Székelyhon, 2022. november (4. évfolyam, 208-228. szám)
2022-11-08 / 213. szám
2 ^ AKTUÁLIS 2022. november 8., kedd tfeljárás ^bíróság tíemelés ^________________________________________________________L_________________ ______________________________________________ Elhúzódott a per, elévült az ügy Megszüntették a kászoni polgármester elleni büntetőeljárást Több mint öt éven át tartó elsőfokú tárgyalás után a Hargita Megyei Törvényszék elévülés miatt megszüntette az András Zoltán kászoni polgármester és két másik vádlott ellen 2016- ban indult bűnvádi eljárást. Az elöljárót korábban bűnrészességgel vádolta meg az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egy mezőgazdasági támogatások igénylésével kapcsolatos ügyben. KOVÁCS ATTILA Még 2016 decemberében emelt vádat a DNA az akkori és jelenlegi kászoni községvezető ellen, a vádhatóság szerint a Hargita megyei község elöljárója bűnrészességet vállalt hamis vagy nem teljes mértékben a valóságot tükröző dokumentumok és nyilatkozatok rosszhiszemű felhasználásában. Az ügynek a polgármesteren kívül még két vádlottja volt. Az ügyészek szerint utóbbiak egyike, a település állati eredetű biotermékek népszerűsítésével és értékesítésével foglalkozó egyesületének törvényes képviselője, akit hamis vagy nem teljes mértékben a valóságot tükröző dokumentumok és nyilatkozatok rosszhiszemű felhasználásával vádoltak, 2010-2011- ben valótlan adatokat tartalmazó dokumentációt nyújtott be a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA) támogatás megszerzése érdekében. A vádirat megfogalmazása alapján olyan, közel 2 000 hektáros legelőre kértek és kaptak támogatást az egyesület nevében, amelyet valójában nem az egyesület, hanem a község állattartó gazdái használtak. A területre bérleti szerződést kötött az egyesület a polgármesteri hivatallal, az ügyészek szerint törvénytelen módon. Az egyesület akkori vezetője így őt meg nem illető 863 757 lejes támogatást kapott európai alapokból és az állam költségvetéséből - áll a vádiratban. A DNA akkor úgy vélte, hogy ebben bűnrészes volt a már említett módon a község polgármestere is. A vádakat ejtették, de fizetni kell A büntetőper tárgyalása 2017 szeptemberében kezdődött a Hargita Megyei Törvényszéken, ahol az évek során összesen 47 tárgyalást tartottak. Noha több alkalommal is volt tanúmeghallgatás, illetve számos alkalommal halasztás is történt, a bizonyítási eljárás befejeztével idén tavasszal már napirendre került az elévülés kérdése, amelyről végül az elmúlt héten született ítélet, így a bíróság mindhárom vádlott - az egyesület volt és jelenlegi képviselői és a polgármester - ügyében elévülés miatt megszüntette a bűnvádi eljárást, az alkotmánybíróság 2018. évi 297-es és 2022. évi 358-as számú döntéseire hivatkozva, amelyek visszahatóan is érvényesek. Utóbbi döntés alkotmányellenesnek minősítette a Büntető Törvénykönyv egyik cikkét, amely szerint az ügyészség új bizonyítékok felhasználásával megszakíthatja a bűncselekmények elévülési időszakát. A bíróság ugyanakkor elfogadta a perbe károsult félként beavatkozó Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kérését, és úgy rendelkezett, hogy a 863 757 lejes támogatást, illetve ennek kamatait az egyesület, illetve ennek korábbi képviselője köteles visszafizetni az állami intézménynek. Az ítélet nem jogerős, az esetleges fellebbezést a Marosvásárhelyi Ítélőtábla tárgyalja. András Zoltán polgármester kérdésünkre azt mondta, értesült az ítéletről, de ezt még nem közölték hivatalosan. Hozzátette, úgy látja, teljesen fölöslegesen került bele ebbe az ügybe, amelynek képviseletét az ügyvédre bízta. Az ítélet szerint vissza kell fizetni a jogtalanul igényelt mezőgazdasági támogatást . FOTÓ: ERDÉLY BÁLINT ELŐD Csak tíz százalékkal nőnek a nyugdíjak? Marius Budai munkaügyi miniszter szerint 10 százalékkal kellene emelni januártól a nyugdíjakat, és támogatást kellene adni a rezsiszámlák kifizetésére azoknak, akiknek a havi nyugdíja nem éri el a 2 200 lejt. 3: „10 százalékos emelésről beszélünk, és télen támogatjuk a sérülékeny kategóriákat. A 2023-as költségvetés vitájának az utolsó száz méterén tartunk. Az emelések mellé kellenek más intézkedések is. (...) Én azt a verziót választanám, amely támogatást nyújt a leginkább sérülékenyeknek. Kötelességünk alkalmazni a társadalmi szolidaritást, hogy a lehető legjobban éljük túl ezt a teret” - fogalmazott a tárcavezető a Románia Tv műsorában. Szavai szerint a témában még nem született döntés a kormánykoalícióban, hivatalos bejelentés a későbbiekben várható. Mint ismeretes, a koalíció vezetői korábban azt ígérték, hogy legalább az inflációs ráta értékének megfelelő ütemben, vagyis 15-16 százalékkal nőnek jövőre a nyugdíjak. Szlovénia már lépett A szlovén kormány több intézkedést is hozott az energiaválság és a megélhetési költségek enyhítésére a legutóbbi ülésén: november 1-jével megemelik a nyugdíjakat, 30 millió eurós támogatást nyújtanak az idősotthonok számára, valamint korlátozzák a távfűtés díját - közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV). Luka Mesec munka- és családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatóján elmondta: nemcsak februárban, hanem idén novemberben is indexálják a nyugdíjakat, jelen esetben ez 4,5 százalékos növekedést jelent. Szlovéniában az átlagnyugdíj 777 euró (3 800 lej), novemberben ez 35 euróval növekszik - hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve, hogy az államnak évi 22-25 millió eurójába kerül az intézkedés. A kabinet az idősotthonokat is segíti, erre a célra 30 millió eurót különített el. Támogatják az étkezés, az áramszolgáltatás és a fűtés költségeit, 12 millió eurót pedig a személyzet költségeire irányoztak elő - jelentette ki. A jelenlegi nettó 778 eurós minimálbér az idén 804 euróra, jövő évtől pedig 850 euróra emelkedne - mondta Mesec. Továbbra sem világos, hogy mennyivel növelik januártól a nyugdíjakat •4 KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ. FOTÓ: HAÁZ VINCE