Székely Nemzet, 1894 (12. évfolyam, 1-195. szám)
1894-10-12 / 152. szám
Október 12. Ezzel végződött a vita. Az ellenzék úgy érezte, hogy többségben van. Zichy Nándorért névszerinti szavazást kértek. A szavazás során sajnálattal vették észre, hogy oszlopos tagjai közül sokan hiányzanak. Rimely beszterczebányai püspök eltévesztett szavazatával a javaslat többségét szaporította. Feltűnő volt gróf Széchenyi Imre szavazata, ki megszavazta a javaslatot. Báró Prónay Dezső, az összes protestánsokkal ellentétben, nemmel szavazott. Végre kihirdette az elnök a szavazatot. E szerint : Beadatott 202 szavazat. Ebből igennel szavazott 102, nemmel 96, és így a javaslat 6 szótöbbséggel elfogadtatott. A részletes tárgyalás ment mint a karika csapás. Császka György kalocsai érsek megkísértett néhány módosítást, de ezek közül is egyet visszavont, így részleteiben is elfogadták a javaslatot, melynek harmadszori megszavazására már impozáns nagy többség állott fel. Ezzel végződött a főrendiház egyházpolitikai ülésszaka. BELFÖLD. — okt. 12. A zárszámadás. A képviselőház okt. 9-ki ülésén benyújtott zárszámadás, mely az 1893. év tényleges eredményeit tünteti fel, csak jobban és jobban bizonyítja azt, hogy budgetjeink nem csak reális alapon, de sőt túl szerényen készülnek. Az 1893. évre szóló költségvetés szerint kiadásokra 522 millió fit volt előirányozva, a zárszámadás szerint csak 495 milliót tesznek a kiadások. A bevételek, melyek 528 millióra voltak tervezve, 550 milliót tett k. Ekkép a felesleg 55 milliót tenne. Ez összegből a konverzió alkalmából hátralékos kifizetéseket levonva, maradt tényleges feleslegképen 34 millió forint. Ez természetesen igen nagy lelkesedést szült országszerte. A déli vasút államosítása. Bécs okt. 10. Hohenlohe hg., a déli vasút igazgatótanácsának elnöke Párisba utazott. Utazásának czélja az, hogy kikérje a társaság párisi választmányának hozzájárulását azon határozatokhoz, amelyeket a déli vasút igazgatótanácsa tegnapi ülésében hozott. Ezek a határozatok arra vonatkoznak, hogy a társaság hajlandónak mutatkozik tárgyalásokba bocsátkozni a vasút államosítása és a szükséges terveknek a kormánynak való átadása iránt. Az 1893-ik évi zárszámadás. A Wekerle kormány által elért eredmények közt minden bizonynyal első helyen áll az a nagy tény, hogy helyreállította nemcsak az egyensúlyt a magyar állami háztartásban, hanem hogy állandósította az évi zárszámadásokban a nagy fölöslegeket. E fölöslegek majdnem akkorák, mint amiyenek voltak előtte az évi deficitek. A magyar állam hitele a fölöslegek hatása alatt még remélni is alig mert magaslatra emelkedett s egyúttal arra képesíti a kormányt, hogy nemcsak bőségesen gondoskodjék az állam fejlődési igényeinek kielégítéséről, hanem arra is, hogy évenként nagy beruházásokat tegyen a költségvetés keretén belül s azon túl a pénztári készletekből. Az 1893-iki zárszámadás fényesebb valamennyi elődeinél és egyáltalában a legfényesebb, amit valaha magyar pénzügyminiszter felmutatni képes volt. Daczára annak, hogy az év folyamán a kiadások jelentékenyen túlhaladták az előirányzatot, s habár már ez utóbbiban gondoskodva az összes évi adósságtörlesztések, átmeneti kiadások és beruházások födezéséről, a bevételek oly fényesen folytak be, hogy még 36 millió fölösleg maradt , így az előírás szerint a zárszámadás eredménye 436 millió írttal jobb mint a költségvetés. A tényleges eredmény, tudniillik az, amely a pénztári geszió alapjára van fektetve, a számvevőszék kimutatásai szerint, még az előírásnál is kedvezőbb. E szerint a fölösleg tenne 552 millió frtot és 622 millió forinttal volna kedvezőbb az előirányzatnál. Ez utóbbi eredmény azonban részben csak látszólagos, mert a kép tisztaságát megzavarják a konverzió átfutó tételei. Nevezetesen levonandó a fölöslegből a konvertált adóssági czímletek kamatfedezeti szükséglete, amely 273 millió forinttal az átfutó kezelésben vezettetett, minthogy a hitelműveletet közvetítő bankárcsoporttal a leszámolás még nem volt végrehajtva. Ez összeg, mint tényleges kiadás az 1894-ik évi számadásokban fog előfordulni, mig 1893 ra csak előiratott, de tényleg ki nem fizettetett. E tényező figyelembe vétele után a tényleges pénztári fölösleg leszállana 28 millió forintra, illetőleg az előírt, de még be nem folyt 86 mill. frt figyelembe vételével 366 mill.ártra, vagyis ugyanarra az összegre, amely a zárszámadás előírási részében, mint fölösleg mutatkozik. Míg tehát rendszerint helyesen a fölösleget csakis a pénztári eredmény alapján lehet számítani, az 1893-iki zárszámadásban kivételesen az előírási eredményt kell venni, nehogy a látszólagos és túlságosan kedvező eredmény által tévedésbe ejtessék a közvélemény. A rendkívüli kedvező eredmény, mint már fennebb rámutattunk, nem annak köszönhető, hogy a kormány talán az ország valódi szükségleteinek elhanyagolásával túlságosan takarékoskodott, hanem elévetett a felmerült jelentékeny túlkiadások daczára, hála a bámulatosan megvalósult bevételeknek. Nem kívánjuk olvasóinkat számoszlopok tömkelegébe vezetni és ezzel fárasztani. A főbb eredményeket azonban kiemeljük, mert szükséges, hogy a közönség világosan lássa, melyek azok a források, amelyekből a fölöslegek származnak. Az egyenes adóknál elő volt irányozva 99 millió fit, befolyt 104‘/a millió frt, vagyis 6’/1 millió frttal több. E többletből esik a keresetadóra 39 millió frt, a vasúti és gőzhajózási szállítási adóra 19 millió frt, a nyilvános számadásra kötelezettek adójára 08 millió frt, a tőkekamat adóra 06 millió frt, míg a legnagyobb hátramaradás esik a földadóra, amely előirányoztatott 358 millió írttal ; befolyt 343 millió frt, vagyis kevesebb 15 millió írttal; ellenben a házadónál szintén több mint 6 millió frt a többlet. A jövedelmi emelkedés tehát túlnyomó részben az ingó tőke terén mutatkozó lendületnek köszönhető, míg az ingatlan, főkép a földbirtok kisebb mértékben, mint eddig, járul az állam kiadásaihoz. A fogyasztási adóknál a költségvetés előirányzott 64,3 millió frtot, tényleg befolyt 809 millió frt, vagyis 166 millió forinttal több. A bélyeg és jogilleték előirányoztatott 293 millió írttal, befolyt tényleg 344 millió írt, vagyis 51 millió írttal több; az előírásnál a többlet még nagyobb 85 millió írttal. A dohánynál befolyt több 41 millió írttal. A pénzverésnél szintén mutatkozik egy nagy bevételi többlet 11,4 millió írttal, amely azonban nagyobb kiadással van ellensúlyozva s üzemi természeténél fogva részben csak átfutó és nem vehető valódi többletnek. Nagy bevételi többletek mutatkoznak továbbá az államvasutaknál 77 millió írttal, a gépgyárnál 1 4 millió írttal és Diósgyőrnél 2 2 millió írttal, együtt 11'3 millió frttal, megjegyzendő azonban, hogy a bevételi többlettel majdnem ugyanakkora — 10'2 millió frttal — kiadási többlet áll szemben, ami az üzemek természetében rejlik, ahol a több bevétel mindig csak több kiadás mellett érhető el. Az összes bevételek 74 millió frttal adtak többet és 3x/a millió frttal kevesebbet az előirányzatnál ; a nettó többet a bevételeknél kitesz tehát az előirányzathoz képest 70 és millió frtot. szent városa felé vonul. Különben egyik verzió szerint a kínai csapatok lázas gyorsasággal vonulnak Mukden felé, a másik verzió szerint pedig Mukdenből vissza, ahová a japánok már bevonultak. Ez azonban teljesen valószínűtlen, mert hasonló sebességgel a gyors japánok sem vonulhatnak. KÜLFÖLD. — okt. 12. A czár betegsége. Állandó zavaros, egmásnak ellentmondó hírek látnak az európai sajtóban napvilágot a hatalmas fehér czár állapotáról. A külföldi lapok pétervári levelezőinek helyzete nagyban meg van nehezítve az által, hogy az orosz sajtóban a hivatalos bulletineken kívül egyéb tudósításnak megjelennie nem szabad és a birodalom belsejéből, ahol a czár tartózkodik, megbízható tudósítást kapni amúgy is igen nehéz. Annyi bizonyos, hogy aczár állapota igen súlyos. Újabban arról is beszélnek, hogy a testi bajokhoz lelki zavar is járult és úgy Pétervárott, mint a külföldön általános az a nézet, hogy a trónörökös nagy herczegnek a régensséggel való megbízatása csak idő kérdése és az rögtön megtörténik, mihelyt a czár tartózkodási helyét Korfuba teszi át. Kr ak ó, okt. 10. Pétervárról ideérkezett jelentések alapján itt tegnap hire járt, hogy a czárnál operácziót kellett foganatba venni, a hir azonban alaptalannak bizonyult. Mindazonáltal egybehangzók a jelentések arra nézve, hogy a czár állapota igen komoly és bár közvetlen veszélytől tartani nem kell, mégis szükségesek ily intézkedések, amelyek az orosz birodalom kormányzatának akadálytalan továbbvitelét biztosítják. A Standard pétervári levelezője arról értesül, hogy Sacharj in dr. a czárhoz igy szólt volna : Felséged betegsége gyógyíthattam Gonddal és figyelemmel még néhány hónapra meghosszabbítható az élete. De nem szabad elzárkózni azon tény elől, hogy bizonyos időn túl semmiféle gyógyszer nem használ. Péterváron előkészületeket tesznek a régensségnek a czáreviccsel való betöltésére, és egy államtanács felállítására, amelynek élén Mihály nagyherczeg állana. A czárevics valószínűleg azonnal átveszi a hadsereg főparancsnokságát. A japán kínai háború, Kína veresége mind teljesebbnek tekinthető. Minthogy a japánok a yalui tengeri csata következtében a tenger korlátlan urai, abban a helyzetben vannak, hogy a kínaiakat majd itt, majd ott tarthatják állandó izgatottságban a partraszállás fenyegetésével. Nyolcz nap előtt az a hír terjedt el, hogy Weihhei-weili hadi kikötőtől nyugatra egy japán hadtest szállt partra , de ez valószínűleg alaptalan híresztelés volt. Azután azt jelentették, hogy Shangwai-kwannál készülnek a japánok partra szállni és hogy a kínaiak 5000 embert küldtek ellenök. De a japánok itt sem szállottak partra és úgy látszik sehol sem tették ezt, hanem egyedüli czéljuk a hamis híresztelésekkel a kínaiakat félrevezetni, hadierejüket szétforgácsolni és figyelmüket a japáni főhadierőről elfordítani. Ez nyilvánvalón sikerült is nekik, mert az utolsó tienzsini és shangai-i hírek szerint Yamatay tábornok, kinek hadosztálya állítólag egy 10.000 főből álló koreai csapattal van megerősítve a Yalu folyót átlépte és Mukden, a kínaiak A hamisítások korszakában — okt. 11. A fizikából már tudjuk, hogy az ég voltaképen nem kék, de nem is ég (brennt), s a hegy sem az, sem nem vidaszin, mert hiszen közelről — kivált őszi időben — csak sárszin, mint a többi hitvány földi rög. A tudomány terjedése, meg az iskolák szaporodása magával vonta, hogy érzékeink említett és még több rendbeli nem említett csalódásának tudatával bírjon most már a dohánygyárostól kezdve le az utolsó falusi korcsmárosig minden valamire való emberfia. És elkezdenek gondolkozni a következő s mindenesetre nem ügyetlen logikával : Ha a nagy természet a mi ősanyánk, utasításait figyelmünkre kell méltatnunk. Ha a nagy természet csalódásba szeret ringatni minket, miért ne ringassuk mi is embertársainkat ? Ha az ég csak látszik kéknek, s a hegy ibolyaszínnek, mikor pedig nem az , miért ne lássuk mi is dohánylevélből állónak a szivart, szőlőből sajtoltnak a bort, mikor pedig nem abból áll és nem abból van sajtolva. S megszületett a káposztalapis portorikó, a szőlőbogyót sohasem látott sárgaszinü nedű, meg az elrongyolt csizmatalpból összeőrlött pótkávé. A csíkiak is rájövének végtére a nekiek nem épen olyan könnyű logikára. Nem rég történt ugyanis velük, hogy Fiuméból bort rendelének. A megcsapolt hordókból azonban — kellemetlen meglepetésekre — folyók nem egyéb, mint kristálytiszta, természetes ...víz. Felháborodnak vala az istentelenségen és menten pörrel fenyegetik a fiumei borkereskedő komát. A leleményes olasz tesztvér sem veszi tréfára a dolgot, hanem udvarias levél kíséretében rögtön postára adja a bort. A csíkiak csodálkozva látják, hogy a bor közönséges zacskókban és zsákokban érkezik és hogy azokban nem bor, hanem valami por leledzik, amit utasítás szerint a hordók víztartalmába kell öntögetni. Megcselekszik s íme sárgán fénylő nedű gyöngyözik poharaikba, amely van olyan jó, mint a sepsiszentgyörgyi, a székely fővárosbeli vendéglősök bora. Mint mondják, azóta a jó csíkiak is zsákokban szállíttatják a bort. Vizük van otthon is bőven. A felvilágosodás eme szörnyen előrehaladt korszakában annál kirívóbb az egyik karclagi borárus politiko-komiko-vinko-hirdetése, mely a csalódásokhoz szoktatok, emberiségnek legalább egy részét kiábrándítani igyekszik. A hirdetés szövege, mely egyik 48-as hitű barátom kegyelete következtében mentődött meg a feledés örökmélységű örvényéből, szóról-szóra a következőképen hangzik : „Szives figyelmébe ajánlom a tisztelt 48-as érzelmű közönségnek, hogy azon említett valódi szőlső boraim, a melyet Turinba való utazásom alkalmával megszereztem, beváltak , jók, amit ugyan legjobban igazolnak azon szavak, melyeket nagyrabecsült vevőimtől mindtől lehet hallani: „hogy hála az Istennek, hogy pénzemért kaphatok valódi szőllőbort.“ Kérem azért minden egyes 48-as magyar ember társamat, vitessen egy keveset, mert csak úgy tudja meg annak jó voltát, ami bizonyára erőt ad“. Ebből az újmódi politikával kevert reklámból kettő tetszik ki. Először az, hogy a 48-asoknak, s így az én kegyes barátomnak is erőre van szüksége. Másodszor, hogy ennek a mintájára csakhamar „Jászberénybe való utazás“ alkalmából felszedett kitűnő valódi borok is fognak ajánltatni a tisztelt perronpárt egészségének és erejének fentartására. Sőt a „budai várba való utazás“ alkalmából összeszerzett borok meg a bü mamelukok figyelmét fogják magukra fölhívni. S igy minden nevezetesebb pártnak lesz egyegy neki való bora. Aztán „gustibus“ nem állunk jót egyik részéről sem. Főleg nem a perron-párti bor zagyvalékos színének eredetéről. Végül e két konklúzióból következik egy harmadik is, és az nem más, mint hogy ezután a bort nemcsak vízzel, porral, de fogják hamisítani . . . politikával is..á.— Kilátásunk: több hajlam esőre, de áztató, bő eső még nem várható, kissé hűvösebb. — Időjárásunk régóta nem beszéltetett magáról, ami azt bizonyítja, hogy jó asszonyról, jó időről nincsen semmi hír. Hogy most mégis beszélünk róla, t. i. az időről, csak azért teszszük, hogy jósága se múljék el festék nyoma nélkül. Igaza volt bizony meteorológusunknak, ki már szept. vége felé megmondta, hogy hoszszabb időszakon át általában enyhe és száraz idő fog járni Székelyföldön. Valóban azóta — egy pár délután feltámadt hűvösebbnek tetsző K-szelet nem számítva — folyton enyhe levegőnk volt, enyhébb, mint szeptemberben, eső pedig csak megmérhetetlen csepegőéből állott, vagy egészen lokális jellegű, záporszerű csapadék volt. Szántás, vetés és vígan mehetett. Mondassák hát végre dicséret is időjárásunkról ! — Az első őszi fecske, vagyis fillérestély. Csinádi Lajosné és ifj. Gödri Ferenczné háziasszonyok holnap rendezik az első fillérestélyt, melyre a közönség becses figyelmét e helyen is fölhívjuk. A s.-szentgyörgyi jótékonyczélu nőegylet eme fillérestélyének érdekes műsora a következő: Nyitány, a Bónis Gyula vezetése alatt újra szervezett első zenekar által. 1. Énekel Benkő János ur vezetése alatt az ev. ref. egyházi dalkar. 2. Szavalat, Sükösd Anna tanítónő kisasszony által. 3. Énekel Lengyel Erzsike kisasszony. Táncz és táncz mig a jókedv tart. Kezdete pontban fél 8 órakor. Belépő dij: 30 kr. Karzatra 10 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtázva lesznek. — Felsöbírósági kinevezések, ő Felsége — a mint értesülünk — az igazságügyminiszter előterjesztése folytán Vita Sándor kolozsvári főügyészt a kir. kúriához rendes és Trux Hugó budapesti ítélő táblai bírót a kir. kúriához számfeletti bíróvá ; Ziegler Emil marosvásárhelyi kir. Ítélő táblabirót a kolozsvári, Kostka Géza marosvásárhelyi kir. törvényszéki elnököt a marosvásárhelyi kir. Ítélő táblához tanácselnökké, Kozma Gyula marosvásárhelyi kir. Ítélő táblai bírót a kolozsvári kir. ügyészséghez főügyészszé nevezte ki. Az ezen kinevezésekre vonatkozó legfelsőbb kézirat a hivatalos közlöny legközelebbi számában fog megjelenni. — A szerb király utazása. Sándor szerb királyt, Budapestre való utazásában Thoeninier báró, az osztrák-magyar monarkia szerbiai követe, Szimics, Szerbia bécsi követe, Jo v á n o v i c s udvari tanácsos és Milicsevics kabinetirodai titkár fogják kisérni. A király, Ziraonyt érintve, e hónap 14-én, délután három órakor érkezik meg Budapestre. Fogadására az 52. gyalogezred egy díszszázada vonul ki. Sándor király két napi itt tartózkodás után e hónap 16-án, kedden éjjeli tizenegy órakor utazik el a nyugati pályaudvarból Berlinbe. Thoemmel báró és Szímícs nagykövetek egész Németország határáig kísérik, hol Waecker-Gotter báró, Németország szerbiai követe fogadja őket. Nikolajevics miniszterelnök, Lozanics külügyminiszter és Szimics követ tegnap Nissből Belgrádba érkeztek, hogy az utazásra való előkészületeket megtegyék. — Kossuth Ferencz október hó 21-én utazik el Nápolyból. Útközben — mint a Magyarország írja — megáll Flórenczben és Milanóban, hogy az olasz királynak bemutassa bucati-hódolatát. Kossuth október 24-kén este 10 óra 35 perczkor ér Budapestre. — Kossuthot itteni politikai barátai, különösen a függetlenségi és 48-as párt tagjai szívélyes fogadtatásban akarják részesíteni. —A Magyar Állam fináncztudománya. A világcsaló szabadkőmives szellem legújabb fortélyát, furfangját s hallatlan vakmerő szemfényvesztését derítette ki tegnap a kettős pápai áldással ékeskedő s így alkalmasint magát duplán csalhatatlannak hivő „Magyar Állam“. De úgy is kell Wekerlének, ennek az átkos szabadkőmives szellem fősátánjának. Persze azt hitte, hogy a bérencz liberális sajtó úgyis vakon elhisz mindent, még ha a számokkal is svindliz nekik ! De azért van itt a Magyar Állam s az ő csalhatatlan, megvesztegethetlen fináncztudósa, a ki belelát a miniszterek és költségvetések veséjébe s kihámozza a csalfa burokból az igazi magot. Lám „az egész világ minden Wagner operájának trombitásai“ azt fogják kürtölni, hogy Wekerle Sándor az „1895. év költségvetését 55 millió frt fölösleggel irányozza elő.“ Micsoda hallatlan szemfényvesztés ! Mikor ebben a summában benne van 21 millió frt konverzió nyereség, 165 millió fogyasztási adó-előirányzat, 5 millió bélyeg-, 36 millió dohányjövedéki előirányzat, s 55 milliónyi többlet az egyenes adók után. Már az bizonyos, hogy az ilyen finánszminisztert el kell csapni, aki ily vakmerő optimizmussal irányoz elő. S joggal kiálthatna fel a Magyar Állam, hogy „Így néz ki az expozé a maga valóságában“, s ha véletlenül fel nem cseréli nagy fináncztudósa a zárszámadásokat az előirányzattal. Mert tetszik tudni, az a Wekerle mégsem igen nagyon swindler. Azokat a csinos milliócskákat nem „előirányozta“ 1895-re, hanem azok úgy folytak be maguktól 1893- ban, az az évi előirányzaton felül. S ha Wekerle egyáltalán tudomást venne a „Magyar Állam“ budget-kritikájáról, egy kissé sokkal több joggal kiálthatna fel: „Így néz ki a Magyar Állam fináncztudománya a maga valóságában!“ — Háziipari czikkek szállítása. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara tudatja, hogy a m. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetősége részére szükséges talicskák és szerszámnyelek szállítása iránt november hó 6-áig lehet pályázni. SZÉKELY NEMZET. NAPI HÍREK. — okt. 12. — A „Székely Nemzet“ időjelzése okt. 12. reggel 7 órától. Légnyomás: 766 mm. (sülyedt), hőfok: + 980, borult, csendes. A jelzett száraz idő tegnap estig tartott, tekintve azonban, hogy akkor is, azóta is mindössze csak fél mm. ső hullott, vagyis csepergett , még most is tart. 152. szám.