Székelyhon, 2019. augusztus (1. évfolyam, 145-165. szám)

2019-08-26 / 161. szám

1­4 _____________________________________________________________________________________________________________ 1­­ ‘ helyőrség k­orral A SZÉKELYEK EREDETE A ROVÁSKRÓNIKA SZERINT itt Mandics György A Somogyi Antal-féle rovásírásos gyűjtemény­ből tovább közöljük azokat a verseket, amelyek a székelyek történetével (is) foglalkoznak. I.A. 16. ének ERDÉLYRŐL Szerző: Mihál hegedűs Cicero 27.ének.SARGY III, 63 Karacsay 14. ének: SARGY IV, 49-50. SARGY V, 111-114, 16-23 szótagos sorok, 3 soros szakaszok, monorímmel (aaa/bbb/ stb.). Az ingadozás nagyon nagy. A legtöbb a 20-as sorhossz, de közeli a 18-asok száma is. A hos­­­szú sor valószínűleg rövidebb sorok összegeként jelent meg. Másolók magyarázó beírásai szülték az extra hosszú sorokat. HALGASS / FIAM /ÖReG / HeGeDÜSTÜL / RÉGI / ÉNeKET / KIT /ERDELRÜL / ÉNeKELEK/ MAGYAROK / NAGY / RÉGEN / SZCITIÁBUL / KÖZEL / AKARATUL / EL / EREDÉNEK SZÁZ / NYOLC / ÁGON / LE / ÜLTEK / DÖNTŐNÉL/ DE / ONAT / IS / FeL / KeLNÉNEK HOGY / TURUL //IMTIRE /ÁLMOS / FEJEDELEM / MONTA// NEM /EZ /HeLENK /OTT / VAN ATILA / ÖRÖKIBEN / NAGY / LEGELET / BŰVIBEN / HAVAS / HEGYEKEN / TULNAN / KIRÜL / IS / TALTOSOKTUL / APÁITOKTUL / HAL­LOTTATOK / MOND / ANYIAN eL / MEG / INDULNAK / TURUL / VEZETTÉVEL / TU­­HUTUM / MEGÉRKEZÉK/ HALLOTTA /SZÉP / ATTYÁTUL / OTTAN / NAGY / HAVASOK ALATT /VÖLBEN / SZÉK / KIBEN / MEG IS / MARADÁNAK / Ö / ÁGÁNAK / NÉPI /A/ HUGYAN / ÉL / TÁVOZÉK/ TÖBB / MEG IS/ RÉGI / SZCITIÁBA / HUN/ AJTÓN/ GYÜTTE/ VALA / AZÉRT / HOGY /HEGYEKEN / ÁT / KELNÉNEK / NÉPEI / ELEINEK / ÍGY / SZÓLA KERESSÜNK / MÜ / ÁGUNK / NÉPIT / KIT / MON / JAVASOLTÁK / VALA / Ö / ÁGÁNAK / eLEI / eL / BE / INDULTÁNAK / ROKO­NOK / SZÉK / HELYEIBE / LELIK / OTT / SZÉP / ROKONAIKOT //MARATTANAK / EGYÉMBE / NEVEZIK / TUHUTUMOT /FŐ / VAJDÁNAK / MIND­­NEK / NAGY / ÖRÜLTIRE / MIND / SZERETI / VALA / HOGY / ERÖS / VITÉZ / VALA / MIND / IG / VÉDHETI / HADA/ IG­EN SOK // NAGY / NÉPE / VALA / SZENKÉP / LÓN / TUHUTUM / ERDÉLI / VAJDA/ *KI / TISZTYBE / Ö / UTÁNA / MÉGIS / MARADÉKA /ÖRÖK/LEVŐN/EL/JUTA / »KIBÜL/LÁTHATTYA /MIND /IS/eRÖS /MAGA FELIT/SZÉT-SZANYA/NEM /ERESZTÉLI/ »AZÉRT/HOGY /eGGYESSÉGBEN /VAGYON /IS / ÉP­­SÉGBEN /AZ / KÜCSIND / ERDÖ /ÖLI/ »ORSZÁGNAK / NÉPI / LÁD / NEM / ŰZI / SENKI / MIND / BI­RÁMÁBAN / MeGHeLESLI MIHÁL HeGeDŰS / MIHÁL hegedűs 1490 körül írta ezt a verset, amelyben új elem, hogy a hunok visszavonulása után Scitiába, a leszakadó csapatok egy része sorra visszatért a Kár­pát-medencébe. Előbb AJTONY, majd ÁLMOS és végül TUHUTUM, akinek szilárd országot sikerült alapítania, elfogadott vezérekkel az ő véréből. A lakosság olyan szá­mú volt, hogy ezt végre is tudta hajtani. I.A. 17. ének A KEREK TENGERRŐL (Tuhutum végrendelete) Szerző: Pál hegedűs Ciceró K. 30 ének;SARGY III, 66-67. Karacsay K 26.ének; SARGY IV,49-51. SARGY V, 115-117. 17 szótagos sorok. Az utolsó sor hosszaság-hibája egy TI beillesztésével megoldható. 1.SZÉPTÜL / SZÉP / APÁINK / ÜLÉNEK / HIMÜLVE / KeREK / TÓGERNÉL 2. MIRE/ EGYBE / GYÜLÖZÉNEK / AL/ALÁN / ÚT­­RUL / VÉGZÉK / LeSZ / DÉL 3. MÍG / ÉRIK / NAGY / SIVATAGOKAT / OSZTÁN / MENNEK /E­NYÉSZETNEK 4. MI - KÉP / JOVALTA / SZENT / L­ÉLEK / MERT / VALA / MINDIGLENTE /VÉLEK 5. ÉRTEK / VOLT / EGÉSZ / NAGY / ERDŐ / LEG-VÉGI­­RE/ATELKÜZ­­ BE/LE/ 6. HUN / NEM / IS / ALAPHATÁNAK / MERT / TURUL / HAVASOKNAK / ÜSZTE/ 7. AZÉRT / KÖLTENEK / SZERETeN/ ÁT /MAGAS HAVAS /HEGYEK/ALÁ/ 8. BÖLCS /TUHUTUM / MEG / KERENGÉ / TÁMATON / HOLOTT/IS / MeG/TALÁLÁ/ 9. RÉGI / FAJA / RÉSZIT / KI / SZÉKIT / MEG / NEM / HAGYÁ/HOGY / ATILA/ 10. HALÁLA / UTÁN / EGYÉB / FA / MIND / NAGY / SZCITIÁBA / TÉR / VALA/ 11. LÖN / ERDÉLI / FÖ / ÉS / NEMZETE / FIRUL / FIRA /MEG/TARTOTTA/ 12. HALÁLA / ÉBKESZTÉN / TANÁ­CSOT / HITTA / ÖLÖKNEK / MONDOTTA: / 13. „ÉN / ROKONIM /KÉREK / TÓGERNÉL/IS / VALÁ­­NAK / MIND /TÁ­MATON/ 14. MARAGYATOK / RÉGI / VÉRETEKKEL / A/HUN / MOST / SZÉKETEK / VAGYON/ 15. E / HAVASI / VÁRAKBA / HUN / IMTITEK / / ÉLŐ / VILÁGÁBA/ 16. NAPOT / SILIOT / KIT/IS / IMTITHETTEK/TISZTA /ÁLDOZATBA 17. HOGYAN/IS /VALÁTOK /TÓGERNÉL /MARAGYA­TOK / MÁS / FÁK / MELLETT/ 18. TÁMATON //HUN / LÁTYÁTOK / ELŐBB / RÁTOK / ROHÓ /ELLENSÉGET / 19. MEG / NE / HAGYÁTOK / NAP / FÉNYES­­SIGE / IMITIT / VITÉZLeTEK/ 20. NAGY / BÖCSÜLTÜ/ÉS /KÉRETTEK / ÍGYEN / MIND / VILÁGNÁL / LESZTEK/. PÁL HeGeDŰS A Pál hegedűs által írt ének érdekességei a TÓGER és KE­REK TÓGER kifejezések. Ezek a TÓ és a TENGER össze­vonásából alakultak, hiszen az Azovi- és a Fekete-tenger is tó is, tenger is­ körüljárható nagy víz, ám vize „kese­rű”, ahogyan egy versben írják. A Szeret, Erdély és Scitia nevei földrajzilag helyezik el a verset, Attila és Tuhutum neve pedig időbelileg (453 és a honfoglalás között). A szé­kelyek a Kerek Teger (azaz a Fekete-tenger? Azovi-ten­­ger?) mellől a Turul ébresztésére indulnak át a Szereten, s jutnak Erdélybe Tuhutum vezérletével. Túrul a Szent­lélek, de ne hagyják el a Napimádást se, inti az énekes a hallgatóságot. Tipikus kiegyezés a keresztény ideológia és az ősi hit fő elemei között(Nap- és Túrulimádat). (folytatjuk) vers Pet­hő Lorand éhes gyermek (az utolsó szó jogán) csak az istent csak egy napra lecserélném búzamagra madarak nyelvén a madarak nyelvén beszélt míg felnőtt majd felnőtt nem érti ki hova tart háton fekszik mellén csigák bogarak anyám ha sír anyám ha sír nem látja senki anyám ha sír az isten sem látja padlóra hull a könnye anyám ha sír az ajtót bezárja a belső szobába csak a sehol kopog be fáradt karjának hűsíti lázát távolba néz majd könnyet töröl szerelem mint kisegér holdnak köldöke nőtt ma figyeled, s gyermekkorod meséled a lombnak zsebedből rég kipotyogtak az üveggolyók mi értelme volt a cirkuszi bravúrnak ha haza csak szoba hűvöse vár szerelmek féldecik között kerested a kiutat csak te tudod és azok a nők habzó szájú vadállatok akik úgy szorították a pohár nyakát mintha tyúkot fojtanának nézted ahogy a dohányszálak picinyke nyelvükhöz tapadtak majd végignyaltad ajkadat ráfonódtál a derekukra így szőttél éjszakát az éjszakával össze megfeszültél minden nyelésnél remélve valamelyik kocsmaasztal alatt átszalad a szerelem mint kisegér Balázs K. Attila (1973, Barót) író, költő Bálint Tamás (1985, Székelyudvarhely) költő, közgazdász Bettes István (1954, Rimaszombat) költő Bogdán László (1948, Sepsiszentgyörgy) költő, író, újságíró Dobsa Dor­ina (1995, Szentes) író Gáli Attila (1978, Kovászna) költő, szerkesztő Gáspár Ferenc (1957, Budapest) író, újságíró György Attila (1971, Csíkszereda) író, újságíró, szerkesztő Hodossy Gyula (1960, Dunaszerdahely) költő, író, szerkesztő Iochom István (1956, Déva) újságíró, közíró Jancsó Noémi (1988, Kolozsvár - 2010, Kolozsvár) költő, író Lázár Emese (1968, Borszék) újságíró, szerkesztő Mandics György (1943, Temesvár) tanár, költő, író, újságíró, esszéíró Marcsák Gergely (1990, Kincseshomok) író, költő, zeneszerző, énekes Márkus András (1988, Székelyudvarhely) költő, író Miklóssi Szabó István (1977, Sepsiszentgyörgy) író Muszka Sándor (1980, Kézdivásárhely) költő, író Pethő Loránd (1983, Bánffyhunyad) költő, műfordító Péter Beáta (1982, Csíkszereda) teatrológus, újságíró Szakács István Péter (1957, Székelyudvarhely) tanár, író, publicista, irodalomtörténész Szász Cs. Emese (1985, Székelyudvarhely) újságíró Szekály Zsuzsanna (1986, Budapest) képzőművész, kulturális újságíró Szentmártoni János (1975, Budapest) költő, író Szondy-Adorján György (1971, Csíkszereda) költő, író Varga Melinda (1984, Gyergyószentmiklós) költő, szerkesztő Lapszámunkat Farkaslaki Jakab György (1950, Farkaslaka) fa- és csontszobrász műveivel illusztráltuk.

Next