Székelyhon, 2022. november (4. évfolyam, 208-228. szám)

2022-11-08 / 213. szám

2 ^ AKTUÁLIS 2022. november 8., kedd tfeljárás ^bíróság tíemelés ^________________________________________________________L_________________ ______________________________________________ Elhúzódott a per, elévült az ügy Megszüntették a kászoni polgármester elleni büntetőeljárást Több mint öt éven át tartó elsőfokú tár­gyalás után a Hargita Megyei Törvényszék elévülés miatt meg­szüntette az András Zoltán kászoni polgár­­mester és két másik vádlott ellen 2016- ban indult bűnvádi eljárást. Az elöljárót korábban bűnrészes­séggel vádolta meg az Országos Korrup­cióellenes Ügyészség (DNA) egy mezőgaz­dasági támogatások igénylésével kapcso­latos ügyben. KOVÁCS ATTILA M­ég 2016 decemberében emelt vádat a DNA az ak­kori és jelenlegi kászoni községvezető ellen, a vádhatóság szerint a Hargita megyei község elöljárója bűnrészességet vállalt hamis vagy nem teljes mértékben a valóságot tükröző dokumentumok és nyilatkozatok rosszhiszemű fel­­használásában. Az ügynek a pol­gármesteren kívül még két vádlottja volt. Az ügyészek szerint utóbbiak egyike, a település állati eredetű biotermékek népszerűsítésével és értékesítésével foglalkozó egyesü­letének törvényes képviselője, akit hamis vagy nem teljes mértékben a valóságot tükröző dokumentumok és nyilatkozatok rosszhiszemű fel­­használásával vádoltak, 2010-2011- ben valótlan adatokat tartalmazó dokumentációt nyújtott be a Mező­­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA) támogatás megszerzése érdekében. A vádirat megfogalmazása alapján olyan, közel 2 000 hektáros legelőre kértek és kaptak támogatást az egyesület nevében, amelyet valójában nem az egyesület, hanem a község állat­tartó gazdái használtak. A területre bérleti szerződést kötött az egye­sület a polgármesteri hivatallal, az ügyészek szerint törvénytelen mó­don. Az egyesület akkori vezetője így őt meg nem illető 863 757 lejes támogatást kapott európai alapok­ból és az állam költségvetéséből - áll a vádiratban. A DNA akkor úgy vélte, hogy ebben bűnrészes volt a már említett módon a község pol­gármestere is. A vádakat ejtették, de fizetni kell A büntetőper tárgyalása 2017 szep­temberében kezdődött a Hargita Megyei Törvényszéken, ahol az évek során összesen 47 tárgyalást tartottak. Noha több alkalommal is volt tanúmeghallgatás, illetve számos alkalommal halasztás is történt, a bizonyítási eljárás befe­jeztével idén tavasszal már napi­rendre került az elévülés kérdése, amelyről végül az elmúlt héten született ítélet, így a bíróság mind­három vádlott - az egyesület volt és jelenlegi képviselői és a polgár­­mester - ügyében elévülés miatt megszüntette a bűnvádi eljárást, az alkotmánybíróság 2018. évi 297-es és 2022. évi 358-as számú döntéseire hivatkozva, amelyek visszahatóan is érvényesek. Utóbbi döntés alkotmányellenesnek mi­nősítette a Büntető Törvénykönyv egyik cikkét, amely szerint az ügyészség új bizonyítékok felhasz­nálásával megszakíthatja a bűn­­cselekmények elévülési időszakát. A bíróság ugyanakkor elfogadta a perbe károsult félként beavatkozó Mezőgazdasági Kifizetési és Inter­venciós Ügynökség (APIA) kérését, és úgy rendelkezett, hogy a 863 757 lejes támogatást, illetve ennek ka­matait az egyesület, illetve ennek korábbi képviselő­je köteles visszafizetni az állami intézménynek. Az ítélet nem jogerős, az eset­leges fellebbezést a Maros­vásárhelyi Ítélőtábla tárgyal­ja. András Zoltán polgármester kérdésünkre azt mondta, értesült az ítéletről, de ezt még nem közöl­ték hivatalosan. Hozzátette, úgy látja, teljesen fölöslegesen került bele ebbe az ügybe, amelynek kép­viseletét az ügyvédre bízta. Az ítélet szerint vissza kell fizetni a jogtalanul igényelt mezőgazdasági támogatást . FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD Csak tíz százalékkal nőnek a nyugdíjak? Marius Budai munkaügyi miniszter szerint 10 száza­lékkal kellene emelni januártól a nyugdíjakat, és támo­gatást kellene adni a rezsiszámlák kifizetésére azok­nak, akiknek a havi nyugdíja nem éri el a 2 200 lejt. 3: „10 százalékos emelésről beszélünk, és télen támogatjuk a sérülékeny kategóriákat. A 2023-as költség­­vetés vitájának az utolsó száz mé­terén tartunk. Az emelések mellé kellenek más intézkedések is. (...) Én azt a verziót válasz­tanám, amely támogatást nyújt a leginkább sérülé­kenyeknek. Kötelességünk alkalmazni a társadalmi szolidaritást, hogy a lehe­tő legjobban éljük túl ezt a teret” - fogalmazott a tárcavezető a Románia Tv műsorában. Szavai szerint a témában még nem szüle­tett döntés a kormánykoalícióban, hivatalos bejelentés a későbbiekben várható. Mint ismeretes, a koalíció vezetői korábban azt ígérték, hogy legalább az inflációs ráta értékének megfelelő ütemben, vagyis 15-16 százalékkal nőnek jövőre a nyugdí­jak. Szlovénia már lépett A szlovén kormány több intézke­dést is hozott az energiaválság és a megélhetési költségek enyhítésére a legutóbbi ülésén: november 1-jé­­vel megemelik a nyugdíjakat, 30 millió eurós támogatást nyújtanak az idősotthonok számára, valamint korlátozzák a távfűtés díját - közöl­te a szlovén közszolgálati televízió (RTV). Luka Mesec munka- és csa­ládügyi, szociális és esélyegyenlősé­gi miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatóján elmondta: nem­csak februárban, hanem idén no­vemberben is indexálják a nyugdíja­kat, jelen esetben ez 4,5 százalékos növekedést jelent. Szlovéniában az átlagnyugdíj 777 euró (3 800 lej), novemberben ez 35 euróval növekszik - hang­súlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy az államnak évi 22-25 millió eurójába kerül az intézkedés. A kabinet az idősotthonokat is se­gíti, erre a célra 30 millió eurót különített el. Támogatják az étke­zés, az áramszolgáltatás és a fűtés költségeit, 12 millió eurót pedig a személyzet költségeire irányoztak elő - jelentette ki. A jelenlegi nettó 778 eurós minimálbér az idén 804 euróra, jövő évtől pedig 850 euróra emelkedne - mondta Mesec. Továbbra sem világos, hogy mennyivel növelik januártól a nyugdíjakat •4 KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ. FOTÓ: HAÁZ VINCE

Next