Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1857
A magyar és német nyelv alaktanának összehasonlítása. (Befejező nyelvtani előadás.) K Kedves tanulók! Midőn a magyar és német nyelv alaktanát áttanulmányoztuk, még egyszer átnézek a két nyelv szerkezeti sajátságait. Midőn eme sajátságok fölismerésére vezettelek benneteket, sok példa- és táblára volt szükségünk, melyek segélyével a két nyelv rendszere mindig világosabb és világosabbá lön előttetek. Most amaz összehasonlító előadások ismétlését veszitek emez évkönyvben, hogy elmétekben továbbra is megtarthassátok s általa a két nyelvben bővebb jártasságot szerezhessetek. Olvassátok, kedves tanulók, a nagy szünidő alatt többször figyelmesen eme rövid nyelvtani értekezést, s tapasztalni fogjátok, hogy a nyelvtan nem oly nehéz tantárgy, minőnek képzelitek. Számotokra csak befejező előadásaim velejét nyújtom itt; kihagyom a már mellőzhető hosszadalmas példákat és a vezérlő kérdéseket. Ti már így is megértetek engem; ha pedig igénytelen értekezésemnek más olvasói is találkoznának, hiszem, ők még inkább meg fognak érteni. Ezen rövid előszó után térjünk át kitűzött tárgyunkra. A beszédben előforduló szók nyelvtani sajátságaik szerént különféle elnevezést nyernek s általában beszédrészeknek mondatnak. Szőkébb meghatárzás mellett mi a magyar nyelvben 111*