Székesfehérvár és Vidéke, 1890. július-december (18. évfolyam, 78-155. szám)
1890-07-01 / 78. szám
még a következő megjegyzést tesszük. A közigazgatási bizottság hivatkozott határozatához nekünk, a sajtó közegeinek semmi közünk, ezt respectálja az kinek szól; de mi a nagyközönség szolgálatában, ha tetszik egyeseknek, ha nem , jövőre is elismeréssel fogunk adózni az érdemes, a hivatásukat betöltő tanitóknak, s ostorozni minden visszaélést, mely a szépen előre haladó tanügyünket megbénítja. A „vasmarok“ nem annyira gyermekeknek kell, ezeket ha rakonczátlankodnak más után is meg lehet fegyelmezni, hanem kell mindazoknak kik a nemzet, egyik legszentebb ügyének a népnevelésnek szolgálatában állva — kötelességeiket akár tanügyi akár pedig nemzetiségi szempontból nem úgy teljesítik a miként kellene. Ami pedig az érdemes főtanító urnak a feletti megbotránkozását illeti, hogy városunk dicső kapitányát egy kategóriába (?) soroztuk Kronhoffer konstablerrel, azon csak mosolyogni tudunk. Az hogy a parancsold mellett a parancsot hűségesen teljesítő közeget is megdicsértük még nem egy kategóriába való helyezés, csak egyszerű elismerése az érdemnek, mint ezt tegnap az iskolaszék a főtanstór füle hallatára szintén megtette. Ott volt ő is, Seidel Lajos kapitány is — s mégsem jutott egyiknek sem nehezményezni, hogy a kapitánynyal együtt a hanyag iskolázók hűséges megintéséért Kronhoffer konstabler is megdicsérte-e tett. Különben példakép felemlítve azt hiszem, egyik főtanité vagy tanité sem neheztelhetne azért, ha esetleg bárki is akár hivatalosan, akár sajtó útján, egy intézetről szólva azt mondaná, hogy az igazgaóótól kezdve mindenki, még a hivatalszolga is híven teljesítette kötelességét. Az ily megjegyzés legkevésbbé sértheti vagy dehonostálja az embert még ha bíborban született is. szerkesztősége és kiadóhivatala. VÁROSI és VIDÉKI BIBÉK. — A törzstiszti tanfolyam hallgatói gyakorlati utazásuk megtétele ezéljából f. hó . 15-én Vaálba, — 16-án Nyékre, — 17. és 18-án Seregélyesre, — 19 és 20-án Sárbogárdra, 21, 22, és 23-án Simontornyára, onnét Veszprémmegyébe mennek. A csapat 16 tiszt,* 25 legényből és 22 lóból fog állani. — Kinevezés: Hutflesz Vilmos, helybeli lakos, végzett gazdászt, a vármegyei főügyész írnokát, a magyar államvasutak igazgatósága a vegyészi állomáshoz pályafelvigyázó gyakornokká nevezte ki. A helybeli polgári lövész-egylet jan. 29-én tartotta utolsó czéllövészetét, tekintettel a lövészek részvétlenségére, de különösen az egylet mostoha anyagi viszonyaira, a czéllövészet az őszszel megtartandó zár, illetőleg ludlövöldözésig szünetelni fog. — A zárórák. A városunk területén levő vendéglők és kávéházak záróráira vonatkozólag hatóságunk a következő értesítést bocsájtotta közre: Szabályrendelet a vendéglői úgy kávéházi zárórákról. Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatósága területén érvényben levő vendéglői úgy kávéházi zárórákra vontkozó helyhatósági szabályzat. 1-er. Nagyvendéglőkben (szállodákban) zárórák megtartása nem lévén, a zene csak éji 12 óráig engedtetik meg. 2-ér. A nagyvendéglőkkel összeköttetésben levő kávéházaknál a zene éji 12 óráig engedtetik meg; a fennmaradás télen azaz november hó 1-től, ápril hó 1-ig éjfél utáni 1 óra, nyáron pedig, azaz május hó 1-től október 31-ig éji 12 óra után tilos, 3-ar. Kávéházakban a zene csak éji 12 óráig engedtetik meg; a fennmaradás pedig ápril hó 1-től, november hó 1-ig éjfél utáni 1 óra, november hó 1-től, ápril 1-ig éjfél utáni 2 óra után tilos. 4-szer. Kisebb sörházak és étkezdéknél a zene esti 11 óra, a fennmaradás pedig éjfél utáni 1 óra után szigorúan tiltatik. 5-ér. A pótkávémérő üzleteknél a zenélés egyáltalán tilos, az üzlet nyitvatartása ápril hó 1-től november hóig 10 óra, november hó 1-től ápril hé 1-ig esti 9 óra után tilos. 6-or. Kisebb külvárosi korcsmai üzleteknél hol étkezés nem történik, a fennmaradás ápril hó 1-től november hó 1-ig esti 10 óra, november hó 1-től ápril hó 1-ig esti 9 óra után tilos. 7-er. Pálinkamérő üzleteknél a fentmaradás ápril 1-től november hóig 9 óra, november hó 1-től ápril hó 1-éig esti 8 óra után tilos. 8-er. Jelen rendszabályok áthágói az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-ában foglalt kihágást követvén el, ugyan e törvény idézett §-ban foglalt büntetéssel fognak fenyittetni. 9-ev. Jelen szabályok végrehaj■ rásával a nagyméltóságu m. k. belügyministerium tj 1880. évi 38.547. számú körrendeletének 2-ik §-a alapján, a városi kapitányság bízatott meg. Kelt , Székesfehérvárott, 1882. évi május hó 22-én megtar■ itott törvényhatósági közgyűlésből. Havranek József, polgármester, 32646. szám Jelen szabályrendeletet , az 1879. évi LX. t.-cz. 5. §-a alapján ezennel meg, * erősítem. Budapesten, 1882. évi junius hó 19-én. A miniszter megbízásából: Lukács György ministeri tanácsos. — A fenti szabályrendeletet városunk , rendőrsége mint értesülünk azért tette ujjólag közzé — illetőleg foganatosította, hogy a zárórák megtartása tárgyában már több ízben intézett interpellátiónak eleget tegyen. Szép az ha rendőrségünk a városatyák kívánalmainak meg akar felelni, csak azt óhajtjuk, hogy esetleges intézkedéseivel ne essék a szélsőségekbe, mert ez kárára lehet egyeseknek, de különösen a bérlő szerepet vivő városunk közönségének. Legyen rendőrségünk tapintatos, akkor a zárórák kérdése minden nagyobb sérelem nélkül üdvösen megoldható. Kérdést intéztünk ez ügyben rendőrkapitányunkhoz s tőle ama felvilágosítást nyertük, hogy a közzétett zárórákat fenn fogja tartani — különösen az oly helyeknél, melyekben gyakoriak a rendellenességek és visszaélések, mig ellenben a kifogás alá nem eső korcsmák, vendéglők, szállodai éttermek, kávéházakra nézve, ha a tulajdonosuk vagy a bérlő akár szóval, akár írásban ,kérelmezi a zárórán túli nyitva tartást ! erre az engedélyt akár hosszabb, akár rövidebb időre készséggel meg fogja adni. Aki tehát korcsmái vagy vendéglői üzletét a szabályrendeletben megállapított 5 zárórán túl is nyitva akarja tartani — az errevonatkozó engedély elnyerhetése ezéljából jelentkezzék a rendőrség vezetőinél, kik kellő indokolás esetén mint tudomásunkra hozták az engedélyt mind idig meg fogják adni. — Tolvaj czigányok, Kóbor czigányok vonultak múlt hó 25-én Urhidán keresztül. Alig távoztak azonban a faluból, már is kisült, hogy nagyon sok jószágnak lába kelt, így Tőke Pál ottani lakásnak egy világos pej lovát is elkötötték, s a hozzá való kocsit Pereczes Ferencz fészerjéből kerítettek hozzá. Azonkívül még sok apróbb tárgyat is elloptak. A csendőrség már nyomában jár a gonosz karavánnak. — Halálozás. Részvéttel vettük a alábbi gyászjelentést mely egy kiváló szakképzettségű gazdász, jó családapa, közbecsülésben álló polgár elhunytát tudatja velünk. Legyen örökre áldott emléke közöttünk! A mélyen sújtott család a következőkben tudatja a gyászesetet: Özv. Békessy Józsefné, szülei Jagodics Anna saját maga úgy az alulírottak nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti szeretett férjének a legjobb édesapa, apa és nagyapának Békessy József, nyugalmazott uradalmi gazdatisztnek f. hó 29-én a halotti szentségek ájtatos felvétele után délutáni fél 6 órakor életének 74-ik — boldog házasságának 50-ik — évében végelgyengülés folytán történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme f. évi julius hó 80-án d. u. 7 órakor a sas-utcza 6. szám alatti lakásán eszközlendő beszentelés után Polgárdira szállíttatva az ottani róm. kath. temetőben fekvő családi sírboltba fognak őrök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. évi julius hó 1-én d. e. 11 órakor fog a polgárdi-i róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Székesfehérvár, 1890. évi junius 30-án. Áldás és béke poraira! Fia: Békessy László, debreczeni gazdasági tanintézeti tanár. Menyei: Békessy Lászlóné, szül. Tamásy Berta. Özv. Békessy Mihályné, szül. Pátzay Lujza. Unokái: Békessy Jenő, Békessy Béla, Békessy Berta, Békessy Géza, Békessy Ilonka, Békessy Gyula, Békessy Sarolta, Békessy Pál, Békessy Gabriella, Békessy Irma. — Iskolaszéki ülés. A szombatra kitűzött iskolaszéki ülés, melyet akkor a megjelent tagok csekély száma miatt elnapoltak, ma délelőtt tartatott meg a városház nagy termében. A gyűlésen felmerült conflictusról, melyet az iskolaszéki elnök és Gyurcsik Márton tanító összekocczanása idézett elő, valamint Bódis Imre tanító osztályának megdöbbentően szomorú eredményét tárgyaló jelentéséről lapunk más helyén számolunk be, míg a gyűlés érdekesebb pontjait a következőkben adjuk: Alaghy Dezső isk. elnök a gyűlést megnyitva, mindenekelőtt tudtára adja a tagoknak, hogy Gyurcsik Márton tanítónak a gyermekjáték műhelyről benyújtott számadása hibás, amennyiben az egyik tételnél 50 krnyi, a másiknál pedig 40 frtnyi diferentia fordult elő. A 40 frtos hibát jóhiszeműleg megbízva a tanítóban nem vette észre, miután a számadást egyáltalában nem is revidiálta. Csak később, midőn az elszámolások Gőbel János igazgató kezébe kerültek, derült ki a tévedés, ami különben már teljesen rendezve lett. Felolvastatok a közig. bizottság legutóbbi ülésében az igazgató által az iskola befejezésével adni szokott évzáró jelentés közzététele tárgyában hozott határozat. E határozat szerint az esetleg hírlapilag közzéteendő évzáró jelentésekben a tanitói karra vonatkozó észrevételek elhagyandók, az iskolaszékhez terjesztendő jelentését azonban, melyet minden befolyástól menten tartozik készíteni, nemcsak a tanügyi állapotok, hanem a tanitói kar működésére vonatkozó esetleges tapasztalatai szintén felveendők. Hausher Ferencz volt városi rajztanár nyugdíj iránti kérvénye fölött, a határozathozatal addig függőben tartatik, míg Hausherr be nem bizonyítja, hogy a tanitó széken véglegesítve volt. Egyszersmind megkerestetik a tanács, hogy adja az iskolaszék tudtára, vájjon miért lett Hausherr tanári állásából elbocsájtva. A legszorggalmasabb tanulók ösztöndíjakban részesültek. Id.: Szögyény-Marich László nevére tett alapítvány 50 . frtnyi kamatjával Sütő Ferencz II. oszt. ipariskolai tanuló lett megjutalmazva. A Rausch János féle ösztöndíj 21 frt 49 kr. kamatját Tiringer László belvárosi fitanodai II. oszt. tanuló kapta meg. A „Műkedvelő társaság“ 18 frt 4 kr. kamatját Branizsa Károly III. fitanodai oszt. tanulónak adták ki. Id. Nemessy Ferencz alapítványának biztos kamatját pedig Handa Gyula ipariskolai II. oszt. tanuló kapta meg. — Az iskolaszék tudomásul vette a rendőrkapitány ama jelentését, hogy a Vezér László tanitóról valótlan dolgokat koholó Szabó Györgyöt megdorgálta. — Elnök jelenti, hogy Kronhoffer a hanyag iskolákba járók megintése körül kellő szorgalmat fejtett ki, amennyiben a folyó iskolai évben 4148 esetben esetben eszközölte a megintést. Eljárásáért mindenesetre dicséretet érdemel. Ez ügynél Seidel Lajos rendőrkapitány felemlítette azt, hogy a hanyag iskolázókkal szemben, bár a legszigorúabban óhajtana eljárni, nagyon kevés a felmutatható eredmény mivel a legutolsó eszközt, a pénzbírságot, melylyel a szülők juttatnak, a legtöbb esetben nem lehet behajtani. Abban a nézetben van, hogy a szülőkre csakis akként lehetne hatni, ha oly szabályrendelet (?) alkottatnék, mely megengedné, hogy a pénzbírság behajthatlanság esetén fogságbüntetésre (?) változtathassák át. Úgy értesült — úgymond — hogy ily szabályrendelet más helyeken már létezik. Indítványozza, hogy bizassék meg az elnök ezen szabályrendelet kidolgozásával. Erre az iskolaszék tagjai közül többen kérték akapitányt, nevezné meg, hogy hol léteznék ily szabályrendelet. Seidel kijelentette, hogy a város, vagy község nevét nem tudja megnevezni, mert csak a tanfelügyelőtől hallotta, hogy ily szabályrendelet már alkottatott. Mire az iskolaszék határozatilag megbízta Seidl Lajos városkapitányt, hogy esetleg szerezzen be egy ily szabályrendeletet, s azt az iskolaszéknek adja át. Akönyv hitelesítésére Pálffi Károly és Kovách István b. tagok küldettek ki. — A fehérmegyei választó közönség figyelmébe. Megyénk központi választmánya a következő értesítést bocsájtotta közre: Fehérvármegyei központi választmánya részéről ezennel közhirré tétetik, hogy az országgyűlési képviselő-választók ideiglenes névjegyzéke 1891. évre nézve egybeállittatván, ezen ideiglenes névjegyzék valamennyi nagy községben és körjegyzőségi székhelyen f. évi julius hó 5-től bezárólag julius hó 25-ig, az 1874. XXXIII. t. czikk 44. §-a értelmében netán teendő felszólalások és azokra vonatkozó észrevételek benyujthatása végett — a község házában közszemlére kitéve leend. stb. — Állami állatorvossá megyénk területére Székesfehérvár székhelylyel a földmivelésügyi miniszter Bognár József állatorvost nevezte ki. — Végtárgyalások. A székesfehérvári kir. törvényszék előtt az alább felsorolt bűnügyi végtárgyalások fognak a f. hóban megtartatni. 1890. Julius 2-án. Gütting János lopás bűnt. stb. Julius 5-én. Bognár András és tal. kat. közege. elősz. bűnt. — Jul. 15-én. Tanárki Sándor csalás és lop. vérs. Jul. 19-én. Bugyás Ferencz és társai lopás bűnt. — Köszönetnyilvánítás. A helybeli főreáliskola f. hó 26-án rendezett mulatsága alkalmára, a rendezői jelvényeket Fischer Rózsa és Ágnes kisasszonyok voltak szívesek a legizlésesebben kiállítani, melyért e helyen is fogadják a rendezőség nevében legforróbb köszönetemet. Mohácsy Károly, főrendező. — Veszett eb marás áldozata. László János kálozi lakost múlt hó 2-án egy kutya megharapta. A fiatal legény nem sokat gondolt a sebbel, meg sem mutatta az orvosnak, hanem egyszerűen kiégettette, azt hívén, hogy ezzel minden bajnak már elejét vette. A napokban a víziszony mutatkozott a szerencsétlen emberen, s tegnap rettentő kínok közt kiszenvedett. Szomorú, jelenség, hogy éppen megyénkben fordulnak elő oly gyakran hasonló szerencsétlenségek, holott legközelebb vagyunk a Pasteur intézetének mintájára berendezett fővárosi gyógyintézethez. Fel kellene, ha az elöljáróság ily balesetről értesül, világosítani az egyszerű földmíves embert, hogy mily szomorú következményűvé válhatik, ha nem megy orvoshoz, s esetleg pénzzel is segélyezni, hogy a fővárosban gyógyíttathassa magát. Egy emberélet minden körülmények között megér talán csak ennyit! — Zászlószentelés volt vasárnap június 29-én Nagy-Lángon. Az ottani önkéntes tűzoltó-egyletnek, Zichy Jánosné szül. Rédern Mária grófnő ajándékozott egy nehéz selyem zászlót, mely a grófnő családi színeivel (kék és vörös) bir, rajta a tűzoltóság védszentjének szent Flóriánnak képével egyik oldalán, másik oldalán pedig tűzoltó czimer van aranynyal kivárva. A zászlónyai tisztet is maga a grófnő válalta el, mig koszorús lányokul a grófnő két bájos leánya szerepelt 4 más kis leánykával. A beszentelési ünnepély a kastély házi kápolnájában történt, az egyházi szertartást megelőzőleg, azonban az egylet megalapítója s lelkes vezetője ifjú gróf Zichy János elnök a kápolna előtti téren felállított tűzoltósághoz rövid beszédet intézett, mindenkit szive mélyéig megható szavakban hangsúlyozván, hogy mennyire nélkülözhetlen minden emberi működésnél az Isten áldása, kinek nevében a tűzoltó is teljesíti feladatát, s amelyekből a zászló az összetartás jelvényének első kibontása alkalmával kell, hogy a tűz- s oltó Isten segedelmét kérje. Ezután megkezdődött a zászlószentelés a kisded templomba, hol a tűzoltók sorfala mellett az összes környékbeli intelligentia szorongott, míg a külső téren a köznép sereglett össze. A beszentelést Schüller ottani plébános végezte, mely után kitűnő alkalmi szent beszédet mondott, mit szent mise követett, s ezzel a beszentelési aktus egyházi része véget ért. Most a kápolna előtti téren újból sorakozott tűzoltósághoz ifj. gróf Zichy János elnök hosszabb buzdító beszédet intézett, mely az egybegyült sokaságot szűnni nem akaró éljenzésre buzdította. E beszéd hatása után az ifjú gróf felől — ki a szfehérvári főgymnasiumban tartott lelkesítő szónoklatai által széles körben ismerté vált — olyan hazafias remények keletkeztek, hogyha azok valóban teljesülnek, nemcsak vármegyénk — melynek szülötte — hanem egész Magyarország örömmel fogja tapasztalni, hogy főuraink ifjabb sarjai mindinkább kezdik átérezni s gyakorolni ama vezérszerepet, melyre egy magyar mágnás hivatva van, illetőleg hivatva lenni kellene. Ez emlékezetes beszéd s Leszky Imre főparancsnok köszönő szavai után diszmenetben vonult el a tűzoltó csapat új zászlajával a grófnő zászlóanya és a vendég tűzoltók előtt, melylyel az ünnepély első része véget ért. Délben a nagy vendéglő feldíszített termében 50 terítékű diszebéd tartatott, mely alkalommal természetesen a felköszöntők sem hiányoztak. Itt is elsősorban ifj. gróf Zichy János elnök lendületes szavakban éltette József főherczeget, mint az országos tűzoltó szövetség védnökét, gróf Cziráky Béla orsz. szövetségi elnököt és Kempelen Imre megyei szövetségi elnököt s ennek képviseletében Huszár Ágoston járási főszolgabírót, ki ezúttal tűzoltó egyenruhában, mint a mohai Ágnes forrás tűzoltóság tiszteletbeli főparancsnoka jelent meg, Vida Pál segédtisztjével. Huszár Ágoston főparancsnok a zászlóanyát, Seidel Lajos az egyleti elnököt, Lichtscheindl alparancsnok id. gróf Zichy Jánost míg Vida Pál, mint mohai segédtiszt a nagylángi tüzoltótestület tagjait éltette. Leginkább felvillanyozta a társaságot Tury Antal, nyugalmazott gazdatiszt lelkesült felköszöntője, mely az ifjú gróf iránt keletkezett hazafias remények kifejezéséül az „első zászló bontás“ tényéből indult ki , tolmácsolója volt azon közóhajnak, hogy a humanismus érdekében bontott zászló első lépés legyen s folytatást nyerjen a magyar nemzet nyelvének, hatalmának, hírnevének s boldogulásának nagy, de magasztos munkájában. Mint a nagy Konstantinnak irányadóul szolgált kereszt, úgy llyen az ifjú magyar mágnásnak vezércsillaga a magyar tűzoltók zászlaja s az a diszló nemzeti szín szalag, mely az édes magyar hazát jelképezi. Ebéd után pompásan sikerült gyakorlat következett, mely a megjelent szakférfiak osztatlan megelégedésével találkozott s bátran tanulmányul szolgálhatott egy vénebb falusi testületnek is. A gyakorlatot végignézte a grófi családon és számos érdeklődő vendég tűzoltón kivül Bula Teofil volt zircz. cziszterczi gymnasiumi igazgató is, ki a grófi család vendége volt. Gyakorlat után az urasági parkban és a tánczteremmé ízlésesen átalakított tágas üvegházban nemsokára kezdetét vette a tánczmulatság, mely csak késő reggel ért véget. Ez ünnepélyes alkalomra a szfehérvári tűzoltótestületet Seidel Lajos főparancsnok vezetése alatt Paulovits Ferencz alparancsnok, Weisz Henrik segédtiszt, Heisz Lajos szertárnok és Juth István tb. segédtiszt képviselték. A mohai tűzoltók Huszár Ágoston, a káloziak Lorberer, a sárkeresztúriak pedig Bodry főparancsnok veetése mellett jelentek meg az ünnepélyre. A mulatságon városunk szépei valamint városunk fiatalsága is nagy számmal voltak jelen, kik részint Hessky Imre részint pedig Lichtscheind György urak vendégszerető házánál részesültek a legszivélyesebb fogadtatásban, melyért az abban részesültek a legnagyobb hálára érzik magukat kötelezve. — A mulatságon jelen voltak: Gr. Zichy Jánosné őáltsága leányaival Victoire és Lujza grófnőkkel, továbbá Lorberer Györgyné, Farkas Józsefné, Hlavaty Gyuláné (Mór), Édes Istvánná (Réti), Tantossy Sándorné, Lichtscheindl Györgyné, Rencz Jánosné, Tömör Antalné, Rankl Zsigmodné, Kapácsy Jenőné (A.Szabolcs), Szabó Józsefné, Lukáts Lajosné (Tácz), Gadits Györgyné, Rózsa Ferenczné (Székes- Fehérvár), Jeges Antalné (Kálóz), Both Ignáczné, Peyerl Ferenczné, dr. Ungár Józsefné (Kálóz), Staud Jánosné, Graffy Antalné, Walser Mihályné Freud Vilmosné (Tarnócza), stb. úrhölgyek és Tantossy Marietta és Rózsika (Kálóz, Külmajor), Németh Jolán (Örs), Márkus Irén (Csősz), Komócsy Annka (Székes- Fehérvár), Szabó Hana és Ida (Szfehérvár), Leeb Erzsike (Szfehérvár), Bárándy Ella (Szilas), Farkas Vilma (Kokasd), Limbeck Laura (Moór), Roth Mariska és Paula, Rencz Lajka, Dessantes Mari, Cserne Irma, Schwartzer Irma, Heszky Bözsike stb. kisasszonyok. A mulatság reggeli 786 órakor ért véget. Ama igazi magyar vendégszeretet, amelylyel Zichy János grófné vendégeit fogadta, hosszú időre kedves emlékűvé teszi a nagylángi tűzoltó-ünnepélyt. Véresre verte a tegnapelőtti isztiméri bucani Huber András feleségét és apósát annélkül, hogy ezek okot szolgáltattak volna a durva bánásmódra. Mikor ugyanis mámarca fejjel kijött Huber a korcsmából, felesége és apósa kérve kérte, hogy menjen velük haza, mert még baj történik. A pityókoa ember erre olyan tűzbe jött, hogy mindkettőjüket jól megrakta, aztán elfutott. Máig :nem lelik a dühös ember nyomát. A körözését elrendelték. Julius 1. 1890 . Felhívás előfizetésre. Az új negyedév küszöbén, mellőzve minden nagyhangú frázisokat s ígéreteket, annak kijelentése mellett, hogy lapunk továbbbra is önzetlen fogja a nagyközönség érdekeit, illetve a közügyet szolgálni, kérjük. olvasóközönségünket előfizetéseik szíves megújítására , lapunk terjesztésére. Lapunk élénk s változatos tartalommal ezentúl is betekint háromszor: kedden, csütörtökön s szombaton fog megjelenni. Az előfizetési ár marad a régi, vagyis egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyed- évre 2 frt. a „Székesfehérvár és Vidéke“ Tisztelettel