Katolikus főgimnázium, Székelyudvarhely, 1911

BURGER ARTHUR 1879—ma­ r 1911. augusztus 14.-én egy munkás, minden szépért és nemesért lelkesedő, tettekre és áldozatra kész fiatal életet tört le a halál megsiratott kortársunk , Burger Arthur kath. főgimnáziumi tanár személyében, akinek korai elhunyta a magyar tanításügyre és városunk társadalmi életére egyaránt szinte pótolhatatlan vesz­teséget jelent. Vártuk a csapást. Tudtuk, hogy a szomorú végnek nemso­kára el kell következnie, mégis lelkünk egész valója megrendült, midőn hite kelt, hogy Burger Arthur nincs többé. Mert nem kö­zönséges, hétköznapi embert vesztettünk el benne. Pallérozott elme és művelt lélek volt s ez a lélek ugyancsak pazarul szórta szét a maga legértékesebb kincseit közöttünk : a katedrán, a zöld asz­talnál, társas összejövetelek alkalmával; szóval és írásban; min­denütt és mindenkor, ahol és amikor arra alkalom kínálkozott. Pedig amig idáig juthatott, sokat kellett küzdenie, még többet nél­külöznie. Rövid életének osztályrészül jutott derűs perceit az ujjain megszámlálhatta. Hiszen sokkal inkább a szomorú napok, bánatos hetek, keserű bánatok s testet-lelket emésztő esztendők jelölték földi pályájának fordulóit. Burger Arthur 1879. ápr. 27-én született Gyulafehérvárott, ahol atyja mint templom- és szobafestő élt és munkálkodott. Egyetlen fiú volt. Alig tizenkét éves még s már elveszíti édes­anyját, akit aztán senki sem pótolt nála. Az apa a munka után lát s a fiú az anyai szeretet melege nélkül nő és fejlődik korán megízlelt megpróbáltatások között. Nagyobb diák korában máso­kat tanít, igazgatója irodájában másol. Csak a késő est­ét éj óráit szentelheti a maga tanulmányai végzésére. Ám így is első

Next