Székely Nép, 1916 (34. évfolyam, 1-92. szám)
1916-01-04 / 1. szám
rok, akik elszöktek innen, vagy akik kötelességeikről hűtlenül megfeledkeztek. Emberi ésszel fel nem fogható volna, hogy ezek a béke biztosságában megint visszaüljenek a bitorolt birtokokba, s a világ csodájára harcoló magyarok földtelenül nézzék őket, mint a kikért nekik kellett harcolni és igazi béke, a lelkekben áldott béke nem lehetne, ha Amerikából azután is hiába sóvárognának haza a földtelenek és itthon tovább pusztulnának az árva magyar kolóniák. Éppen ott szabadultak meg a hitelenek kezétől a magyar földek, ahol magyar szigetek sokan veszendők idegen tengerben is, közéjük új magyar szigeteket építeni és ezeket elszakadt és visszatért jó magyarokkal népesíteni annyira magától értetődő gondolat, hogy aligha előzte meg kormányunkat Háromszékvármegye törvényhatósága. De mégsem volt felesleges ez a felirat, s nem felesleges, ha minden törvényhatóság közli illetékes helyen ilyen kívánságát, mert az ilyen kívánságban a tiszta és erkölcsös magyar léthez való akarat van, s ezt demonstrálni most ország-világ előtt mentől nyomatékosabban nagyon üdvös és nagyon helyén való. A háború technikája. — Hadinapló részlet. — Élményeink sok-sok küzdelmet, erőfeszítést és szenvedést jelentenek. Mint emlékek kifogyhatatlan forrásai lesznek a boldog visszagondolás örömeinek. Vannak napjaink, a mikor annyi minden érdemleges és olyan történik, amit nagy kár volna elfelejteni. Ha este végiggondolom, mi történt aznap, az események tömeges és gyors gördülése folytán azt hiszem néha, hogy napok teltek el. Ezért van az, hogy itt a legprimitívebb gondolkozású ember is órákig, napokig tud elmesélni átélt dolgokat, amelyek leírva igazán megkapó olvasmányt képeznének. A tényeket elbeszélni, úgy, hogy megelevenedjenek a magunk számára, akik ezekben a keretekben élünk, nem is nehéz. Ha a neveket halljuk csak, Grodek, Osztalovice, Otsoviec, Tomasov, Ivangorod, Baranovitsi stb stb. már előttünk van a megfelelő lelki film. Azok számára, akik ezt nem élték át, megeleveníteni valamit, az már nehezebb. Az újságokból ugyanis a laikus nagyon nehezen tud magának helyzetképeket nyerni. Pedig ez volna minden elgondolásnak és megértésnek az alapja. Elnagyolt és népszerű vázlat perspektívában körülbelül így néz ki a háború: A háború megkezdődik. A csapatok elindulnak az operációs határvonalra. Mennek szépen előre nagy oszlopokban a párhuzamos frontokon, rendezett, zárt sorokban. Mint békében nagygyakorlatokon. Lovasok előretrappolnak, szimatolnak, gukkereznek. Jelentik, hogy van-e ellenség a láthatáron. Egy egy ilyen hadoszlop 30—50 km -es, nagy kígyózó vonalat képez a 15—20000 ember, muníciós, élelmiszer, sanitéc járművek végtelen sorával és mindenféle egyéb felszereléssel. A nagy kígyók egymástól 30—50 km.-nyire párhuzamosan haladnak előre. Egyszer csak felszisszen az eleje. Tüzet kapott. A gyalogság előrerajzik a hadoszlop hosszából, szélességbe fejlődik át, és pár nap múltán végig az egész vonalon, minden 3—4 lépésnyire áll egy ember beásva, fegyver a kezében, a munieió mellette és kialakul a front, amely 100—600 kilométer hosszú. A végek lehetőleg olyan határokra támaszkodnak, ahol megkerüléstől nem kell nagyon tartani (tengerpart, nagyobb folyamok, semleges államok.) Az egész egy hosszú lánc, minden szeme egy ember, egy tűzfröccsentő, halált, sebeket osztó fegyver. A láncszem figyel, céloz, lő. Parancsra feltűzi a szuronyát és gyilkolva, tiporva előretör. 10—20 láncszemet összetart egy-egy altiszt, 50—50-et (zug) egyegy tiszt, 200—200-at (század), egy-egy magasabbrangú tiszt és így tovább. A harcoló front tehát egy olyan fal, amely ércből, figyelni, fáradni, dolgozni, előretörni, szenvedni és magát feláldozni tudó emberekből, hazaszeretetből, kötelességtudásból, egységes gondolkozásból és egy célra törekvésből van összekovácsolva. Ez az ércizemlélekfal előretolható, visszahúzható. Irányítói a parancsnokok, a hadvezérek, akiknek kezébe a közbeeső kommandók útján és bekapcsolásával, egy óriási telefonhálózat vezet és számtalan segédszervezet szálai futnak össze, megadván az egészet át- és összefogó rendelkezés lehetőségét. A frontokba az erőpótlást, muníciót és élelmet a train-oszlopok (ezer meg ezer jármű) csatornái végezik be. E csatornákat a vasútvonalak útján állandóan telerakva tartott óriási raktárak és gyűjtőhelyek táplálják, amelyek már az u. n. Etappenraum-ban vannak. Az első frontvonallal párhuzamosan, de már lazább összefüggésben van a tartalékvonal. Ha egy láncszem a frontból kiesik, ebből pótlódik. A tüzérség képezi a frontfalvak erősebb vaspilléreit, a lovasság a mozgékonyabb csápjait. A front ilyeténképpen olyannyira egy vonal, hogy kuriózum gyanánt — mondjuk pl. Riga tájékán — át lehetne adni az első gyalogosnak egy levelet, amely Besszarábiában, a román határon álló bajtársnak szól. Ez a levél kézról-kézre adva, milliónyi kézbesítés után körülbelül 1385 óra (58 nap) alatt és alaposan elnyitve, leérkezne a front végére, anélkül, hogy bármelyik rajvonalbeli katonának több lépésnyire kimozdulnia kellene. A frontvonal tehát úgy elzárja a területet, amelyet megszállott, hogy azon teremtett, lélek át nem juthat, míg a front harcszerűleg áttörve nem lett. A rajvonal születése percében ezernyi ezer földre hasalt és ásóval, lapáttal, lázasan dolgozó harcosból áll. Pár perc alatt mindegyik a maga ásta lyukban húzódik meg. Ha a rajvonal előbbre ment, az új vonalon újból kezdődik az áskálás. Ha ott maradt, a gödrök megnagyobbodnak, kiszélesednek és egy összefüggő lövészárok képződik belőlük, amelyekben sétálni lehet és amelyek a magasabb kommandókkal, futóárkokkal lesznek összekötve. Ha álló harcok vannak, a lövészárkok tökéletesednek. Kidolgozásuk persze csak éjjel történhetik. Az első drótkerítések felállítása és sokszorosítása. Azután jönnek a levőrések, kideszkázás, maszkírozás, hogy azonos látszású legyen a környező talajjal, fával befedés, később tisztek részére bebútorozás, kályhával ellátás. Ha város van közel és hoszszabb ideig marad a rajvonal, következik a tiszti deckingok kitapétázása, képek a falra, kipadlózás, fényképezés, gramafon. Ha a békét olyan feltétellel kötjük meg, hogy az összes megszállott területek a mieink maradnak, nem lesz nagyon nehéz a határokat megállapítani. A határárkok készen vannak. A hátsóbb vonalakon levő tartalékok ugyanígy megcsinálják a maguk dekunejaikat. A reserve persze kényelmesebben él. Főzi a kartoflit, melegszik a tűz mellett s alszik kiadósan Időnként a reserve felváltja a rajvonalbelieket. Az ablézolás tehát fontos fogalom A baka átviszi e szót mindenre. Az estét úgy jelzik, hogy a hold abrézolja a napot, a tavasz abrézolja a telet, a derű a borút és ezerszer elszidják naponta a békét, hogy mért nem jön már abrézolni a háborút. IrODALOM és MŰVÉSZIT. O A „Vasárnapi Újság“ január 2 iki újévszáma nagy érdeklődést fog kelteni azokkal a felvételekkel, melyeket az olasz harctérről kapott harctér tudósítója, Balogh Rudolf, bemutatja az isonzói harctér főbb pontjait, a harcok módját, ottani vezéreinké és csapataink életét. A szépirodalmi olvasmányok közt két új regény indul meg: az egyik eredeti Lakatos László érdekes és mély érzéssel irt műve, a másik a hírneves német írónő Herking Erzsébet egyik legszebb regénye. Ezenkívül Szőllősi Zsigmond tárcája, cikkek a háborús álhírek terjesztéséről s cenzúráról adnak érdekes olvasmányt. Egyéb közlemények : Zórád Géza vidám rajza s a rendes hét rovatok: a háború napjai, Irodalom és művészet Sakkjáték, Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetés ára negyedévre öt korona, , Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vsárnapi Újság” kiadóhivatalában (Budapest, IV. Egyetem utca ) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 koron, 40 fillér. A Társaság. Az évfolyam utolsó száma méltón fejezi be ennek a kedvelt s egy népszerűbbé váló hetilapnak második esztendejét. Befejezést nyer vele Somlay Károl, szép történeti elbeszélése és Sas Ede egy felvonásos háborús drámája. Hangulatos széptárcát írt Teveli Mihály Az árnyék címmel , izgalmasan érdekes harctéri cikket Doba Imre. A Miért? rovat ezúttal az 1915 ősz búcsúztatója sok költői szépséggel. Sok szép és aktuális kép illusztrálja ezúttal is a Társaságot, melynek előfizetési ára egész évre 11 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 torona marad. Mutatványszámot ingyen küld kiadóhivatal : Budapest, Ritz-szálló. Molnár Ferenc a gyermekeknek. Molná Ferenc, a kinek haditudósitásai páratlan népszerűségre jutottak s könyvéből néhány nap alatt öteze példány elkelt, az ifjúságnak is elmond két rendkívül érdekes, megragadó történetet a háborúból a Jó Pajta hasábjain, az újévi számban. Sebők Zsigmond é Benedek Elek képes gyermeklapja ez új évfolyamában két új regényt kezd közölni : az egyik új Dörmögő történet Sebők Zsigmondtól, amely az olasz harctéren szerepelteti a híres-neves mackót, a másik Szentmiklóssy fiuk címmel érdekfeszítő kalandos történet Benedekné Indali Etelkától. írtak még az újévi számba: Benedek Elek és Endrődi Béla verset, Elek nagyapó mesét, Lendl Adolf állattani érdekességeket, Zsoldos László elbeszélést, Altai Margit gyermek-színdarabot, Zsiga bácsi mókát. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin Társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem utca 4. LoVatnS ivóia• 1916. január 4. felhivásr a A bekövetkezett uj esztendővel a „Székely Nép££ XXXIV-ik évfolyamába lép. (E hosszú idő alatt komoly, hazafias munkával a közérdeket szolgálta s ez a mult felment attól, hogy a „Székely Nép“ et hangzatos jelszavakkal és sokat ígérő programmal - ajánljuk a közönség jóindulatába és pártfogásába. Programmunk, törekvésünk a régi, teljes erővel szolgáljuk a székelység kulturális, társadalmi és közgazdasági előhaladását s mint a I .Székelyföld régi és erős orgánuma, a legnagyobb ■ áldozatkészséggel igyekezünk azon, hogy a hiig szolgálatot, — kivált a mostani rendkívüli időkben, a mikor „LEG ÚJABB“ rovatunk AS órával előzi mert a fél.városi lapok híreit, — minél pontosabban és megbízhatóbban teljesítsük. F .. Lapunkat a t. közönség további támogatásába ajánlva maradunk tisztelettel a SZÉKELY NÉP szerkesztősége és kiadóhivatalai HÍREK. Sepsiszentgyörgy, január 4. — A SZÉKELY NÉP legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt, szombaton január 8-án a rendes időben jelenik meg. — Vitézségi érem Igazolványok. Gyakran szükségessé válik, hogy a vitézségi éremmel kitüntetett legénység az éremre való jogosultságát igazolja. Ezért tehát a legújabb rendelkezések értelmében minden kitüntetésben részesült legénységi állományú egyént „Igazolvány*-nyal fognak ellátni. — Esküvő. Paczer Károly tordai állami főgimnáziumi tanár ma tartja esküvőjét Hirt György dohánygyári igazgató és neje Kühlburger Teréz leányával Iluskával, Sepsiszentgyörgyön. — Tanítók önkéntesi joga. Az új védtörvény óta sor alá került tanítók közül csak azok részesülnek a póttartalékosi kedvezményben, akik oly vidéken tanítanak, ahol a tanítók sorában nagy hiány mutatkozik. A mozgósítás alkalmával, amikor e tanítókat behívták tényleges szolgálatra, a póttartalékosi kedvezményről lemondtak és az egyévi önkéntesi kedvezményben részesültek. Az ily önkéntesek egyévi tényleges szolgálati idejébe beszámítják a békében kitöltött első katonai kiképzés idejét, továbbá a háború alatt mint póttartalékos teljesített szolgálati időt, vagyis azt az időt, amíg az önkéntesi kedvezményt el nem ismerik. — Újévi üdvözletek megváltása. A Székely Nép kiadóhivatalához újévi üdvözletek megváltása címén a következő adományok folytak be : A vak katonák javára: Dr. Bajkó Zsigmond vármegyei tiszti főügyész 10 kor., Hadnagy Gyuláné (Dálnok) 10 kor, Sántha József szeszgyáros (Mikóújfalu) 10 kor., Ütő András 5 korona. A Vöröskereszt Egylet Háromszék megyei Választmányának : Dr. Bajkó Zsigmond vármegyei tiszti főügyész 10 kor., Ütő Áron helyettes főszolgabiró 5 korona. A rokkant katonák javára : Sándor Zoltán pü. főbiztos 4 kor., dr Imreh István pü. titkár 4 kor., Csánki Gyula kir. tanfelügyelő 6 kor., Schmid Richárd szövőgyári műszaki igazgató 10 kor. A Mikó Kollégium tanári kara gyűjtéséhez a Kárpátokban elpusztult falvak újra építésére . Benkő Mór könyvkereskedő 6 kor. — Országos vásárok napjai Sepsiszentgyörgyön. A város képviselő testülete az 1916. évben tartandó országos vásárok napjait a következőleg állapította meg: Március 22. és 23- án böjti vásár. — április 26 és 27-én Szent György napi vásár; — június 28. és 29-én Szent János napi vásár; — október 11 és 12- én Szent Mihály napi vásár. — A ló, szarvasmarha, juh, kecske és sertésvásár mindig a vásár első és második napján, a kirakodó és terményvásár pedig a második napon tartatik meg. Ezenkívül június 27-én országos lóvásár tartatik. — Műsoros jótékony estély. A magyarbodzai áll. el. iskola tantestülete 1915. december 18-án műsoros estélyt rendezett, melynek jövedelmét a háborúban elesett tanítók özvegyei és árvái részére fordíttatták. A műsor a következő volt: Himnusz. Prolog. Szavalat. Ének. „Szibill levele.“ Énekelte K. Kováts Ila tanítónő, hegedűn kísérték Szaveszku T. és Jordáche J. tanítók. Felolvasás. ,Háború és szerelem.“ Írta és felolvasta : Szaveszku Tivadar, tanító Magyar-szóló, táncolta : Gy. Soliom Iluska tanítónő. Die Wacht am Rhein. Énekelte a magyarbodzai vegyeskar. .Karácsonyi legenda“. Szindarab. Antalffy Endrétől, előadták : Tanító közlegény. * , * Tanítónő Sz. Kovács Ida. Orvos * „ * Vöröskeresztes ápolónő Szaveszky Tivadarné, Angyal Gy. Soliom Puska. Égi levélhordó Holnoder Olga. A műsoros estély igen szép anyagi eredményt hozott a jótékonyság oltárára: háromszázhatvannyolc koronát, mely rendeltetési helyére lett küldve. Az eredmény dicséretére vall a rendezőség fáradhatatlan buzgalmának. A szereplők mind odaadással igyekeztek a közönségnek az estélyt kellemessé tenni. A szereplők közül kivált Szaveszky Tivadarné odaadó játékával, kedvességével. Soliom Ilonka elevenen tűzzel telt táncával, K. Kováts fia kellemes csengő hangjával és Holländer Olga égi levélhordó szerepében. Felülfizettek: Sliaszny Jakab, Pap György csendőr, N N„ N. N„ N. N„ N. N., N. N„ N. N„ N. N., N. N., N. N., N. N„ Barcsi, Kövér, Varga István, Dudás, Damokos Artur 40—40 ill., Ravasz Géza, Biszok János, Kováts Zsigmond, Veres Gyula fővigyázó, Bodrus János, Cserba György 1 — 1 kor., Fazekas Andrásné, Oláh százados, Ring Lajos, ismeretlen gabonakereskedő, Komán Dávid, Nagy Mihály, Oláh Antal, Musztafa Iriczel kereskedők, Scadat, Banyó Artúr, Russza György, Sándor Károly jegyző, Lőrinczi Istvánné, Bobes Elek 2 — 2 kor., Brentedt Lajos önk., Sztamatisz gyárigazgató, Nagy Karolina 3—3 kor., Joós Györgyné, Zsidó N. vámszedő, Kerts Krisztián, Nedelku Todora 5—5 kor., Indig Sámuel, Tóth Ilonka, Fazekas Lajos, Kulizsák Imre kadétok, Glassman, Rozenzweig Artur 10—10 kor., Russzu Miklós, Brahman kereskedő, Goldenberg Al bert 4—4 kor, Weitz József, dr. Gottlieb Sándor főrgy, Czitrom József, Neufeld (Braila) 6—6 kor., Sztambulin g. kereskedő 100 kor, Russza György, dr. Baumgarten Sándor, Roth Béla kadét 8—8 kor., dr. Farkas Róbert 11 kor., Salamon Sámuel 16 kor , Kató N. szemlész 7 kor., László István 60 ill., Székely Lajos, Darva Jolla, Bálint József 50 — 50 fii., Bagin Nikodém, Dudás katona, Iszer János 1 kor. 40 fii.— 1 kor. 40 fii., Fálik őrmester 90 fii , Nyágovics Ilona és Mili 80 fii. — Összesen 333 korona és 20 fillért A szives felülfizetőknek ezen a helyen köszönetet nyilvánít a rendezőség. — Halálozás. A bodolai református egyház gyászlapon tudatja, hogy lelkipásztora Szabó Ferenc 1916 január 1-én elhunyt. Az egyház szolgálatában 47 évig működő lelkész temetése hétfőn, január 3-án délután volt. — Halálos szerencsétlenség. Juhász Károly Csíkszeredái pénzügyi titkár rövid szabadságra haza utazott, miközben a kerelőszentpáli vasúti állomáson leszállva, a vonat kerekei alá került, mely fejét szétroncsolta. A pénzügyi titkár azonnal meghalt. A Csíkszeredai királyi pénzügyigazgatóság egyik tisztviselőjét a helyszínére kiküldötte a szükséges intézkedések megtétele végett. A szerencsétlenség nagy részvétet keltett, ahl erdélyi ló fölénye tűnt el a háborúban. Az angol felver tenyésztéssel, a hadsereg (mint legnagyobb lóvásárló) tapasztalata alapján, alkalmasint fölhagynak és a kitartó, kevés igényű esőt, fagyot álló, istállózásra nem szoruló erdélyi mokányt akarják előtérbe helyezni. A legbélcegebb tisztek is szakítottak a régebbi felfogással, mely a nagycsontú, gyorsmozgású és külsejében erős állatokat kereste. A vonatcsapatoknál hátas és hegyi lónak, sőt tüzérségi lónak is bevált a mi tájfajtánk, amelyet már most kellene nagyobb és megérdemelt figyelemben részesíteni. — Versenytárgyalás kőszénszállításra. A sepsiszentgyörgyi dohánygyári igazgatóság az üzemében 1916. évi január hó 1-től 1916. évi december hó 31-ig terjedő egy, esetleg 1916. évi január hó 1-től 1919. évi december hó 31-ig terjedő három évi időtartam alatt szükséglendő s évenként mintegy 5000 (ötezer) métermázsát kitevő hazai származású I. minőségű kőszén szállítására nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet. A szabályszerűen kiállított ajánlatok lepecsételt bontókban 1916. évi február hó 7-én délelőtt 10 óráig a dohánygyári igazgatósághoz adandók be, amikor a nyilvános versenytárgyalás meg fog tartatni. A feltételek a dohánygyár igazgatóságánál tudhatók meg Felelős szerkesztő : Zentai I.j®ó dr. Fogorvos Perl Jó visszaérkezett s a Városi - szálloda 11. számú szobájában áll a közönség rendelkezésére. Nyomatott 1916 Sepsiszentgyörgyön, a laptulajdonos és kiadó Jet. Nyimda részvénytársulat könyvnyomdájában.