Székely Nép, 1919 (37. évfolyam, 1-7. szám)
1919-01-01 / 1. szám
1. szám. Sepsiszentgyörgy.______ XXXVII. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre ... 24 K. Félévre ........... 12 K. Negyed évre_ (1 ). Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség : Csíki-utca I. szám. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyön Csiki utca 8. szám. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWX Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. Szerda, 1919. január 1. 1918—1919. Évek múlnak, évek jönnek s a halandó ember megilletődve érzi a múlandóság szelét, a jövő rejtelmes voltát. Így van ez közönséges években is, mennyivel inkább most, mikor sorsdöntő esztendőtől búcsúzunk s talán még nagyobb idő elé nézünk. A háború alatt csak a nehéz küzdelem sikere, a béke vágya töltötte be esztendő fordulásakor a lelkeket. Most pedig, egy igaztalan és keserű végzet súlya alatt várják milliók a békét, amely még rejtelmesebb, mint amilyen maga a háború volt. Nem így képzeltük a békét. Nem úgy akartuk és nem így vártuk, hogy ennek felében méltatlanságok és vad indulatok áradata zúduljon ártatlan, már eddig is sokat szenvedett milliók fejére. Most már bizonyos, hogy az új esztendő elhozza a békekötést, de ez a legnagyobb kérdés — mennyi igazság és mennyi emberség lesz benne ? Áldás fakad a nyomában, vagy átok ? Megnyugvás, vagy újabb vérpatak ? Himnusz, vagy uj harcra hivó harci dal ? Sajnos, a jelek arra mutatnak, hogy a béke még nem érett meg s az igazságos béke csak képmutató jelszó, amely alatt mohó hódítási vágyak lappanganak. Még félelmes történelmi erőknek kell érvényesülni, hogy az indulatok, érzések salakja kiváljék s a humanizmus becsületes eszményisége diadalra jusson. A béke éve még sok, sok meglepetéssel, uj viharral jöhet el, a melyet férfiasan állanunk kell. Mi bízunk a történelmi igazságban, a melynek érvényesülni kell minden korszakban s a mely erősebb, mint az egyes emberek. Bízunk nemzetünk jövendőjében, a melyet időszaki viharok meg nem semmisíthetnek. Hisszük, hogy az uj esztendő uj korszakot nyit meg s eljuttat az igazságos kibontakozáshoz. Ezt az uj évet várjuk, reméljük. A szászok és az önrendelkezési jog. A német-szász nemzeti tanácsok a napokban Nagyszebenben teljes üléseket tartottak, amelyeknek lényege a Wilson-féle önrendelkezési jog érvényesítése. A többek közt a szászok egy német egyetemet kívánnak felállítani, közigazgatási tekintetben pedig arra törekszenek, hogy az összes délkeleten lakó németség egy kormányzósággá fejlesztessék. Ennek kifejtésére Bedens Gusztáv egy nagyobb tanulmányt adott elő, amelyben fejtegette, hogy a szász német részbe kellene kapcsolni Bukovinát is, amelyben 170.000 német, 10.000 magyar és 270 000 egyéb nemzetiségű egyén lakik. Bukovinának — írja Bedens — csak fele román 450.000 lakossal, akik közül 270 ezer román, 170 ezer német, 10 ezer magyar. Bukovina kis területe az erdélyi részekhez lenne csatolandó. (Bedens itt ,Erdély alatt a gyulafehérvári gyűlés által elszakíttatni kívánt 26 magyarországi vármegye nagy részét érti.) Ez a terület egy külön kormányzóság lenne, amely terület a maga román, magyar és német országrészeivel egy népszövetség lenne svájci mintára, amely területen 2800 ezer román 1500 ezer magyar és 600000 német lenne. Ezen a területen a németek és szászok részére teljes önkormányzatot, három folyamodású bíróságot stb. igényel. Ezután Bedens részletes beosztását közli az erdélyi szászok lakta vidéknek, a melyen 4 vármegye volna alakítandó: Szeben, Brassó, Segesvár és Beszterce. Ennek a négy vármegyének szászok lakta vidékén — 8 várossal együtt — 220 község lenne. Lakosainak száma 400.451. Ebből szász 201.067, román 132 939 és magyar 49 370. Ezen alkalommal csak annyit jegyzünk meg a szász törekvésekre, hogy hol van ezektől a törekvésektől a székelység érdeke, a mely területileg összefüggőleg az egész Erdély legmagyarabb vármegyéit lakja s lélekszámra is jóval nagyobb, mint a szászság s az önrendelkezési jog világos értelme szerint minden körülmények közt feltétlenül jogot kell, hogy tartson az önkormányzathoz ? Persze, ezt a kérdést tisztázni lehetett és kellett volna már jóval előbb, amikor még a székely vármegyék érintkezhettek volna s közös gyűlésen hozhatták volna meg szabad és jogos elhatározásukat. . A részleges kormányválság. Félhivatalosan jelentik, hogy a minisztertanácson sajnálattal vették tudomásul Lovászy Márton kultuszminiszter lemondását. A minisztertanács határozata alapján Károlyi fölajánlotta a kultusztárcát dr. Apáthy főkormánybiztosnak, aki a fölajánlott miniszteri tárcát az erdélyi helyzetre való tekintettel nem fogadhatta el, nehogy a mai súlyos időben megfutamodásnak tartsák távozását. Lovászy kijelentette, hogy lemondott, mert akülpolitika alakulását nem nézhette nyugodtan és nem vállalhatta érte a felelősséget. (Lovászyt úgy informálta a Svájcból hazatért Eszterházy Mihály gróf, Batthányi Tivadar volt belügyminiszter veje, hogy az antant kormányai a magyar kormány mostani összetételével szemben ellenszenvvel viseltetnek. Ez az információ lett volna befolyással Lovászy elhatározására . . .) Egyébként Lovászy a következőket mondotta: Miután már beadtam lemondásomat, fölkeresett Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke, akinek főbb kérdése az volt, hogy vállalnám-e a kormányt ? Károlyi ugyanis több ízben kijelentette, hogy teljesen polgári kabinettel nem vállalkoznék a további kormányzásra. Erre így válaszoltam: Hajlandó vagyok tárgyalni különböző pártokkal és ha a tárgyalások megfelelő eredménnyel járnak, igenis vállalom a kormányt. Alapítványok és adományok. A Székély Mikó Kollégium pénztárába az 1918-ik év folyamán a következő alapítványok és adományok folytak be : 1. Ösztöndíjalapokra : Bitai Géza egerpataki ref. lelkésztől 100 K, Mihály János oltszemi földbirtokostól 500 K, Pajor Győző zászlóstól 50’80 K, az 1918. évben érettségizett ifjúságtól 500 K, Végh Andor főhadnagytól 1000 K ; II. a szegény tanulók könyvtára gyampítására : Felszeghi István tanártól 7 K, Deák Barabás barátosi földbirtokostól 120 K ; III. az ifj. ének-zene-alapra : Óvári Károly sepsiszentgyörgyi földbirtokos, ref. egyházi főgondnoktól 20 K, tanügybarátoktól a jun. 15-én rendezett ifj. kirándulás alkalmával 60 K, az évvégi záróünnepélyen önk. adományokból 52 65 K ; IV. tetszés szerinti jutalmazásokra: dr. Benedek Zoltán várm. főorvostól 30 K, Diénes Kálmán takarékpénztári igazgatótól 20 K, dr. Kiss Ferenc pénzügyi tanácsostól 20 K; V. a Kollégium hősei emlékének megörökítésére 42 címen 3490 53 K ; VI. a tápintézeti alapok gyarapítására: Nagy Károly ref. püspöktől 1000 K, Bodor János szászvárosi ref. lelkésztől 8883 K, Bartha László nagyborosnyói postafőnöktől 20 K . VII. a reformáció 400-ados s a kollégium főgimnáziummá fejlődésének 25 éves fordulója alkalmából létesített iskolai fenntartási alapra : Bitsy Sándor nyug. p. n. t. gidófalvi földbirtokostól 1000 K. Zathureczky Kálmán főszolgabíró, erdővidéki ref. egyházmegyei főgondnoktól 1000 K, özv. Gazda Istvánné illyefalvi földbirtokos emlékének megörökítésére gyermekeitől Gazda Jenőtől, Gazda Iréntől és Gazda Rózsikétól 500 K, Szabó Zoltán tábornoktól 100 K, a Kiinger cgtől 100 K. Nagy Gyula kereskedőtől 2620 K, a szeptember 24-én tartott évnyitó ünnepélyen a ref.várteroplomban perselypénzben 50335 K, az ugyanakkor Nagy Károly püspök látogatása alkalmából rendezett közeléden, egyesektől 94 K, az ugyanakkor rendezett vallásos estélyen önkéntes adományokból 4434 K, a bikfalvi tanuló ifjúság nyári estélyének jövedelmében 3080 K. VIII. a kirándulási alapra: dr. Benedek Zoltán várra, főorvostól 450 K. Összesen befolyt tehát 1160270 K. Ezenkívül az elöljáróság dec. 18. gyűlésén bejelentetett dr. Papp Endre hosszúfalusi ügyvéd 2000 KÖD képzőköri alapítványa, továbbá Kónya György angyalosi földbirtokos 6000 K és Kónya Kálmán nagyborosnyói földbirtokos, elöljárósátri tag 6000 K alapítványa, 12000 K alapítvány rendeltetését az alapítók még nem közöltek. A felsorolt különböző címeken a kollégium vagyonának 1918. évi gyarapodása e szerint összesen 25602700. Fogadják az összes kegyes szivü alapítványt tevők és adományozók a kollégium elöljáróságának és tanári karának ezen a helyen is hálás köszönetét. Nemes példájuk, mellyel szeretteik emlékét megörökíteni vagy az iskola kulturális és hazafias hivatását elősegíteni igyekeztek, a mai válságos időkben fokozott mértékben buzdítson másokat is székely fajunk előhaladása érdekében nemes példájuk buzgó követésére ! Sepsiszentgyörgy 1918-december 31. Csutak Vilmos koll. igazgató. A keletmagyarországi főkormánybiztosság ügyosztályai: A népkormány felhatalmazása alapján a kolozsvári Nemzeti Tanács a következőképen szervezte meg a főkormánybiztosság ügyosztályait: I. Elnöki ügyosztály : Vince Sándor dr. alelnök. II. Pénzügyi ügyosztály : A) Az adminisztratív ügyek vezetője : Szathmáry Ákos. B) alosztály : A pénzügyi politikai alosztály vezetője: dr.Wertheim Mór.