a kegyes adakozóknak, akik nagylelkű és áldozatkész adományaikkal lehetővé teszik szentegyházunk számára beszerezni egy uj orgonát, mely hivatva leend az Isten dicsőítésére zengedező zsolozsmát magasztossá és Isten előtt kedvessé tenni ! S.-Szentgyörgyön, 1888. okt. 18-án. Fejér Manó, plébános, egyh. tan. elnök. Harmath Domokos, egyh. tan. jegyző. — A konstantinápolyi utazás iránt, melyről lapunk már ismételten megemlékezett , általános érdeklődés mutatkozik úgy Brassóban, mint a többi erdélyrészi városban, úgy hogy bizton remélhető a kirándulás létrejövetele. Félreértések kikerülése végett kijelentetik, hogy az utazásban úgy férfiak, mint nők is részt vehetnek. Az árak — Brassótól számítva — odavissza következők : teljes ellátással, 11-ik osztály 120 forint, Ill-ik osztály 110 forint; ellátás nélkül, II. osztály 80 forint, III-ik osztály 70 forint. — Ezen, rendkívül mérsékelt árak bizonyára nagy befolyással lesznek a résztvevők számára. Az útirány következő: Brassó— Bukarest—Giurgiu; — onnan hajón a Dunán át Ruscsuk, innen bolgár vasúton Várna s innen Lloyd hajón Konstantinápoly. A kirándulást rendező egylet egyesülve a brassó városi menetjegyirodával Konstantinápolyból kirándulást fog rendezni Saloukchibe is. Konstantinápolyból érkezett hírek szerint, ott a társaság ünnepélyesen fog fogadtatni, sőt valószínű, hogy a szultán hadsegéde által fogja a társaságot fogadtatni. Előreláthatólag az utazás rendkívül kellemes lesz, annál is inkább, mert a tenger is nagyon nyugodt. Jelentkezések, akár a „Brassói kereskedelmi és iparegyesület“-nél, akár a brassó városi menetjegyirodánál írásban vagy szóban legkésőbb 1. évi november hó 2-ig eszközlendők. Minden személyre szóló jelentkezéshez 10 frt előleg csatolandó, mely azonban be fog tudatni a menetdijba. A tanulságosnak és élvezetesnek ígérkező kirándulásra felhívjuk a t. közönség szives figyelmét. — Elszámolás. A „Székely Nemzet“ 159-ik számában az október 13-án tartott hangverseny eredményéről közzétett „nyilvános számadás“ — kiegészítéséül többek megnyugtatására — a kiadás tételeit részletezve, nyilvánossá tesszük a következőkben : 1. Falragaszhirdetmény és programmokért a Jókai-nyomdának 7 frt. 2. Petroleum és gyertyáért 4 frt 35 kr. 3. Emelvény felállíttatás és elbontásáért 1 frt 20 kr. 4. Zenéért 20 frt. 5. A „nőegylet“ zongorájáért 5 frt. 6. 92 drb 2 kros postabélyeg 1 frt 84 kr. 7. Molnár Lajosnak a terem és lámpák takarításáért 1 frt 50 kr. 8. Hankónak, a falragaszok kifüggesztése és napi szolgálatáért 80 kr. 9. Expresslevél és távirat a műsor érdekében 1 frt 71 kr. 10. Száva és Tömpe urak költségszámlájáért nevezetesen a) fuvardíj, b) 2 napi szállás és ellátás, c) 320 drb belépti jegyért, d) hangjegyküldés és csomagokért portodíj 33 frt 41 kr. Összesen 76 frt 81 kr. Sepsi-Szentgyörgyön, 1888. október 20-án. Előbbi közlők. — Európa jövő térképe. Lavele, a híres belga nemzetgazda és politikus, a lüttichi egyetem professzora, nemrég a „New-York Herald“ tudósítója előtt nyilatkozott a jövendő európai változásokról. A hármas szövetség diadalmas háborúja után Németország Svédországnak adja Finnlandot, a balti tengeri tartományokat magának tartja, még kimetsz egy óriási darabot, ebből csinál Lengyelországot, egy osztrák főherczeggel a trónján. Ez lenne a sziklafal Ausztria- Magyarország és Oroszország közt, mely a Dnyeper mögé vettetnék vissza. Keleten Románia megkapja Besszarábiát, újabb akadály Oroszország konstantinápolyi útjában. Németország elfoglalja magának még Hollandiát, Belgium számára pedig kikerítik Nord megyét Francziaországból. Végül pedig Olaszország megkapja Nizzát és Savoyát. — Mackenzie könyvének legfoglalására vonatkozólag Berlinből a következőket táviratozzák : Mackenzie könyvének lefoglaltatása a duisburgi államügyészség megkeresésére történt és pedig a sajtótörvény 95-ik szakasza (felségsértés) és a 185., 186. és 200-ik szakasza (magánemberek rágalmazása és sértése) alapján. — Kinek hozott szerencsét a „Jósziv“ ? A „Jósziv“-sorsjáték 20,000 frtos főnyereményét Bálla Emil, Újvidék város főkapitánya, nyerte. — Nagy vasúti szerencsétlenség történt ismét Amerikában. A lehigh-valleyi vasútvonalon, Tamanerd mellett egy tehervonat összeütközött egy építőanyagokkal megrakott vonattal. Hat hivatalnok azonnal meghalt, huszonhatan pedig nagyobbrészt súlyosan megsebesültek. Egy magyar ember, aki szintén az egyik vonaton volt, könnyebb sérüléseket szenvedett. 162. szám. — Ariston 52 zenedarabbal, jó szerkezetű és hibátlan állapotban, beszerzési áron alól eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban. A papírkosárból. Udvarias. Egyéves önkénytes (a poszton): „Halt, wer da !„ Semmi felelet. — Halt, wer da? Semmi válasz most sem. — Ugyan kérem, legyen szives megmondani, kihez van szerencsém, mert ellenesetben kénytelen leszek önt vagy lelőni, vagy a várdaházba becsukatni. Tessék kérem választani) Hízelgő. A férj : (feleségével karján a társaság tagjai fölött szemlét tartva) Régi példabeszéd, kedvesem, hogy a legostobább férjnek van a legszebb felesége. Nő: Menj, te hízelgő! Barátságos beszélgetés. — A.: Mondja csak kérem, szomszéd úr, micsoda pokoli skandalum történt önöknél a mult éjjel ? — B : A mult éjjel?-------Nem emlékszem. — A.: Oh igen, egetverő zsivaj volt; azt hiszem, úgy éjfél után 2 óra körül lehetett. — B.: Ah úgy ? Tudom már. Akkor jöttem épen haza , a feleségem megkérdezte, hogy telt az időm. Szemérmetesség. Eliz (a szobaleányhoz): Ugyan Lizett, függönyözze már le jegyesem arczképét a falon , szeretnék levetkőzni Önismeret. — Mondd csak barátom, miért nem nősülsz már meg ? — Hát tudod, aki ilyen vén legényhez feleségül jönne, az az asszony csakugyan bolond volna. Azt pedig magad sem akarod talán, hogy bolond feleséget vegyek. Különbség. Hölgy : Mondja meg édes tanár úr, hány szót képes az ember egy percz alatt kimondani. Tanár: Attól függ, asszonyom, ki beszél, a diák-e az examenen, vagy a feleség, a ki a férjének tartja a predikácziót. Parancsolatjára, uram. — Tudja meg fürdőbiztos úr, hogy az a mese, amit önök a tusnádi fenyvesek balzsamos levegőjéről s a vidék bájoló szépségeiről hirdetnek, merő ámítás. Eső, szél, hideg van minálunk is elég s tán még különb, mint itt, ezért kár az embernek Tusnádra fáradni. Ha holnap délig, pont 12 óráig szép idő nem lesz, haza utazom, érti ? — Parancsolatjára, uram ! A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Deés, okt. 20. Szolnok-Doboka őszi rendes közgyűlésén Torma Miklós indítványozta, hogy a megye kulturális czélokra félszázalékos pótadót szavazzon meg. Korniss Viktor gróf egy százalékot indítványozott, mi négy szavazat kivételével egyhangúlag elfogadtatott. A regale-megváltás ügyében az erdélyi gazdasági egylet felirata támogattatik. Torda, okt. 20. A regále-ügyben elfogadta a közgyűlés az erdélyi gazdasági egylet feliratát s azt pártolólag terjeszti fel. Róma, okt. 20. Vilmos császár tegnap délután 2 és 1é órakor elutazott. Az uralkodók négyszer megölelték és megcsókolták egymást; a pályaudvaron a császár azt mondá Crispinek, hogy reménye, hogy őt Berlinben ismét viszontláthatja. Tudományos apróságok. — Hypnotismus. Telepathia. Ergostat. Czipő és harisnya. — I. A nantesi törvényszéknél nemrég egy eddig páratlanul álló eset fordult elő. Egy tolvajlással vádolt egyén állott a törvényszék előtt, ki a vádbeli cselekményt tagadta. Bizonyítékok nem voltak. Ekkor egy, a közeli nyaralóhelyen tartózkodó hypnotiseur ajánlkozott a tolvajlás kiderítésére. Bekötteté szemeit s aztán megragadva a tolvaj kezét, azzal keresztül-kasul járkált az utczákon, míg végre egy kőfal előtt megállott, lábaival fel kezdte túrni a földet, s ime csakhamar előtűnt az ellopott összeg néhány frank híján. A törvényszék a vádlottat ez alapon el is ítélte. Természetes, hogy jogászkörökben ez ügy roppant szenzácziót keltett, s nagymérvű vitákra szolgáltatott okot. Azt hozzák fel ugyanis, hogy nincs kizárva azon lehetőség, miszerint a hypnotiseur maga rejtette az illető helyre a pénzt, hogy aztán tolvaj felfedezésével reklámot csapjon magának. De másrészt meg a hypnotizmus eddig is oly csodásnak látszó jelenségeket dobott elénk, hogy legalább nem szabad egész kategorice valótlannak és hihetetlennek mondani ez esetet sem. így pl. tény az, hogy a hypnotiseur befolyása annyira megy, hogy a varázsa alatt levő egyént bűnös cselekményre indíthatja, mégpedig akkor, midőn úgy látszik, mintha a hypnotizált egyén nem állana többé befolyása alatt. Ez a posthypnotikus suggesszió, s erre nézve döntő bizonyítéknak lehetnek Liegeois kísérletei Nancyban. Ráparancsolt egy hypnotizált kisaszszonyra, hogy egy ismerős úriember szekrényéből lopjon el egy karpereczet, s hozza azt el