Székelyhon, 2020. február (2. évfolyam, 20-38. szám)

2020-02-14 / 29. szám

2 e AKTUÁLIS 2020. f­e­b­r­u­á­r 14 -16 ., p­é­n­t­e­k - v­a­s­á­r­n­a­p #címerek #turisztika tfhírek Elhamarkodott címerállítás? Engedéllyel helyezik vissza a dombormű­veket a Márton Áron térre Zajlik az engedélyeztetési folyamat, minden bizonnyal ismét kiállítás formájában kerülnek vissza a címerek a székelyudvarhelyi Márton Áron térre. A tavaly nyáron visszaállított domborműveket azért kellett eltávolítani, mert nem volt megfelelő engedély azok műemlékvédelmi övezetbe való kihelyezésére. KOVÁCS ESZTER U­rbanisztikai bizonylat ugyan volt, de a címerek visszaállí­tásához szükséges, a Hargita megyei kulturális igazgatóság által kibocsátott engedéllyel nem rendel­kezett a polgármesteri hivatal, ezért kellett eltávolítani a Márton Áron térről a domborműveket. Az engedé­lyeztetési folyamat lebonyolítására 30 napnyi haladékot kapott akkor a hivatal, a procedúra jelenleg zaj­lik, tudtuk meg Venczel Attilától. Székelyudvarhely városi jegyzője felelevenítette: tavaly decemberben több névtelen feljelentés is érkezett a címerügyben, többek között a Har­gita Megyei Prefektusi Hivatalhoz, a Hargita megyei kulturális igazga­tósághoz és az építkezési felügyelő­séghez. Sőt, az ügy a kormány főtit­kárságához is eljutott, így a további feszültségek elkerülése érdekében a hivatal jobbnak látta elszállítani a domborműveket a központból. Egyébként az építkezési felügyelő­ség akkor 1000 lejes pénzbírságot szabott ki a város főépítészére. Két lehetőség is van „Most két út áll előttünk. Amen­­­nyiben továbbra is kiállításként kerülnek vissza a címerek a Patkó­ba, akkor viszonylag egyszerűbb az engedélyek kiváltása, de ha a végleges elhelyezés mellett dönt a városvezetés, akkor a Kulturá­lis Minisztérium jóváhagyására is szó a címerek a helyükre. „Fontos ezt most mind eljárni, hiszen mű­emlékvédelmi övezetről lévén szó minden engedély nélküli beavat­kozás bűncselekménynek minősül­ne” - magyarázta Venczel. A reprodukciókat Zavaczki Walter szobrászművész készítette, a meg­valósításhoz szükséges ös­­­szeget pedig Budapest Fő­város, Soroksár, Budavár és Pestszentlőrinc közösen ajánlotta fel. Az eredeti öt cí­mert 1941. szeptember 5-én rögzítették a Márton Áron tér patkó alakú falához: a patkó belső ívében balról jobb­ra Udvarhely vármegye. Székely­szükség van” - sorolta a jegyző. Hozzátette, mulasztás történt az első kiállításkor, ezúttal azonban minden szükséges engedély meg­szerzése után kerülnek majd visz­A dombormű címereket tavaly szep­tember 4-én testvérvárosi szerző­déskötés kíséretében leplezték le. udvarhely, Magyarország, Erdély és Pestszentlőrinc címerei díszítették a teret. A címereket a kommunizmus idejében távolították el. Tavaly decemberben, a két ünnep között tűntek el a címerek a Patkóból FOTÓ: BELICZAY LÁSZLÓ Egy kis történelem RÖVIDEN Soós függetlenként indulhat Soós Zoltán független jelöltként indul Marosvásárhely polgár­­mesteri tisztségéért az idei helyhatósági választáson - dön­tötte el az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa (TÁT). A határozatról Péter Ferenc, a megyei szervezet elnöke számolt be csütörtökön közösségi oldalán. A megyei önkormányzat elnöki tisztségét is betöltő politikus közölte azt is, hogy a döntést jóváhagyta az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT), ennek nyomán a formai feltételek adottak Soós Zoltán független induláshoz, amit az RMDSZ is támogat. Persze és FiguRandi Rendhagyó programmal készül a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a szerelmesek napjára. Ma este 7 órától Tamás Boglár egyéni előadása, a Persze lesz látható a stúdióteremben. Ezt követően kerül sor a Figu- Randira, ahol a nézők a társulat színészeivel „randizhatnak”: az érdeklődők és a velük szemben ülő színészek között kétperces beszélgetésekre nyílik alkalom. Pécsi Rita előadásai Hatodik alkalommal szervezik meg Marosszentgyörgyön a házasság hetét. A Gyulafehérvá­ri Családpasztorációs Iroda és a marosszentgyörgyi önkor­mányzat idei meghívottja Pécsi Rita magyarországi mestertanár, neveléskutató, aki két előadást tart szombaton 10 és 12 órától a településen. Lépni kell: turisztikai rendőrséget szeretnének Hozzanak létre egy úgynevezett turisztikai rendőrséget a hivatásos idegenvezetők érdekei védelmében - ezt kéri a pénzügyi minisztériumtól és a rendőrségtől a Romániai Idegenvezetők Szövetsége. Indoklásuk szerint az új hatóság ellenőrizhetné az idegenve­zetőket és büntetést szabhatna ki azokra, akik engedély, vagy a jogosultságot igazoló kitűző nélkül vezetnek turistacsoportokat. ANTAL ERIKA '02 oNO>ca» w: QJ Tj N­yugat-Európában évtizedek óta csak engedéllyel működő, mi­nősített idegenvezetők dolgozhat­nak, Kelet-Európában azonban ez még kevésbé jellemző. Bár létezik az Idegenvezetők Országos Szövetsége kalau abból zerad - illetve annak egyik alapí­tója, az Erdélyi Magyar Ide­genvezetők Egyesülete -, amelynek tagjai engedél­lyel rendelkeznek, szám­laképesek, adót fizetnek és szakmailag is felkészül­tek, sok az alkalmi, feketén dolgozó idegenvezető, aki úgy tol turistacsoportokat, hogy az származó bevétel után nem fi­­zet. Ennek egyik következménye a piacrontás - hívja fel a figyelmet Ma­gyari Vass István, az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy aki nem adózik, az ál­talában 20-30 százalékkal olcsóbban dolgozik. De az sem mindegy, hogy az idegenvezető milyen „szemüvegen” át, milyen szempontok szerint mutatja be az illető várost vagy vidéket az ide­látogatóknak. „Mi igyekszünk a reális Erdélyt, Székelyföldet megismertetni, amely nem egy rezervátum, ahogyan azt sok idelátogató hiszi vagy a tá­volról jövő idegenvezető bemutatja” - hangsúlyozta a hivatásos idegen­­vezető, rámutatva arra, hogy sok ma­gyarországi csoport úgy érkezik, hogy hozza magával saját kalauzát. Az pe­dig másként látja és láttatja mindazt, ami itt van, hiszen lehet, hogy járt néhányszor Erdélyben, és felszínes tapasztalatai alapján mutatja be azt a régiót, vidéket, amelyre a csoport kíváncsi - érvelt Magyari Vass István. Ki lehet hivatásos? Ahhoz, hogy valaki hivatásos idegen­­vezető lehessen, meg kell szereznie az engedélyt, aminek feltétele egy tanfo­lyam elvégzése, illetve egy alapfokú nyelvvizsga. Mire hozzájut a helyi idegenvezetői minősítéshez, a költ­ségei meghaladják a 2500 lejt. De ha ennél többet akar, olyan minősítést, amelyet az egész országban hasz­nálhat, jóval több tanulást, időt és pénzt kell rááldoznia - magyarázta a Székelyhonnak Magyari Vass István. Az erdélyi magyar idegenvezetőket tömörítő egyesületnek csak az lehet tagja, aki engedéllyel tevékenykedik és számlaképes, megfelel a pénzügyi elvárásoknak - tette hozzá. Hol kezdődik a „feketézés”? Általában tanárok, földrajz szakon végzettek szoktak a nyári hónapokban nem hivatalosan idegenvezetőként dolgozni. Az úgynevezett turisztikai rendőrségnek az lenne a feladata, hogy ellenőrizze azokat, akik egy-egy városban vagy idegenforgalmi látvá­nyosság körül csoportot vezetnek. A szakember szerint ehhez nem volna szükséges egy újabb rendőrség létre­hozása, a jelenlegit kellene bevonni, felkészíteni erre a tevékenységre. Ér­deklődésünkre, hogy ha valaki né­pesebb családját vagy barátait kalau­zolja, az idegenvezetésnek minősül-e, Magyari elmondta, az nem, ha vi­szont rendszeresen feltűnik egy város főterén egy-egy nagyobb csoporttal, már nem állíthatja azt, hogy család­tagjainak mutatja be a várost vagy a barátaival sétál. Az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesületének jelenleg húsz tagja van. Aradtól Nagyváradon át Brassóig, Háromszékig több me­gyében is dolgoznak, de a legtöbben Hargita megyében tevékenykednek, marosvásárhelyi tag még nincs. Ma­gyari Vass István szerint azoknak, akik Erdély különböző egyetemein földrajz vagy turisztikai szakot végez­nek, érdemes még egy kis energiará­fordítással, tanulással megszerezni­ük az idegenvezetői minősítést, mert a piac nagy és mindenki meg tud élni belőle. „Nekem ez a munkám, évente több mint 25-30 csoportot vezetek, és megélek belőle” - fogalmazott. A márciustól októberig tartó idő­szakban van a legtöbb munkájuk a minősített idegenvezetőknek. A ke­reslet-kínálat egyelőre spontán ala­kul, sok a visszatérő, illetve az olyan turistacsoport, amely „hallotta” egy előzőtől, hogy „jó volt” az illetővel sétálni az adott város utcáin, látniva­lói között vagy a népszerű vidéken - fejtette ki Magyari Vass István, hoz­zátéve, hogy az utóbbi időben egyre többen tartanak igényt munkájukra a téli hónapokban is. „Megélhetést biztosító életforma, érdemes ener­giát, tanulást fektetni bele” - sum­mázta. Az engedély nélkül dolgozó idegenvezetők egy része nincs tisztá­ban a vonatkozó szabályozásokkal, ráadásul olyanok is vannak köztük, akik kedvtelésből vállalják csopor­tok kalauzolását, nem a pénz miatt.

Next