Székely Nép, 1915 (33. évfolyam, 1-144. szám)

1915-03-18 / 30. szám

30. szám. fordítanak melyek a világ■ háború folyamán a hármas ententéhez csatlakoznak. (M. T. I. A tengeri háború. Budapest, március 17. A Rotterdam Courant szerint az angolok álta tegnap bevallott megtorpedózott gőzösök között több négyezer tonnás van A Campania svéd gőzös kihalászta a Középtengeren az Ovotovo angol segédcirkáló egyik mentőcsónakját. Az Ovotovo hír szerint elsülyedt. Amsterdami jelentés szerint ismét öt angol hajóvállalat szüntette be járatait a búvárveszély miatt. (M. T. I)lását a gazdasági felügyelők díjtalanul közvetítik a gazdáknak. Az alispán előterjesztésére a miniszter hajlandó megengedni a a személyes szolgáltatás elrendelését és a közi erő kirendelését. Az ezért járó térítés megfizetésére, valamint a vetőmag beszerzésére legcélszerűbben a községek, vagy a törvényhatóságok gondoskodhatnak előlegről, illetőleg kölcsönről. A miniszter megbízásából a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete nagy készletet szerez be árpa, zab és tengeri vetőmagból. Gazdasági gépek megrendelésében is szívesen támogatja a közönséget a miniszter, azonkívül gondoskodik arról, hogy nagyobb uradalmak az aratás munkájára hadifoglyokat vehessenek igénybe. Nyilvántartja és közzéteszi a miniszter a más vidékre is elszerződtethető munkások adatait, megkönnyíti a gazdasági munkaszerződések megkötését s általában a földmivelésügyi igazgatás egész szervezetével készségesen támogatja a gazdálkodó társadalmat. Magát a nagy munkát azonban mégis csak a gazdálkodó közönségnek kell elvégeznie. Minden munkabíró ember, akár férfi, akár asszony vagy leány — dolgozzon minden igyekezetével. Kiváltképpen pedig dolgozzanak azok, akik hadisegélyben részesülnek, és akik a mezőgazdaságban való nélkülözhetetlenségük címén kaptak fölmentést a hadkötelezettség teljesítése alól. Ha az ilyenek munkakészsége kifogás alá esik, méltók a kedvezmény elvesztésére és bizony el is fogják veszíteni. Két nagy elv hassa át az egész társadalmat: az önsegélynek és az egymás segítésének az elve. Mindenki legjobb tehetsége szerint végezze el a saját munkáját, azután pedig siessen gazdálkodó polgártársainak a segítségére, esetleg pénzének is kölcsönbeadásával. Ez nemcsak emberséges, hanem nazafi is cselekedet is lesz. A balkáni népek az ő háborújuk idején el tudták végezni minden mezőgazdasági munkájukat. Váljon a hazaszeretetéről és munkabírásáról egyaránt híres magyar elmaradhat e balkáni népek mögött? Ghillány miniszter intézkedése folytán azok neve, akik a termésbiztosítás nagy munkájában érdemeket szereznek, belekerül a munka hőseinek aranykönyvébe, amely kikészítő párja lesz a harctéren küzdők aranykönyvének. Van-e épkézláb magyar, a ki nevének egyik vagy másik aranykönyvben való megsrékítésével ne óhajtana bizonyságot tenni az utókor előtt arról, hogy a világháború forgatagáén nem volt méltatlan fia hősi nemzetének? Ócskái, Vak Bottyán ... mozduljatok meg halóporaitokban ! Bécs várában nem sir már a német, hanem könnyes örömmel kendőt lobogtat, kalapot lenget, mikor Esze Tamás talpasainak, Damjanich pirossipkásainak unokái magyar zászlóval, magyar énekszóval, magyar indulóval elmasíroznak a legszélesebb utcán, hogy reng alattuk a kövezet. Bécs várában immár tapsol a német, (mely lám, sokáig vala oly kövér!) ...Már messze a zászlóalj, valahol az állomás környékén. Szitál az eső, szél fúj, de szélsubogáson, esőkopogáson át ideverődik : — Hoch ! Hoch ! Elljen ! Szuronyroham a hóban. Mikor Kolozsvárra is megérkezett az első német sebesültszállítmány, mindent megtettek, hogy a német sebesültek nálunk a legjobban érezhessék magukat. Az egyik sebesült a berlini gárdaezred önkéntese volt, aki szintén a kárpáti harcokból került a sebesültszállítmánnyal Kolozsvárra, névszerint Malméne. A fiatal önkéntes nagy intelligenciájával és Magyarországról való tökéletes tájékozottságával tűnt fel. Viszont a kórházak házi hangversenyein zongorajátékával aratta nagy sikereit. A polgári életben Malmone önkéntes, joghallgató Berlinben. A szimpatikus megjelenésű és végtelenül előzékeny modorú gárdista a házi hangversenyek előkelő közönségét azzal ejtette érthető bámulatba, hogy a zongorán kizárólag magyar zeneműveket adott elő. — Liszt-rapszódiákat, magyar ábrándokat, sőt, magyar népdalokat játszik s nagy sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy játékából magyaros érzés árad ki. A csakhamar közkedveltté vált német harcosból hamar kitűnt, hogy nemcsak közjogi viszonyainkban bir jártassággal, de Magyarország történelmét is tökéletesen ismeri. A gárdista harctéri élményei is érdekesek. — Élményeiből a következőket mondotta el : — A háború kitörésekor Berlinben jelentkeztem önként katonai szolgálatra. A berlini gárdaezredhez osztottak be és mint „kriegsfreiwilliger” először a nyugati harctérre kerültem. A tűzkeresztségem után Kelet-Poroszországba vittek és Hindenburg hadseregében harcolva, Varsóig eljutottam. Orosz-Lengyelországból hoztak bennünket a Kárpátok közé. — Mondhatom uram, ezen az ördöngös terepen éltem át legszebb háborús élményemet. Két héten keresztül feküdtünk egyfolytában egy havas lövészárokban. Jóformán minden nap esett a hó. Végre a második héten tüzelésünkkel annyira meggyengítettük ellenségünket, hogy rohamra indulhattunk. Soha ilyen szuronyro-hamot nem küzdtem át. A nagy hóban csak egymás mögött, egyenként haladhattunk előre." E ponton százötvenen indultunk rohamra s mire az ellenség fedezékeit elértük, hatvanan elestek közülünk. Mi, akik megmaradtunk, teljesítettük feladatunkat. Az oroszokat, kivetettük fedezékeikből. Lövészárkaikat elfoglaltuk. Elsülyedt a Dresden. Berlin, március 17. angol hivatalos közlés szerint a Dresden kis német cirkálót, amely a falklandi csatából megmenekült, a Kent és Glasgow angol cirkálók és az Oráma segédcirkáló Juan Jernandez csendes tengeri szigetnél megtámadták Rövid harc után a Dresden municiókamrája felrobbant s ennek következtében a hajó elsülyedt. A legénységet állítólag megmentették. . Rotterdami magántávirat szerint a Dresden ebben a tengeri harcban elsüllyesztette a Cornwall Catle angol cirkálót. (MT. I.) A Cornwall angol cirkáló 1902-ben épült, Monmuth típusú hajó volt. Gépje 22,000 lóerővel dolgozott. A 134 méter hosszú hajón 27 nagy ágyú 2 torpedólaszírozó cső volt. Legénysége 540 emberből állott. Ezen adatok mutatják, hogy a Dresden, ha el is pusztult, de drága áron, magánál sokkal erősebb hajót sülyesztett el. . Jelentés a Dardanellákról. Budapest, március 17. (Sajtóbizottság engedélyével.) Athénból jelentik, hogy a törököknek sikerült a Kumkaleh külerődre újra nehéz ütegeket felállítani, amelyek az ellenséges flotilla támadását erélyesen viszonozzák. Két súlyosan megrongált angol cirkálót Máltába vonszoltak. A egyiket húsz lövés érte. A Triumph angol cirkálót hétszer találta a török tüzérség. A török sajtó megállapítja, hogy a Dardanellák ostroma már 25 napja tart de mindeddig semmi eredményre nem vezetett. (M. T. I.) Cári ukáz a diákokról, Budapest, március 17. Péterváron egy cári ukáz megszünteti a diákoknak a háborús szolgálattól való eddigi mentességét és elrendeli, hogy valamennyi diáknak nyolc hónapos tiszti kurzust kell végezni. (MTI) Az oroszországi német kolóniák, Budapest, március 17. Az orosz belügyminiszter rendelete értelmében a német kolonistáknak ezentúl nem szabad zárt falvakban együtt lakniok s nem élhetnek tovább saját közigazgatás alatt, hanem ezentúl elosztják a német származású kolonistákat az orosz lakosság között, hogy „megszűnjék a veszedelmes német befolyás.“ (M. T I.) Aranykónja a mama hőseinek. Biztosítani kell az idei termést Nem szabad megengedni ebben az adott szép hazában, hogy egy talpalattnyi termőföld is megraű veletlenül maradjon. Ez most határtalanul fontosabb, de határtalanul nehezebb feladat is, mint máskor, mert a háború a mezőgazdaságtól a munkaerő javarészét vonta el. És mert életbevágóan fontos, egyúttal pedig rendkívül nehezen megoldható ez a feladat, azért kell sikeres elvégzésére vállvetett buzgalommal egyesülnie a kormánynak a társadalommal. A kormány megteszi a magáét. A földmívelésügyi miniszternek ebben a tárgyban az alispánokhoz és a törvényhatósági jogú városok polgármestereihez intézett rendelete gazdag programmja a munka országos szervezésének és irányításának. De az eredmény elsősorban mégis a gazdálkodó közönség lelkes tevékenységétől, fokozott szorgalmától függ. Ghillány miniszter elrendelte megyei és községi, illetőleg körjegyzőségi gazdasági bizottságok alakítását az értelmiség bevonásával. Ezek a bizottságok lesznek hivatva gondoskodni a termés biztosításáról és arról, hogy minden gazdaságilag használható terület be legyen vetve emberi vagy állati táplálékul alkalmas terményekkel. Igás állatok megvásár- SZÉKELY NÉP 1915. március 18. Vitézi történetek. Masíroznak a katonák. Egyik este nagy elevenség volt a bécsi Fő-utcában. Hó esett ugyan, esővel vegyest, de az üzletekből, kávéházakból a gyalogjáróra tóduttak az emberek, ablakok tárultak ki rendre s az ablakokból leányok, asszonyok fehér kendőt lobogtattak. Messziről olyan volt, mint a szunyogdongás, de közelebbről már éljen ! és hod ! hallatszott és fel-feltörő nóta s még közelebbről , hogy az a nóta magyar nóta. Jönnek a honvédek ! Bizony jöttek, egy egész zászlóalj És fújták lelkesen, ütemre, ahogy csak birta az egészséges érctorkuk az uj nótát, melynek rövid, megható négy sora az, hogy Ferenc József bontalábu lovával kiáll a felhő taréjára s örömében kényezve tekint a csatatérre, hol térdig vérben gázolva verekszik az ő honvédkatonája. Jöttek feszesen, kivágván a lábát és a mellet s a bécsi nép tombolt. Elől táncoló deresen egy főtiszt, utána az első század, minden század előtt reszkető, csattogó háromszinü zászló, a bakák sapkája mellett és a puska csövén piros-fehér zöld szallag és ekkor — óh, halljátok meg magyar fülek ! — a rezesbanda hirtelen belevágott a Rákóci-indulóba : Rajta magyar! Jön az ellenség, közeleg az óra Csata-riadóra... A zászlóalj előtt és mögötte s az utca széles térségén az esőben és lucsokban hömpölygött az áradat. Ilyen tüntetést nem láttak még a császárváros falai. — Elljen Ungarn ! — Hodh magyar ! És a tengerek összeverődnek a tüzes, föl-följajduló s levegőt és eget rengető Rákóci-mars ütemeire : Föl, Rákóci népe! Kurucok előre ! IRODALOM és MŰVÉSZET. A „Vasárnapi Újság“ március 14 iki száma a ránk nézve most legfontosabb harcztérről, a Kárpátokból közli legtöbb képét, melyek megközelítő fogalmat nyújtanak az itt folyó harcok nehézségeiről és katonáink hősiességéről, amelylyel a harcot és a viszontagságokat állják. Garay Ákos, hadbavonult kitűnő művészünk is rajzolt egy kedves katonaképet. Szépirodalmi olvsmányok : Szemere György regénye, Szőllősi Zsigmond tárcája, Strugl András lengyel regénye az 1905-iki forradalomból. Egyéb közlemények : az elhunyt Munkácsiné arczképe, képek a Műcsarnok tavaszi kiállításáról, a háború napjai s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkróniká“-val együt hat kororona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetemutca 4.) Ugyanitt megrendlhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. — A Világháború Képes Krónikájának most jelent meg a 23. füzete. — Ez a szám is tele van szebbnél-szebb harctéri fényképfelvételekkel, mélynyomású melléklete pedig a szerbeknél használt orosz gépfegyvereket mutatja be. — A háború történetének színes és eleven folytatása mellett külön említést érdemel a tengeralattjáró naszádról írt érdekes és szakszerű ismertetése e szám Mai hadviselés című állandó rovatában. — A főbb fejezetek ezenkívül a következők: A Marnementi nagy csata. — A franciák üldözése. — A németek viszavonulása — A franciák offenzivája — A német trónörökös harcai. — A noyoni csata. — A francia flotta az Adrián stb. Ingyen mellékletképpen a füzethez is csatolva van Jókai: A jövő század regénye című művének egy éve, továbbá fel vannak sorolva azok a rendkívüli könyvkedvezmények, a miket a vállalat olvasóinak és előfizetőinek nyújt. — Egy füzet ára 24 fillér, előfizetés negyedévre 3 korona. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Budaest, VIII, Üllői ut 18. és találná A muszkairtó szerek. A magyar embernek régi szenvedélye a feltalálás. Alig van köztünk valaki, aki ne talált volna fel valamit, vagy ne szeretett volna valamit feltalálni. Persze legtöbször csak az eszménél maradunk, az ötletnél messzebb nem haladunk. Soha annyi élet nem lakozott bennünk, mint a háború kitörése óta. Az itthonmaradottak állandóan a legbizarabb ötleteket hajhásszák, haditerveket kovácsolnak, tagadhatatlanul , lelkesedéssel és szeretettel harcolnak mieink iránt és vad dühvel eltelten az ellenség ellen. S ez a jó szándék, az ötlet magyarázgatása nincs minden kedvesség hijján. Egy nyugalmazott bírósági írnok vízbe akarja fojtani a kárpáti oroszokat, mégpedig hőfejtő patronok által A hőfejtő-patront persze meg kellene konstruálni. Ez abból állana, hogy egy ilyen kilőtt hőfejtő-parton tíz négyzetméternyire felolvasztaná maga körül a havat. Ha tehát egyszerre ezer ilyen patront kilőnének, tízezer négyzetméternyire megolvadna a hó és az oroszok a vízbe fulladnának. Az elv jó, csak a hőfejtő-patront kellene elkészíteni. Nem rossz gondolat egy öreg elektrotechnikusé sem. Ő a repülőgépeken, párhuzamosan a földdel, műfelhőt akar elhelyezni, amolyan színházi szafitafélét. Ez a műfelhő eltakarná a földön figyelőktől a repülőgépet, amely közben oldalfelhőket fejlesztene. Az arktikus azonban mindent látna, ami alatta és körülötte történik. Jó. Csak fel kell találni. Kicsit drasztikus egy kedves vidéki állatorvosnak az ötlete. Azt mondja: az oroszokkal szemben ne érezzük magunkat kötelezve a nemzetközi konvenciók betartására. Oltsunk be veszettséggel különböző állatokat és kergessük az ő lövészárkaik felé. Hadd veszszenek meg. Ez kissé erős eljárás, meg aztán veszettebbebnek úgyse igen tudjuk elképzelni az oroszt, mint ahogyan Bukovinában is garázdálkodik. Egy lelkes honleány a Kárpátok lejtőjéről vitriollal teli hordókat óhajtana legördíteni a völgyben tartózkodó oroszokra. De elfelejtette megmondani: mitévők legyünk a vitriollal, ha történetesen az oroszok nem a völgyben tartózkodnak ? Ne törjék találmányokon a fejüket kedves benmaradottak. Az Úristen feltalálta az oroszok ellenszerét, a magyar és a német katona képében. Elvégzik ők a magukét vitriol és kőfejtő-patron nélkül is. HÍREK. Sepsiszentgyörgy, március 18. Az emberszeretet ünnepe. — Az uj katonai kórház megnyitása. — Megható, meleg ünnepe volt tegnap Sepsiszentgyörgy társadalmának: ekkor nyílt meg az állami polgári fiúiskolában elhelyezett Vereskereszt kórház uj osztálya, az u. n. uj katonai kórház. A mit gyengéd figyelmesség, gondosság, hazafias szeretet és a higiénia csak nyújthat sebesült katonáinknak, az mind pazar bőkezűséggel van meg ebben a pompás kórházban, amelynek csakugyan messze földön nincs párja. Erre, a most már 132 ágyas Vereskeresztkórházra csakugyan büszke lehet nagylelkű alkotója, báró Szentkereszty Béláné palotahölgy s vele együtt méltán örvendhet előkelő, lelkes önkéntes ápolónői gárdája. A Vereskereszt Egylet helyi választmánya hódoló elismeréssel és nagy lelki gyönyörűséggel járta végig a pompás betegszobákat s tekintette meg a legapróbb részletekig mesés berendezéseket és felszereléseket. A derűs, fehér szobák, a lakályos sűtött folyosók, a praktikus, grandiózus konyhák ámulatba ejtik a szemlélőt. Meglepő az a dús fehérneműkészlet, amely adományokból, beszerzésekből és a Nőegylet fáradhatatlan munkájából állott elő. Egy szóval, az egész kórház remekbe készült alkotás-----Itt könnyű gyönyörűséggel szemlélődni és lelkesen dolgozni. A megnyitási ünnepségen báró Szentkereszty Béláné meleg szavakkal üdvözölte az önkéntes ápolónői kart és a vereskereszt választmányt s a megnyitás ünnepélyes percében további lelkes munkára hivta fel őket. A kórház megtekintése után a megjelentek a Bárónő vendégei voltak dús uzsonnára Alig végződött el a megnyitási ünnepség, már ismét megkezdődött az emberszeretet magasztos munkája. Megérkezett száz sebesült katona s az önkéntes ápolónők gyengéd gondoskodása közben megértették, hogy a Bárónő mintakórházában szerető otthont találtak.