Székely Tanügy, 1913 (15. évfolyam, 1-20. szám)
1913-01-01 / 1. szám
MELY EIEDET Megjelenik havonként kétszer. Előfizetési dij: Egész évre 6 korona. Félévre 3 korona. .. Szerkesztőség: Bethlen Gábor ut. 11 szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal : Széchenyi-tér 7. szám, hova az előfizetői és hirdetési dijak küldendők. Pályázati hirdetmények ára soronként 10 fillér. .. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő: MÁTHÉ JÓZSEF. Társszerkesztő: RUSZTEK KÁROLY. NEVELÉS OKTATÁSÜGYI LAP. A MAROS TORDAVÁRMEGYEI ÁLTALÁNOS TANÍTÓ TESTÜLET HIVATALOS LAPJA Tizenöt esztendő! Igen, akkor volt mindjárt a magyar nemzet nagy esztendeje után, amikor még a nagy érzések uralkodtak bennünk, a szent lelkesedésnek lobogó tüzei bevitették híveinket fent és alant egyaránt. Magában a ministériumban oly élénk volt a nagyratörés, az izzó munkavágy, a hatalmas alkotásokra, való készség, hogy egyszerre ezer állami iskolát akartak úgyszólván azonnal létesíteni és midőn én, aki már akkor jól ismertem az alkotások külső, belső és felső nehézségeit, bizalmas körben arra figyelmeztettem az egyik akkor jelentős állásban volt régi barátomat, hogy nem kell akkora zajt csapni, mert teljes lehetetlenség pénzügyi szempontból és helyi nehézségek miatt a tervet oly gyorsan keresztül vinni, amint azt hirdetjük és szeretnék. Azzal válaszolt, hogy majd meglátom, hogy neki lesz igaza. De hát a sors úgy akarta, hogy mégis az történt, amit én a mindennapi élet ismeretéből következtettem, hogy igenis sok évnek kellett letelnie, míg az ezer iskola létesülhetett és sokszor bizony csak olyan a milyen bérházakban és nem mindig az első tervezet szerint való saját célszerű épületekben. De hát nem volt csoda akkor a lelkesedés; indokoltak voltak bármi nagy tervezések is, hiszen 1896-ban történt meg talán Mátyás király óta először, hogy Budapest volt rövid napokig Európa központja és Magyarország és a magyar király felé irányult az összes narry hatalmak diplomatája. Koronás fők személyesen hozták, vagy írásban küldték el üdvözleteiket Magyarország ezredéves fennállásának ünneplésére. Ki tudja érünk-e még valaha olyan dicső korszakot, és ha mi nem is, de vájjon a következő nemzedékek is érnek-e? Istenben boldogult dr. Bánffy Dezső Magyarország akkori nagynevű ministerelnöke fényes sikerrel vezette és rendeztette a félesztendeig tartott országos nagy kiállítás kapcsán és azon kívül is a hatásos lelkesítő ünnepélyeket . . . Ma már elmosódtak az újabb nemzedék körében a fényes napok emlékei, csak az állami iskolákban újítják fel még május elején a dicsőséges esztendőnek emlékezetét a vezetők egyénisége szerint való többkevesebb lelkesedéssel. A rákövetkező pár év alatt sok nagyobb és kisebb anyagi és szellemi alkotás történt az ország különböző részeiben a még mindig élénk hangulatok hatása alatt. Sokan óhajtottak hozzájárulni, ha csak parányi részben és kis körben is a második ezredév biztosításának hatalmas munkájához, bár csupán porszemekkel is. A mi derék szerkesztőnk Máthé József is akkor mint még lelkes fiatalember indította meg a Székelyföldnek azon időben egyedül álló tanügyi lapját a Székely Tanügyet hogy legyen a székelyföldi tanítóságnak egy összekötő kapcsa a helyes paedagógiai gyakorlati ismereteknek egy terjesztője, a lankadóknak egy buzdítója, az erősebbeknek fóruma, amelyben kibeszélhetik magukat. Sajnos az ősi hagyomány szerint a nagy lelkesedések lobogó lángját sokszor mesés gyorsasággal látjuk a csendes parázsba leapadni. A mi lapunk is hosszú évek során tette bár a hazafias szellemű jó szolgálatokat, szerkesztője igen sok és jelentős munkát, áldozatokat hozott és mégsem juthatott a megérdemlett elterjedéshez, de, hogy alapítása helyes és szűk-