Székely Szó, 1943. július-szeptember (3. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-01 / 145. szám

1843 július 1 Marosvásárhely, június 30. A Keletmagyarországi és Erdélyrészi Fürdők Szövetsége június 29 én, kedden délelőtt tartotta évi ren­des közgyűlését a városháza dísztermében. Biró István dr., or­szággyűlési képviselő, a szövetség elnöke megnyitó beszédében a szövetség hódolat­át fejezte ki Or­­szággyarapító Kormányzónk, vitéz Az elnöki megnyitó után Hefty Gyula Andor szövetségi igazgató ismertette az elmúlt évről szóló jelentést. A felszabadulás után megindult munka — mondotta — egyre nagyobb arányokat öltött. Az elmúlt évben már 300 panzió, szálloda, fürdő, vendéglő, község és város volt tagja a szövetség­nek. Sajnos, nagyon sok üzem nem működik, sok idegen kézben van, sok pedig nagy nehézségek­kel küzd. A szövetség természe­tesen nem tesz­­különbséget tagok és nem tagok között, tájékoztatja és irányítja az összes üzemeket. Szövetségünknek sikerült olyan megállapodást létesíteni a Szé­kelyföldi Kereskedelmi Bankkal, amelynek értelmében a tagok 5 százalékos, hosszúlejáratú beruházási köl­csönt kapnak. Ez ma teljesen egyedülálló ked­vezmény és lehetővé teszi, hogy Horthy Miklós 75. születésnapja­­ alkalmából, majd köszönetet mon­dott a kormánynak, valamint mindazon közületek és intézmé­nyeknek, amelyek megértő támo­gatásukkal előmozdították a 22 éves rabságban elhanyagolt, pusz­tulásra ítélt keletmagyarországi és erdélyrészi fürdők megsegítését és felvirágoztatását, az elhanyagolt, megrongálódott üzemeket korszerűsíteni és tata­rozni lehessen. Sok helyen sikerült villanyvilágítást, vízvezetéket és fürdőszobákat létesíteni az üze­mekben, úgy, hogy egyre több a mai igényeknek mindenképpen megfelelő fürdő. A vendégforgalom óriási mér­tékben emelkedett, éppen a duplája az első világhá­borút megelőző békeévek csúcs­forgalmának. Ma már nemcsak azt tudjuk, hogy hány vendég láto­gatta meg a fürdőket, hanem azt is, hogy hány napot töltöttek ott a vendégek. A két vezető helyi Borszék és Szová­ta mellett erősen fejlődnek a kisebb fürdőhelyek is, sőt újak is létesülnek, például a rohamosan fejlődő Hargita-fürdő. A szövetségnek — egészen várat­lanul — nehéz feladattal, a fürdők élelmezésével is meg kellett küzdenie. A közellátási kormányzat nagy megértése lehetővé tette, hogy a szövetség az Erdélyrészi Hangya önzetlen közreműködésével ellássa a fürdőket zsírral, liszttel, szap­pannal, cukorral és más nélkülöz­hetetlen cikkekkel. Beruházási kölcsönt kapnak a tagok Az erdélyi fürdők vendégforgalma megkétszereződött a békeévekhez viszonyítva |Biró Iimván dr. elnök* és Hefr? Spula szövetségi igazgató részletesen feltártál* fürdőink minden problémáját és beszámoltál* a szövetség eredményes munkájáról — Q. szövetségi tagot* olcsó tatarozási kölcsönt kapnak — Q közellátási kormányzói a Hangya közreműkö­désével lehetővé tette a székely fürdők élelmiszerrel való ellátását Még ma is millió liter­ számra ömlik el a patakokba a borvízfor­rások kincse ­ A két szegedi beszéd Kállay Miklós miniszterelnök és Reményi­ Schneller Lajos pénzügy­­miniszter Szegeden elhangzott va­sárnapi beszédei a magyar gazda­­ságp­olitika új korszakát vezették be. Minden háborús állapot elke­rülhetetlenül együttjár az árak emelkedésével. A háború a nyers­anyagod legnagyobb fogyasztója. Háborúban mindent a harctér szol­gálatába kell állítani sigye­lhető, hogy bizonyos fokú nyersanyag­hiány áll be, annál is inkább, mert a háborús elzárkózás következté­ben egyes országokból még akkor sem lehetne nyersanyagot behozni, ha történetesen bizonyos fölöslege volna. A háború minden ország gazdaságpolitikájának próbaköve. A hadviselés előfeltétele az önellá­tás, még­pedig úgy, hogy a há­ború nagy­üzemének szükségletei mellett a polgári élet is megtalál­ja a maga igényeinek lehető ki­elégítését. A miniszterelnök és a pénzügy­­miniszter legsürgősebb feladatok közé sorolta a függő kérdések rendezését, a fizetések és bérek emelését. Ez utóbbival természe­tesen együttjár az árak bizonyos­fokú emelése is. A probléma nem az hogy új árszínvonalat állapít­sunk meg, hanem ezt az árszínvo­nalat rögzítsük, megszilárdítsuk. Ehhez kérte a miniszterelnök a nagy­közönség támogatását, mert csak akkor lehetséges ennek a célnak az elérése, ha a kormány nehéz munkáját a közvélemény egységes állásfoglalása is elősegíti. Ki és mi ellen szükséges a közvélemény egységes állásfoglalása. Az árdrá­gítók, a háborús állapot lelkiisme­retlen hiénái, a fekete piac, a kor­rupció és a protekció ellen. A lel­kiismeretlenség a legnagyobb ve­szedelme az ilyen háborús idők­nek, a rosszszándékú emberek mohó vagyonéhsége, mert sajnos, ma is vannak ilyen emberek, akik nem törődve az erkölcs magasabb parancsaival, a zugkereskedelem és korrupció átkát zúdítják az or­szágra. A miniszterelnök a legkér­­lelhet­etlenebb harcot jelentette be ezek ellen s amikor ez a lejelen­tés az ország közvéleményét meg­nyugtatja,­­ugyanakkor mindenkit arra serkent, hogy a kormány mun­katársául szegődjék ebben a fon­tos munkában. A háborús idők általában véve nem lehetnek nagyobb mérvű szo­ciális alkotások periódusai, de azok a bejelentések, amiket a minisz­terelnök a zsidóbirtokok kisajátí­tásáról és szétosztásáról az ország közvéleménye elé tárt, a legna­gyobb dicséretét jelentik a Kállay­­kormány szociálpolitikájának. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy mindjárt kormányralépésének első napjaiban egymillió hold zsi­dóbirtokot sajátított ki az állam, amiből 680.000 holdat már haszno­sított is Szükségtelen részletesen felsorolnunk azokat az adatokat, amelyekkel a miniszterelnök bebi­zonyította, hogy az igénybevett földek a legméltóbb kezekbe ju­tottak, hiszen az erre vonatkozó kimutatást mindenki megtalálhatja magában a miniszterelnöki beszéd­ben. Ki kell emelnünk a miniszter­­elnöknek azt a kijelentését, hogy elsősorban azok részesültek ezek­ből a földekből, akik a harctéren a legnagyobb áldozatokat hozták a hazáért. De nemcsak azokról tör­tént gondoskodás, akik visszatér­hettek Magyarország áldott föld­jére, de azok hátramaradottjairól is, akiknek vére hazánk védelmé­ben az orosz harcmezőkön öm­lött ki. Természetesen az állam a bérek és fizetések emelését csak úgy tudja megvalósítani, hogyha az adókat is emeli. A gazdaságpoli­tika legnagyobb problémája, amint ezt Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter kifejtette, hogy össz­­hangba hozzuk a mezőgazdasági árakat, az ipari árakat, a munka­béreket, a fizetéseket, a nyugdíja­kat és adókat. Úgy kell ennek megtörténni, hogy minden becsü­letes és tisztességes ember a vi­szonyokhoz mérten megélhessen a munkájából. Természetesen — s ezt a pénzügyminiszter egész őszin­tén megmondotta — teljes árki­egyenlítést nem lehet létrehozni senki sem élhet úgy háborús idők­ben, mint a béke boldog eszten­deiben. Lemondásra van szükség, de ezt a lemondást vállalnunk kell, mert ebben a háborúban nemcsak Európa, hanem azzal együtt ter­mészetesen Magyarország sorsa is eldől. Minden magyar hiszi és re­méli, hogy a háborúban vállalt ál­dozatok nem hiábavalók, országunk helyzete a háború befejezése után Millió liter számra folyik el a borvíz Az igazgató jelentése után Bá­nyai János dr. főgeológus, a szö­vetség alelnöke számolt be a szö­vetség kebelében működő „Orbán Balázs borvízkutató intézet“ mun­kájáról. Filó Ferenc dr. székelyud­varhelyi polgármester munkahelyi­séget és múzeum termet bocsáj­­tott az intézet rendelkezésére, hogy ezzel is megkönnyítse a mun­kát. Egyre tart még a borvizek vegyelemzése, ebben a páratlan természeti kincsben kifogyhatatlan a Székelyföld. Óriási veszteség, hogy még ma is millió liter számra folynak el ezek a kincsek a patakokban, ugyanakkor minőségileg összeha­sonlíthatatlanul gyengébb szóda­vizet kénytelen inni a közönség. Apor László kászonjakabfalvi borvíztulajdonos olvasta fel ezután a borvizesek munkaközösségének jelentését, majd Hefty Gyula An­dor ismertette a jövő évi költség­­vetést, végül a tisztújítás követke­zett. A közgyűlés újra az eddigi tisztikart választotta meg, mind­össze a választmányba került be néhány új tag. Székelyföldi Kereskedelmi Bank R. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Marosvá­sárhely, Széchenyi tér 2. sz. Sürgönyeim: „COMMERZ“ Telefon: 65 és 137 Gazdáknak, iparosoknak és kereskedőknek elő­nyös feltételek mellett folyósít kölcsönöket Betéteket jól kamatoztat. Foglalkozik a banküzlet minden ágával. SI EK SLY WM FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ jobb lesz, mint ma s ennek a jobb jövőnek a reményében örömmel kell vállalnunk az átmeneti idők megpróbáltatásait, különösen ak­kor, amikor látjuk, hogy az állam ezeket a megpróbáltatásokat a maga belátó intézkedéseivel eny­híteni igyekszik. van az ideje a szokásos tisztító kúrának. A Darmol hashajtót milliók használják azért mert hatása kitűnő. Használata után az ember mintha újjá születne. Issaas Ta vesszőt

Next