Székelyföld, 1998 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag 1848. jan. 21-22-én Szemem, hál’Istennek, egészen jól, egyedül a májam etc. tönkre.Bármi lesz is belőle, akár vége lesz hamar, akár megjavul, akár soká tart - egészen mindegy. Tegnap elhatároztam, kinyomatom s benyújtom a „Közlekedésrül”-t* (mintegy félhivatalosan), nem kérdezve meg Apponyit és társait. Nagy szolgálat ez az országgyűlésnek, még nagyobb Apponyinak, s kivált, hogy diszkrécióból nem kérdezősködöm. Remélem, Apponyi] méltányolni fogja ezt hálájával! Cenzúra-nehézségek! írok Zichy Ferinek. „Engel meghatalmazott. ” -Kovács Lajos és Adam Clark írnak 2 röpiratot. Az én nevemen adjam ki most őket, ezt kell tennem! Cela me repugne! [Undorít!] -Meghalt Kossuth sógora, Meszlényi! [------] Gyászol - távozni akar, nem csupán az országgyűlésről, hanem... teljesen, visszavonulni a politika mezejéről. Tegnapelőtt követné asszonyok estélye. Az én Marie-m nem volt meghíva. Batthyány Lajos és Tony volt a király s ané! Marie tegnap felbukott a színházban.* Arról a (Kovács Lajos által fogalmazott) átfogó javaslatról van szó, amely utóbb jelentés a magyar közlekedési ügy rendezéséről címmel Széchenyi neve alatt nyomtatásban is megjelent. (Széchenyi István: Naplórészlet)