Székesfehérvár és Vidéke, 1913 (41. évfolyam, 13-243. szám)
1913-01-21 / 13. szám
2 SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKÉN.13 szám, mintegy. Még akkor is mindegy, ha az ok: a haszonlesés. Mert feledjük, hogy Magyarországon vagyunk, ahol a kultúra nem közszükséglet, s ahol a köz nem kényszeríti az embereket a kultúra útjaira. Itt ma még a kultúra se nem öregít, se nem eszköz. Tűrt, sőt hiányát soha nem érzett valami. E sorok írója nem egyszer hallotta, amikor a falu tanítója lehetetlenül tökéletes leleménynyel biztatta az analfabétákat a tanfolyamok látogatására. S e biztatásban minden szerepelt (váltó, újságolvasás) csak éppen az nem, hogy: ha tanul, tudni fog kend. Mert ez értéktelen a paraszt előtt. Ellenben az is hallottam, amikor egyik somogyvármegyei község tanítója utolsó argumentumul azt vágta ki az analfabéták előtt, hogy: ha megtanulnak kendtek írni-olvasni, szavazati joguk is lesz! Amire mérsékelt tetszés, dörmögés után azt kérdi az egyik magyar: — Aztán — tanító úr — mennyit fogok én akkor kapni a szavazatomért? Ez nem anekdota, s mindenki, aki foglalkozott e kérdéssel, tudja, miféle nehézségek árán lehet csak a népet a tanfolyam látogatásokra rábírni. Tudja azt is, hogy az erdélyi oláhok között órák után pálinkát osztottak ki, csakhogy népszerűsítsék a tanfolyamokat, a vizsgálatok helyett nagy áldomásokat csaptak oláhjaink számára. Bármennyire erkölcstelen is ez, bizonyos, hogy az analfabetizmus ellen csakis a hasonló eszközökkel lehet küzdeni s azt hisszük, nem is lennénk túlságosan erkölcstelenek, ha gondoskodhatnánk arról, hogy a most már államilag támogatott analfabéta tanfolyamok hallgatósága pénzbeli jutalomban részesüljön. Mondjuk negyven koronát kapjon mindaz, aki sikerrel vizsgázik. Ennek volna hatása, s ettől az eszköztől nem szabad visszariadnunk, ha csakugyan fontosnak tartjuk az analfabetizmus lecsökkentését. Mert idealizmusból nem ül be a nép az iskolapadokba, de a napszámért még írni olvasni is megtanul. Ez igy van s ezt csak a hozzánemértés és a farizeuskodás tagadhatja. Mi az élet? Egyik legizgatóbb problémája a kutatás lázától szüntelen izzó emberi léleknek. Az utolsó évszázad hihetetten csodákat tárt fel az életnek mélységeiből. Ám a főkérdésekhez alig jutottunk közelebb. Hogyan és mikor keletkezett az élet első formációja a földön. Mi az oka és célja a földön annak a soha nem szünetelő, örökké munkáló körforgásnak, amely az idő minden pillanat-mikronjában a szerves lények milliárdjait hívja életre és számtalan milliárdjait változtatja ismét élettelen anyaggá. Ez idő szerinti ismereteink mellett az élet legfőbb jelenségeit röviden összefoglalhatjuk a következő tétételekben: Anyagcsere választja el az élővilágot az élettelentől, tehát az élet szakadatlan anyagi változások sora. Ezek nélkül a változások nélkül nincs élet. Az élet folyamata anyag forgalom. Új, meg új anyagok folytonos felvétele és az elhasználók kibocsájtása menti meg az életet a pusztulástól. Az élet legfőbb jelensége az építés és bontás. »Az élet hasonló a gyertya lángjához.« Minden élőlény ős alapja a sejt. A sejt az őseleme, egysége, individuuma az életnek. Minden sejt ha önálló külső mozgást nem végez is, individuális életet él s folytonosan új anyagokra szorul, amelyeket felbont amelyekből a testét tovább építi, újra építi, amelyekből különböző módokon új sejteket képez, a felbontott anyagok szenét oxygénnel egyesíti, oxydálja; az oxydálásnál energiát nyer, ez az energia különféle energetikus formákat vesz föl, minő az agyműködés, izommozgás, meleg stb. s ezen energetikus alakulások teljesítik a szerves lények életfunkcióit. A városi építészeti szakosztály, Vargha Elemér főmérnök elnökletével Szentenstein János és Pénzes Imre részvételével ma délelőtt 11 órakor ülést tartott a városházán. A szakosztály többek között foglalkozott id. Pápay Nándor és társai kérelmével is akik a törvényház mögött megvett telkekre földszintes házakat szeretnének építeni. Mivel azonban a telek átadásakor a város szerződésileg kikötötte, hogy ott csak emeletes házak építhetők, a szakosztály elutasítani javasolja a kérelmet. Jóváhagyták. A Fejér megyei és Székesfehérvári Múzeum Egyesületnek megszavazott évi 1000 koronás városi segélyt a belügyminiszter jóváhagyta. (Folytatjuk.) HÍREK — Napirend. Szerda jan. 22. — Rém. kath. Vince szp. — Protestáns: Vince. — Görög—orosz: jan. 9. Polienk. — izraelita: Sebat 14. — .4 nap két reggel. 7 óra 40 perckor, — nyugszik délután 4 ó. 44 perckor. A hold kél 4 óra 30 perckor, nyugszik d. u. 7 óra 55 perckor. — Időjóslás: Változás nem várható, elvétve csapadék. Hőmérséklet: minimum —, maximum -16 Celsius — Püspökünk ünneplése. Székesfehérvár nagyszerű püspökét, Prohászka Ottokár úrt harminc éves irói jubileuma alkalmával nemcsak a helyi tollforgatók ünnepelték országos közéleti és irodalmi nagyságok közreműködésével, hanem meleg ünneplésben részesítette őt most vasárnap az Országos Katholikus Nővédő Egyesület is. Vasárnap délután öt órakor volt a jubiláns ünnepély a Budai Kaholikus Kör dísztermében, ahol fényes közönség jelenlétében leplezték le Prohászka püspök mellszobrát. A karakterisztikusan művészi munkát Kallós Ede szobrász művésszel készíttették az egyesület tagjai s a leleplezési ünnepségen részt vettek a Nővédő Egyesület különféle albizottságai és patronusai is. A jubiláló filozófus és költő püspök érdemeit a hitélet fejlesztése körül, Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspök méltatta viharos éljenzést váltva ki szavaival. — Watz alezredes nyugalomban. Watz Károly 69 gyalogezredbeli alezredes, a székesfehérvári hadkiegészítő kerület parancsnoka saját kérelmére nyugdijaztatott s ez alkalomból a király elrendelte, hogy neki a legfelső megelégedés kifejezése újból tudtul adassák. — Kinevezés: A pénzügyminiszter dr. Szabó Lajos adóhivatali gyakornokot a székesfehérvári adóhivatalnál a XI. fizetési osztályba adóhivatali tisztté a beregszászi, és Balogh Gyula szegedi lakost adóhivatali gyakornokká a székesfehérvári adóhivatalhoz kinevezte. — Nyomoznak. Az egész Dunántúlt behálózó katonaszabadítási ügyben ma városunkban jártak a hadbíróság tagjai, Eperjesy Károly rendőrkapitány és több detektív. — Korcsolya bál. A Székesfehérvári Korcsolyázó Egyesület február hó 1-én a Magyar Király-szálloda összes termeiben az V. honvédkerületi honvédzenekar közreműködésével táncmulatságot rendez. Belépti-díj: Személyjegy 3 K, családjegy 8 K. Kezdete este fél 10 órakor. A rendezőség kéri a hölgyeket, hogy lehetőleg egyszerű ruhában jelenjenek meg. A felborult kocsi alatt. Csermák Gábor diósdi lakos majdnem életével fizette meg, hogy többet ivott a kelleténél. Csermák Érdről kocsin igyekezett hazafelé. Mielőtt elindult alaposan beborozott. Útközben elaludt a kocsi ülésében s lovai kormány nélkül kocogtak a fagyos országúton. Hogy-hogysem történt a kocsi felborult s a boros Csermák alatta maradt. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a lovak megálltak s hogy hamar érkezett segítség, mert Csermák vagy megfuladt vagy megfagyott volna a kocsi alatt, így sok is időbe került, míg életre tudták kelteni a meggémberedett testű embert. — Egy földink bűnkrónikája. Ma délben Beregszászról kapott táviratot a rendőrség egy ott elkövetett sokezer koronás ékszerlopási esettel kapcsolatban, mert a beregszászi csendőrség Radoszta Ferenc lakatossegédet tudja bűnösnek s erről szeretne bővebb információt kapni. Simon Sándor bűnügyi főkapitány rövidesen nyomára is jött, hogy Radoszta tulajdonképpen szintén a mi földünk, mert a családja csak ezelőtt 8—10 évvel költözködött el Székesfehérvárról. Most már könnyebb volt összeállítani a nagystílusú gazember személyi adatait és bűnlajstromát is, amelyek bizonyáranagy hasznára lesznek a beregszászi nyomozásnak is. A fehérvári rendőrség távirati válasza szerint ugyanis Radoszta Ferenc 34 éves róm. kath. vallásu géplakatos. Székesfehérváron született kis korában itt is élt, de 1898 ban Budapesten már 5 évre, elitélték betöréses lopás miatt, mikor pedig kiszabadult. 1906-ban előbb Szegeden két és fél évre, ugyanakkor Debrecenben is 5 évre elítélték újabb betörések miatt. A szamosújvári fegyházból 1910-ben szabadult ki, hogy azóta hol járt azt nem tudja a mi rendőrségünk. Nemes cselekedett A korán elhunyt Silberberg Zsigmond emlékére barátai szegény, jó magaviseletű, szorgalmas tanulók jutalmazására alapítványt szándékoznak tenni a Felső Kereskedelmi Iskolában, melynek a megboldogult egykor növendéke volt. A szép célt szolgáló alapítványra már megindult a gyűjtés. — Tűz a vidéken. A napokban tűz volt Hierczeghalmán, ahol N. Tóth János földmivesgazda udvarán gyulad ki egy szalmakazal, melynek lángjai a szomszédos sertésórat is elhamvasztották, két hízóval együtt. A tűz valószínűleg gondatlanság folytán keletkezett. A kár a biztosítás révén megtérül. — Pusztítják a méhest. Stéger Péter helybeli lakos feljelentést tett a rendőrségen, hogy ismeretlen tettesek tönkredeli az öreghegyi szöllőjében levő méhesét. A kaptárakat karóval szétverték s igy 40—50 korona kárt okoztak Siégernek. A rendőrség nyomozza a méhpusztitókat. — Újabb trachoma esetek. A helybeli javítóintézetben, ahol csak nemrégiben 11 növendék szemén az ázsiai trachomát, ma újból felütötte fejét a veszedelmes ragály. Ma három új esetet konstatált az intézeti orvos. Név szeritt Sütő Ferenc, Papszun Mihály és Szuha Ferenc a betegek, akiket sürgősen felszántanak Budapestre, az intézetet pedig alaposan fertőtlenítik. — Színházvizsgálat. Holnap délután három órakor a városi színházban a főmérnök, a tisztifőorvos, a rendőrfőkapitány, a tűzoltó főparancsnok és a színházi bizottság egy tagjának közbejöttével megtartják az időnként szokásos vizsgálatot, amely kiterjed a színház tűzbiztonsságára és egyéb követelményekre. — Megmaradhatnak-e a nádtetők? A városi építészeti szakosztály mai ülésén, amelyen a főmérnökön kívül még ketten részt vettek, újból felszínre került az a kérdés, meddig maradhat a városban nádtetős ház. Mikor az építési szabályrendeletet megalkotta a város, már akkor, a nyolcvanas évek elején kimondották, hogy csak meghatározott terminusig engedélyezik a nádtetőket. A terminus lejártával azonban még tiz évet engedélyeztek s azóta tiz évenként mindig meghosszabbították a nádfedelek életét, amely most márciusban érne véget. A nádtető kérdésében azonban az ülésen megjelentek mindegyikének más volt az előterjesztése s igy most a tanács határoz abban, megengedhetők e továbbra is a nádtetőjavítások. 1913 január 21