Székelység, 1902. július-szeptember (5. évfolyam, 150-224. szám)
1902-07-02 / 150. szám
Marosvásárhely, 1902. julius 2. szereda. Székelység, 3. oldal. — Megyei közegyűlés. A megye törvényhatósági bizottsága Sándor János főispán elnöklete alatt f. hó 30-án a megyeház nagytermében rendes közgyűlést tartott. Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy a közgyűlés lefolyásáról pontonként s egy számban emlékezzünk meg, hanem a nevezetesebb dolgokról naponként kisebb közleménynek fogunk helyet szorítani. — A polg. leányiskolát végzett leánykák bucsuestélye. A hó 29-én este a tornakert tánczterme egy fejlődő virágos kertet tüntetett föl előttünk. Az ifjúság, melynek minden egyes tagja egy külön rószabimbó gyanánt ragyogott föl, üde bájos külsők, ártatlan kedélyük egész melegével voltak áthatva az utolsó estén, midőn elválva az iskola falaitól, kilépvén az élet kezdetleges útjaira, egymástól búcsúzni és örömüknek kifejezést adni, hogy 8 évi együtlét után még szorosabbá tegyék azt a köteléket, mely ifjú szívüket soha el nem választja egymástól, t. i. az önzetlen szeretetet. Egybejöttek ők mégegyszer szüleik vezetése alatt, hogy a kis pajtásoknak „Isten hozzád“-ot mondjanak. És legfőképp, hogy szeretett tanáraiknak hálájukat kifejezzék, kiknek gyöngéd szeretete és nemes irányú nevelése, mely maradandó lesz sziveikbe mindörökre. Az a rögtönzött kis bucsuestély, mely kizárólag a IV. osztály növendékeiből és a már érettségit tett ifjakból s egy pár egyetemi hallgatóból állt, igen kedélyes és sikerült volt. A fesztelen jókedvnek csak a reggel 3 óra vetett véget. Mindkét ifjúság növendékeit kisérte az Istennek áldása az életben. Továbbá köszönetet kell nyilvánítsunk a tornákért érdemes és tapintatos gazdájának, Gyulai D. Kálmán tanár úrnak, ki a legnagyobb készséggel szives volt a termet számukra átengedni. Azért sem megyünk. Érdekes volt a tegnap estéli színelőadás után a közönség egy részének viselkedése. Az „Arany embert“ adták s a publikum a végén annyira elálmosodott, hogy be sem akarta várni az utolsó jelenetet. Erre egy mély bariton hang jelentette, hogy még nincs vége az előadásnak, üljenek le! A közönség szót is fogadott hanem most már előadás után sem akart távozni a színházból. — Mehetnek haza kérem ! szólott a színházi súgó, nem látják, hogy már megmérgezte magát. — Dehogy is megyünk — kiáltott egy öblös torkú ember — még a másik életben van. A mulatságos eset vége a lett, hogy a rendőrségnek kellett eloszlassa a publikumot. — A rendőrség figyelmébe. Sokan fordultak már hozzánk panasszal, hogy a bérkocsi tulajdonosok olyan kocsisokat tartanak, akik már rossz magaviseletük és erkölcstelen életmódjuk miatt a kocsisságtól eltiltottak. Ilyen kocsis Sándor Géza is, aki egy alkalommal utasát ott hagyta falun, ahová vitte. Az utasnak más kocsit kellett fogadnia, hogy visszajöhessen. Felhívjuk a rendőrséget, hogy tartson egy kis razziát a kocsisok között s az oda nem valókait tiltsa le, mert igy kívánja ezt a nagy közönség érdeke. — Nyári mulatság. Szentháromság és vidéke ifjúsága folyó év julius hó 13-án Szentháromságon az unitárius templom szentelése alkalmából műsorral egybekötött tánczestélyt rendez. Belépő-jegy: személy-jegy 1 kor., család-jegy 3 kor. — Az uj őrmester ur. Egy hivatalnok átutazott Megyesfalván kocsival s egy kissé megállóit a mig szivarat vett. ’ Erre jött épen az uj csendőr őrmester, a ki meg akarta mutatni, hogy ő tudja ám a kötelességét. Durván rászólott a hivatalnokra, hogy ez nem szabad, menjen tovább a kocsival, mert ő feljelenti. A hivatalnok látva, hogy kivel van dolga, szó nélkül tovább ment. Nohát az ilyen erélyességre semmi szükségünk nincsen s törvényt sem ismerünk olyant, amely megtiltaná, hogy a kocsival addig ne lehessen megállani egy kocsma előtt, amíg az utas egy szivart vagy bármit vesz. De az aztán épen nem járja, hogy a csendőrség hivatalos hatalmával visszaéljen. Nagy csapás. Éltető József polgártársunkat súlyos csapás érte. Két viruló gyermeke egy 14 éves fia és egy 12 éves leánya a délutáni órákban a Marosba fúlt. — Halálozás. Egy kedves kis aszszonynyal, egy jó nővel és szerető anyával van kevesebb. Elnémult a mosolygó, beszédes ajk, lecsukódtak örökre a lélek tükrei, megbénult a munkás kéz, elakadt a szivet hajtó kis patak forrása. Toronyi Gyula közkedvelt tenoristának neje jobblétre szenderült. Alig ismerte meg városunkat, már is emlékezetes egy Kálvária lett neki, hová nemes lelke a távolból elszáll s őrködni fog egyetlen reménye, szemefénye fölött- Ravatalát könnyes szemekkel állják körű, pályatársai, a kis árvák s a megvigasztalhatatlan férj. — Nők figyelmébe. Ajánlom a tavaszi idényre frissen érkezett minden hírnevesebb különlegességeimet, u. m.: mindennemű börbajok elleni arcz érémeimet (kenőcseimet) és azokhoz való Hölgyporaimat (púdereimet) három sziliben, valamint szappanaimat, úgyszintén az összes illatszer és pipere áru készletemet nagy választékban a legjutányosabb árak mellett. Mindent csakis eredeti minőségben ! Benő B. R. illatszerész és specziálista, Bolyai-u. Papp-palota. — A Gröesel-féle kertészet betegség miatt a legolcsóbb árért haszonbérbe kiadó. Marosvásárhely, Sörház utcza 10. szám. (6—6.) Dr. Papp József ur megbízottai egy Marosvásárhelyről küldött „Gáspár cs. és kir. hadnagy” aláírással ellátott levelező lapon foglalt és Papp József ur személyét érintő sértésekért elégtételt kérnek. Ifj. Gáspár Gyula úr megbízottai kijelentik felük nevében, hogy a lev. lap nem ifj. Gáspár Gyulától származik, az egy közönséges hamisítvány, mert id. Gáspár Gyulának más tart, tiszt, fia nincsen is. Ezek után az egész eljárás tárgytalan lévén, a felek azt beszüntetik. Kaltschmidt Alfréd Tokaji László cs. és kir. főhagy. Dr. Sebess Dénes Wesseli Leó orsz. képv. mint ifj. Gáspár Gy. mint Dr. Papp József megbízottai, megbízottai. Dr. Papp József ur megbízottai kijelentik, hogy ők csakis elev. lap alapján jelentek meg jóhiszemüleg és ezzel ifj. Gáspár Gyula személyét sérteni nem akarták. *) E rovatban közlöttekért a beküldőt terhei a felelősség. Szerk. Közönség köréből.*) Az „Újság“ 23-iki számában Gáspár Gyula fürdőtulajdonos ellen irt rágalmazásának folytatása képpen levelező lap ment az ,,Újság“ szerkesztőjének, Dr. Papp Józsefnek, ifj. Gáspár Gyula úr neve alatt, melyben súlyosan sértette dr. Papp személyét. Dr. Papp József sürgönyileg provokálta ifj. Gáspár Gyulát, kinél f. hó 28-án megjelentek Tokaji László és Wesseli Leó urak mint megbízottak. Ez ügy befejezéséről az alábbi jegyzőkönyv tanúskodik. Jegyzőkönyv. Felvétetett 1902. jan. hó 28-án a Papp József és ifj. Gáspár Gyula urak közt fölmerült becsületbeli ügyéből kifolyólag. Jelen voltak alólkrottak, mint megbízottak. CSARNOK. Ismertetése „Balassa Bálint“ cz. történeti színműnek. Irta: TRÓZNER LAJOS. Balassa Bálint a gyarmati és kékkői Balassa János fia, ki 1551-ben született. Küzdelmes és zaklatott élete hazájának és nemzetének nehéz s viszontagsággal teljes napjaival esik össze s jó és rossz tulajdonai e kor bélyegét viselik magukon. Szóban, tettben egyaránt nyilvánuló elszánt hazafiasság, féktelen szenvedély, nemes, költői lélek egyaránt párosult benne, mely tulajdonok csaknem mind atyjáról szállottak rá örökségül. Ehhez járul még rendkívüli szépsége, a fegyverforgatásban, bajvívásban, lovaglásban, tánczban ügyessége, sőt művészete. Ifjú s különösen is fogékony szivét heves s később szenvedélyes szerelemre gyulasztá a Temesvárnál elesett Losonczy István leánya, Losonczy Anna, kinek szerelmét egy végzetes tévedés folytán könnyelműen eljátszotta s kedvessét másnak jutatta a kezére. Küzdelmekben gazdag életének a színműben csak ezen szerelmi epizód a tárgya, de az író helyesen választotta ezen epizódot színművének tárgyául, mert Balassa életének ez a legfontosabb mozzanata, későbbi szenvedéseinek ez az alapja, forrása, ez a tragikuma, mely bármennyire is rokonszervezünk jó tulajdonai miatt hősünkkel, mint a színműben látni fogjuk igazságos s méltán zúdulnak rá könnyelműsége miatt a szenvedések. Magában a színműben e bünhödésről alig van szó s ezért a befejezése nem elég világos és megnyugtató. Mert igaz ugyan, hogy az ilyen fajtájú színműben a tragikum érvényesülése nem kívántatik meg, de ha a mag már el van vetve, a költői igazságszolgáltatás megköveteli a vétség büntetését, a bűnhödést, különösen mivel másodszor is odahagyja szerelmesét. (Folyt. köv.) Főmunkatárs: Oroszlány Gábor.