Székelyhon, 2020. szeptember (2. évfolyam, 167-188. szám)
2020-09-11 / 175. szám
2 ^ AKTUÁLIS 2020 . szeptember 11-13., péntek - vasárnap jttpityóka #beruházás ^nézőpont Már szedik a csipszpityókát A tervek szerint hamarosan elkezdik a burgonyaszirom gyártását Csíkszentsimonban Tartják magukat a tervekhez: a Tiltott Csíki Sört is gyártó cégnél 2019 őszén úgy számoltak, hogy egy éven belül megkezdik a helyi pityókából és egyéb zöldségekből előállított nassolnivaló gyártását. Nemrég elkezdték a krumplik begyűjtését a környékbeli gazdáktól. KORPOS ATTILA czi cj> „Folyamatosan érkeznek hétfő óta a pityókaszállítmányok Csíkszentsimonba, ahol naponta nagyjából 100 tonnát veszünk át” - közölte megkeresésünkre Lénárd András, a Lixid Projekt Kft. tulajdonosa. Mint mondta, a 7000 négyzetméternyi termelési és raktározási felület nagyjából készen áll, már csak apPM fóbb munkálatok vannak hátra. A következő hónapokban folyamatosan érkeznek a csipszgyártáshoz szükséges berendezések és eszközök. „A héten például több teherautóval megérkezett a szennyvíztisztító berendezés” - részletezte, hozzáfűzve, hogy a 6000 tonnás tárolóval országszinten az egyik legnagyobb befogadóképességgel rendelkeznek ezen a téren. Sok gazdával dolgoznak Mindezt megelőzően 180 tonna vetőmagot osztottak ki 20 gazdának, akik kisebb termelőkkel csoportosulva nagyjából 500 ember termőföldjét művelik. „Az agrármérnökünk segítségével négyfajta vetőmagot osztottunk ki, amelyek kimondottan csipszgyártásra alkalmasak, hétköznapi étkezéshez nem igazán. Ezeknek ugyanis magas a keményítő és alacsony a cukortartalmuk” - avatott be a részletekbe. Úgy fogalmazott, nem nulláról kellett elindítaniuk a krumplifajták kiválasztását, mivel az utóbbi évtizedben már több világhírű csipszgyártó vállalat is meghonosította a környéken ezeket a fajokat. Mint mondta, a teljes folyamat része az is, hogy nem engedik el a gazdák kezét, hiszen szakemberek segítségével folyamatosan ellenőrzik a pityókafajták fejlődését, a vetőmag fázisától egészen a betakarításig. Hozzátette, ezeket a fajtákat 8-10 Celsius-fok között tárolják - amit korszerű hűtési technológiával oldanak meg -, hogy prémium termékként tudják majd felhasználni. „A Csíki-medencétől a háromszéki zónáig mind székelyföldi gazdákkal dolgozunk együtt. Persze olyan területeket részesítünk előnyben, ahol tudjuk, hogy minden lehetőség adott a megfelelő krumplitermesztésre.” Terveik szerint decemberben már elkezdődhet a próbaüzem a gyártósoron, és amennyiben minden rendben lesz, februárban már az ipari szintű gyártás. Jó az idei hozam Bálint Gellért egyike a közös munkában részt vevő, pityókatermesztéssel foglalkozó gazdáknak. A csíklázárfalvi termelő szerint évekkel ezelőtt több gazdával és a tulajdonossal közösen egyeztettek a helyi értékesítés mikéntjéről. „Az első beszélgetésre nagyjából hét évvel ezelőtt került sor. Akkoriban csak piackutatásról és az igények felméréséről volt szó” - mondta, aki idén 31 hektár termőföldet ültetett be csipszgyártásra alkalmas pityókával. Ennek egy részét idén még egy külföldi nagyvállalatnál fogja értékesíteni. Úgy tervezi, a most lejáró szerződését nem hosszabbítja meg, ezután csakis a csíkszentsimoni csipszgyárral fog együtt dolgozni. „Csak a napokban fogtam hozzá a betakarításnak, de úgy látom, a termés a sokéves átlag fölött lesz, legalább 10-20 százalékkal. Számításaim szerint ezerkétszáz-ezerháromszáz tonna pityókát fogok betakarítani” - válaszolta a várható hozammal kapcsolatos kérdésünkre. Csíkszentsimonban naponta 100 tonna csipszpityókát vesznek át a mérsékbeli gazdáktól FOTÓ: VERES NÁNDOR RÖVIDEN Hamarosan befejezik a gyilkostói kátyúzást A napokban befejeződik a kátyúzás Gyilkostón. Összességében nagyjából 4000 négyzetméternyi gödröt tömtek be az üdülőtelep teljes hosszában. Közel két héten át zajlott a kátyúzási munkálat Gyilkostón, a kigödrösödött aszfaltot tették rendbe. „Az elmaradt nyári kátyúzás zajlik, mert az időjárás viszontagságai miatt nem tudtuk kellő időben befejezni” - mutatott rá Len Emil Balázs, Gyergyószentmiklós («•) alpolgármestere. A munkálatot önerőből, a gyergyószentmiklósi önkormányzat kötelékébe tartozó mellékgazdaság munkatársai végzik. Az aszfaltot és a gödrök felmarására hasznosítható gépet megvásárolták, az aszfaltot szállító tehergépkocsit pedig bérelték. Mindezeket számításba véve a tavaszi kátyúzás költségeinek töredékéért végezték el most a munkát. Az alpolgármester szerint míg tavasszal egy külsős céggel leszerződtetett, szintén négyezer négyzetméternyi gödör betömése 450 ezer lejbe került, addig ezúttal 30 ezer lejt kellett kifizetniük. Miután a napokban befejezik Gyilkostól a kátyúzást, a város lakónegyedeibe, elsősorban a Bucsin lakónegyedbe térnek vissza, hogy az ottani gödröket is kijavítsák. A Virág lakónegyedben a vízhálózaton zajló munkálatok miatt nem fognak most még aszfaltozni. Ugyanakkor a Szent Miklós-templommal szembeni járdát is feljavítják. (Kép és szöveg: Hegyi Zsuzsánna) txOJ-Ha> >>O Szondy Zoltán a Székelyhon TV meghívottja > Érdekes szimbiózisban, egymást kiegészítve működik Csíkszeredában az FK Csíkszereda labdarúgócsapata, valamint a Székelyföld Labdarúgó Akadémia. Hogy milyen célokat tűz ki maga elé a másodosztályba nem olyan régen feljutott, részben a megyeszékhely önkormányzata által működtetett futballklub, illetve milyen elveket követ az utánpótlásnevelésben a magyar állami támogatásból létrejött Székelyföld Labdarúgó Akadémia, arról a két intézményt egy időben irányító Szondy Zoltán számol be a Székelyhon TV-ben. Az online csatorna Nézőpont című műsorának legfrissebb kiadásában választ kapunk arra, miként képes együtt élni a labdarúgás a koronavírus-járvány jelentette kiszámíthatatlan helyzettel. Szondy Zoltán elmondja, miért emlegetik a 116 éve alapított, túlnyomó többségben helyi futballistákat játszató FK Csíkszeredát székelyföldi Bilbaóként, továbbá kifejti, miként működik a Nagyváradtól Kolozsváron át a Székelyföld számos településéig alközpontokra épülő, a Puskás Ferenc Akadémiával szakmai partnerséget ápoló Székelyföldi Labdarúgó Akadémia. Sőt választ kapunnk arra is, miért tekint egyfajta hitelként az intézmény a magyar állami támogatásra, ugyanakkor megtudhatjuk, mi történt azzal a román utánpótlásedzővel, aki bozgornak nevezte a fiatal székely játékosokat. Kiderül a Nézőpontban, hogy a Csíkszeredai akadémiánál nemcsak az a fő szempont, hogy jól képzett futballistákat neveljenek ki, hanem - a sportszakmai elvárásokon túlmenően nemzetpolitikai küldetést is teljesítve - az is, hogy magyar legyen az edzés nyelve. A pénteken déltől sugárzott Nézőpont körüljárja azt is, konkurenciát jelentenek-e egymás számára a székelyföldi sportakadémiák. Rostás Szabolcs Szondy Zoltánt kollégánk, Rostás Szabolcs kérdezte FORRÁS: SZÉKELYHON TV