Székely Nép, 1931 (49. évfolyam, 1-102. szám)

1931-01-29 / 9. szám

9 szám gyarul beszéltek a szászok is Erdély vezetőinek nagy­fokú rövidlátását mutatja, hogy a reformkor elején sem vették észre az idők válto­zását és nem törődtek a ro­mánság mozgolódásával. De Erdélyben a konzervatív ele­meknek nagyobb súlya volt, mint Magyarországon, emiatt nehéz mindennemű változ­tatást létrehozni*. (Vége következik) SZÉKELY NÉP A megyei költségvetést újból fogja tárgyalni a megyei tanács. A több faluból alkotott községek meg­­szűntek megyénkben. Folyó hó 19-én tárgyalta a kolozsvári felülvizsgáló bizottság a megyei költségvetést, mely tár­gyaláson Dr. Keresztes Ká­roly választmányi elnök, Dr. K­e­­lemen Z­oltán és L­i­b­­­a­n­u Eugen jelentek meg a megye képviseletében. A felülvizsgáló bizottság, — tekintettel arra, hogy közben újabb rendeletek érkeztek a költségvetésekre vo­natkozólag, így pl. a megyéknek­­ kell viselni a törvényszék és já­rásbíróságok dologi kiadásait, — a költségvetést újabb tárgyalásra­­visszaadta. Ugyanígy történt kü­lönben a többi megyék költség­­vetéseivel is. A megyei tanács a március­­­i rendes ülésén fogja újból tárgyalni a költségvetést. Végre, hosszas utánjárás után sikerült a megyebeli községek önállóságának visszaállítása is, melyet Keresztes választ­mányi elnök hagyatott jóvá Ko­lozsváron. Ezzel az aktussal a megyebeli községeink négy és fél millió lejt takarítanak meg, eny­­nyibe került ugyanis múlt évben a köztanácsok működése. Ez a jóváhagyás maga után vonja az így átalaku­t községek­ben az új választásokat is. Re­méljük azonban, hogy sehol sem kerül választásra a sor, hanem csak egyetlen listát fognak be­nyújtani minden községben. Ezt kívánja nemcsak a közigazgatás, hanem a lakosság érdeke is.­vább taszították a Mikó-és Major­­u­yik sarkán levő Komm bazba. De e helyen sem kopogott sokáig a távolba dróton szenő masina és felszedvén sátorfáját, az Iskola­utca kereszteződésénél fekvő Nagy Lici-féle házba hurcolko­­dott. A dolog történetéhez tarto­zik, hogy kezdetben a posta­ és táviró két te­jesen különálló hi­vatal volt. Mintegy 20 évvel ké­sőbb egyesítette az Állam és ak­kor már a kettő együtt működött a gőzfürdővel szemben levő Bog­dán házban a jó öreg Haurich vezette postán- Mikor az egyesí­tés megtörtént, a postatisztek táviró-, ez utóbbiak pedig posta­vizsgát tettek. Az már az újabb kor históriájához tartozik, hogy az egyesült intézmények e he­lyükről távozva a Csíki utcában , így Károly házában dolgoztak hosszabb ideig, mikor is mintegy negyedszázad óta az Iskola­ utcá­ban találtak otthont a Mikó­­kollégium házában a harmadik szolgálati ággal a telefon, vagyis távbeszélővel mind a mai napig. Ennyi sok évtizeden keresztül való hanyódtatás után saját palo­tájában végezné kényelmes el­rendezéssel szolgálatát e hármas üzenetközvetítő hivatal, ha a Li­­bocz utcai Pogáts-házat el nem vették volna tőle. Utoljára ezen esztendő hozott e téren változást, in­dén az ame­rikai Morgan cég az államtól bérbevette hosszú időre a telefont, kin­­ tea­d­­ utánt rendez a Janó Péter báltermében. Műsorát jövő szá­munkban közöljük. — Halálozás B­odola Sándor nyugalmazott polgári iskolai ta­nárt súlyos csapás érte testvére B­o­d­o­l­a László elhunytéval. Bodola László a csurgói ref. Csokonai Vitéz Mihály reálgim­názium nyugalmazott igazgató­tanára volt. A sepsiszentgyörgyi ref. tanoda algimnáziumának 111. osztályát végezvén, a nagyenyedi ref. Bethlen kollégiumba ment , itt érettségizett, mely után a budapesti egyetemen képesítte­­tett szám, chemia és fizika ta­nárnak. Míg ereje meg nem fo­gyatkozott, az iskolán kívül min­den erejét a tudományos kuta­tásokra szentelte, ami végből a nagy szünidőkben gyakran láto­gatott el kü­lö­b­e. Igen nagy tevékenységet s áldozatkészséget fejtett ki Csurgó társadalmi, hu­mánus és egyházi életében. Az egyházmegyének világi főjegy­zője volt. Emlékét az iskola ala­pítvánnyal örökítette meg. Nyug­díjba vonulása után szülőfé­djére (született Feldobolyban 1852 ben) vágyott. Bodola Sándor csa­ládjánál részesült gondos és sze­retetteljes ápolásban. Folyó hó 27-én délután 3 órakor végbe ment temetésén a háznál Szász Béla kollégiumi vallástanár a nála megszokott ékesszólással méltatta az elhunyt érdemeit, míg a bol­­dogu­­­vó­­ intézete igazgatósága, elöljárósága és tanuló ifjúságá­nak megbízásából Csutak Vil­mos a Székely Mikókollegium igazgatója „Mélységes fájdalom­ra.­ a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Kff. ” a főgimnázium” feliratú koszorút helyezett el a néhai ravatalára és mély érzés­sel vett búcsút a kiváló kortárs­tól. A Mikó-kollegium tanári kara és ifjúsága ter­ületileg kisérte a kopo­sót sírjához, hol Kovács Sándor szen királyi lelkész tar­talmas, megindító­­­széddel lu­­c áztatta el az a­dott emlékű ta­­lanart.­­ A csurgói gimnázium igazgatósága a következő táv­iratot küldte a gyászoló családhoz: „Mélységes fájdalommal értesül­tünk forrón szeretett igazgatónk el­­­hunytáról. Iskolánk vesztesége nagy, páratlan munkássága tanára, igazga­tója költözött el, gyászukban lelkünk őszinte fájdalmával osztozunk. A tá­volág miatt intézetünket Csutak tanár képesen Megboldogult Laci bácsink emlékét há­zs kegyelettel őrizzük. Bene, igazgató.* Mivel a néhai élete és működé­s távol volt szülőföldjétől, a székely népnek tis­teletet és becsületet szerzett, kötelességünknek tar­tottuk e rövid megemlékezést. — Dr. Vajna Mihály orvos, specialista fogorvos, Úgy a budapesti, vala­mint a Iaşi egyetem doctora rendeléseit megkezdte Uj­ utca 1. sz. alatt (néhai Dr. Bene­dek Zoltán-féle házban.) — Életveszélyes a járás a kic­­­sétatéren a nagy síkság miatt. Ha nagy a hó azt egy kissé elseprik, de azután senki se gondozza. Jól tenné a város, hogy legalább egy ösvénynyomra porondot tüntetne, megelőzve ez­zel az esetleges lábtöréseket. — Székelyszőttes bál Gyer­gyóban. A szárhegyi leány- és legényegylet Sípos Sándor ple. Egy vén, esötocsolta házról. Dsida Jenőnek, az erdélyi ifjú írónemzedék egyik tehetséges tag­jának hangulatfajtő következő: Sok vén, esötocsolta háznak falán rikolt a nyomor-plakát Autóbuszokon vézna emberek döcögve fáznak verssorai jutnak eszünkbe, mikor­ a csipős januári télben Sepsi-­­szertgyörgy város főterén a ,Mikos kollégium palotája körül, keringő, fázó vasokkal tömött, nagyokat döccenő gépkocsikat fi­gyeljük. , Tényleg koránál fogva ősrégi­,­nek joggal nevezhető magyar kö­zépiskolánk kétemeletes háza bi­zony vén, mint sok onnan kike­rült diák és esőlocsolta fala sem tagadható le. De ezen a kopott falon nem rikolt a nyomornak p­akátja dacára a kulturális és gazdasági nehézségeknek, mert melette áll e város és környéké­nek lelkes magyarsága. Az alma­­mater falai között most is élén­ken csendül fel a gyermekkacaj és a jóindulatú tanárnők és taná­rok buzgalommal csepegtetik a tudomány és műveltség adagjait mindkét nembeli ifjúság lelkébe. A szellem gazdasága tölti be e tanintézet mindenik termét és hogy anyagi lakból se legyen hiány, erről is gondoskodás tör­tént. E gondoskodás egyik jelensége az évenként farsang táján meg­ismétlődő öreg­diákból, mely az idén február hó 7. nap­ján Sepsiszentgyörgyön a város­ház dísztermében fog lezajlani. A „Mikó“-kollégium végzett nö­vendékei­­fogadalmukhoz híven, minden évben kitesznek maguk­ért, hogy az iskolapadokban szor­­goskodó utódaik tanítási költsé­gein könnyítsenek. A rendező-bizottság legjobb igyekezetével készíti elő e balest és egész bizalommal remélhető, hogy fényes siker fogja koronázni nemes törekvésüket. A meghívók most vannak sajtó alatt és azok szétküldése e hét végére meg­történik. Az estély tánc előtti mű­sorát a lap következő számában közöljük, de annyit most is meg­súghatunk róla, hogy az arany­­ifjúság szereplése következtében örömteljes perceket ígérő és mély lelki nyomokat kiváltó lesz. (Bán) A sepsiszentgyörgyi posta és telegráf történetéből. Móra bácsi, városunk köz­kedvelt ezermestere az egyik havas délelőttön, midőn együtt a főtér forgatagában csatangol­unk, a posta és a távo­lak­ó intéz­ményre terelte a beszéd fonalát. Tudja-e hol volt először felsze­relve a városon a Morse ördön­­­gös mestersége? A tudatlan és tájékozatlanság elárulása után közérdekűnek tartotta rövid elő­ad­ásba fogni Hát Szentgyörgyön a 60 as években köszöntött be a telegrafh­ozás áldása és akkor ennek e'ső állomása a Sétatér­be tóan a boldogemlékezetü Gyár­fás L­jos városi tanácsos házá­ban (ma a Benedek ügyvéd­) volt berendezve. Innen csakhamar to­vább hurcolkodott és a járás­bíróság épületében, a mostani ügyészség szobájában állapodott meg. De itt nem dolgozhatott sokáig, mert a körülmények to­ ­jjt.áa A.J.. 1931. január 29 H­ÍMEK. — Teadélután. A sepsiszent­györgyi Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulata ez után is tudo­mására hozza a n. é.­közönség­nek, hogy saját helyiségében Str. Cuza-Voda (O.t-utca) 18. szám alatt, február 1-én vasárnap dél­után 5 órai kezdettel műsoros teadélutánt rendez, melyre min­denkit szívesen lát és elvár a rendezőség. — Ön sem kapott meghívót a tűzoltó bálra? — Sokan pa­naszkodnak, hogy nem kaptak meghívót a tűzoltók január 31-iki báljára. L­punk megelőző számai­­ban már je­lztük, hogy mindazok, akik valamelyes okból meghívót nem kaptak, tekintsék a magukat meghívottaknak ez után is. A megje­lnésnél nem lesz kötelező a meghívó előmutatása, a fő dolog az, hogy mindenki ott legyen, akár van meg­hívója, akár nincs! A meg­hívókon kívül még falragaszok u­­án is megvan híva a közön­ség, így tehát a meghívó birtok­lása vagy nem birtoklása gondot ne okozzon senkinek. Megjegyezni kívánjuk, hogy a helyb­li tűz­oltó testület a lehető legnehe­zebb anyagi viszonyokkal küzd és azt lehet mondani, hogy még tűzifája sincsen, ezzel szemben a díszterem is 6000 lejbe fog ke­rülni, éppen ezért a meghívók is csekélyebb számban készíttettek el, mint a tavaly, ami nem rossz szándék, hanem pusztán csak ta­karékosság. Mindezek da­cára, közóhajról lévén szó, a pótmeghívók i­s el­készültek. — Tea-délután Szemerján. A szem­orjai Református Nőszö­vetség február 1-én, vasárnap dél­után 5 órai kezdettel műsoros Kia Szemez] Keres szám esetleg ö Értekezni Kovát nél Szerr Legszel szép fá ORE szón Brassó Sepsis az erdőköz ház céljára csereer haszonján. cm.-nél nincsenek ruár 4* órától színén nyi

Next