Székely Tanügy, 1912 (14. évfolyam, 1-19. szám)
1912-01-01 / 1. szám
NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI LAP. A MAROS TORDAVÁRMEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓ TESTÜLET HIVATALOS LAPJA Megjelenik havonként kétszer. Előfizetési dij: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. .. Szerkesztőség: Bethlen Gábor-utol 11zám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. .*. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 7. szám, hova az előfizetési és hirdetési díjak küldendők. Pályázati hirdetmények ára soronként 10 fillér. .*. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő: MÁTHÉ JÓZSEF. Társszerkesztő: RUSZTEK KÁROLY. Előfizetési felhívás. Tizennegyedikszer kopogtatunk, kérve a Székely Tanügy támogatását. Tizennégy éve haladunk terhetlen kitartással kitűzött célunk felé, a székely nép erkölcsi és anyagi felvirágoztatásáért, a székely tanítóság közreműködésével. Nekünk, székely tanítóknak, tanítói hivatásunk betöltése mellett speciális feladataink vannak és lesznek mindaddig, mig a székelység elfoglalhatja a hajdan domináló hires erdélyi magyarság helyét s e hazarészben anyagilag és erkölcsileg megerősödve, vezető szerephez jut. A cél nagy és szent. Csak hivatása magaslatán álló, nemesre, jóra, szépre kész elhatározásu és kitartó munkás tanítóság közelítheti meg. Magunkhoz emelni és vezetni e nagy és szépmultu népet, melynek a jövő alakulások közt is fontos szerep jut Nagymagyarorság felépítésében. Melyik vérbeli tanítót ne lelkesítené ez? A tanító, a tiszta érzésű, szent lelkesedéssel dolgozó igaz hazafi, percig sem habozhat: soraink közt maradjon-e? —ha ott volt, vagy sorainkba álljon-e? — ha még alkalma nem kínálkozott ide lépésre. Székely tanító nem ühtet fel a nemzetközi eszmék csatlósainak, még a jobb kenyér reményében sem! Ez országrész sorsa kezünkben van! Együtt, közös akarattal: a népért, hogy aztán a néppel együtt karolhassuk föl a közvetlen iskolai érdekek mellett mindazokat az érdekeket is, melyek a népet áldozatra képesítik, s saját magun mellett az iskolát, a tanítót, az egyházi és politikai községet egyaránt részesíthetik verejtékes munkájuk gyümölcsében. Valamennyi egyért és egy valamennyiért, nemcsak nagy célokat tűzhet ki, de nagy eredményeket is biztosíthat. Ez volt és marad a Székely Tanügy ideálja. S e mellett még a speciális tanítói érdekek elősegítése. Az öregek útmutatása mellett, az ifjú nemzedék csatasorba állítása ; az írói tehetségek nevelése e készséggel rendelkezésre bocsájtott orgánumban; a székely segély akció felkarolása stb. Jöjjetek hát kedves kartársak segítségére e lapnak, hogy mi is támogathassunk minden vonalon. A Székely Tanügy előfizetési ára marad a régi. TARCA. . Földönjáró csillagok.* Irta: Nagy Lajos. Szóla Isten az Irgalom angyalinak: „Szállj a földre ! A szegények várva[várnak. Nagy a nyomor meg az ínség. Szertejárva Megtalálod hol a koldus, ki az árva. Menj, kutasd fel, kinek arca könnyben fázik. Lásd meg, hogyha titkolt nyomorthord a másik. Menj, tekints a rejtett sebek fenekéig, Karold fel, kik a jobb sorsot nem remélik. *(A nagykanizsai jótékony nőegylet karácsonyi vásárjával egybekötött kabarén szavalta a szerző leánya , Nagy Irénke, Kik a nyomor telitetlen asztalának Szökésén mért morzsáira várva-várnak. Szállj be szolgám a jó szivek rejtekébe, Kihez beszélsz — ne azt nézd, hogy [arca szép-e? Könnyits sorsán, kinek válla terhethordoz De ne lásd meg, a kinek a lelke rongyos. Kunyhókban és paloták közt szerte[járván Fűzd magadhoz a sziveket az irgalom [selyemszálán. Tiéd lesz a női szivek birodalma, Győzedelmes harcot vívni tudsz-e [rajta?... Menyországból szellő szárnyán szállt [az angyal ! S földre ért, hogy bontogatta palást[ját a biborhajnal... Hol emléke él boldogabb napoknak: Elsőben a szenvedőnél kopogtat. ..Bubánatod van? A vigasztalódás Orvosszerét én ismerem, Jer a nyomor-tanyára, jer velem!“ Bőségben él a dőzsölő nagyúr, Sorsa: vidámság szakadatlanul. Az úrnőt pompa, fény veszi körül, A napsugáros tavasznak örül. És mégis! A nagy bőség ellenére Gyakorta álmatlanság ül szemére. De jó a Részvét égi angyala És mintha ajkán panasz hallszana : „Ti pazaroltok s milliók nélkülöznek. Mért nem áldoztok oltárán a köznek ?“ S az úri hölgy kiszáll a palotából S látván a képet, mely elébe tárul. Hányán esdeklik a nyomor falatját S mert nincs, — ebédjök másnapra "halasztják: