Szentesi Napló, 1940. július (22. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-02 / 147. szám
rv Ügyészség , XXII. ÉVFOLYAM, 147 SZÁM. ARA 10 FILLÉR SZENTESI NAPIÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP KEDD, JULIUS 2 SZENTES, 1940. Románia összeomlásával eltűnik Anglia utolsó diplomáciai bázisa Nagy tüntetések vannak Romániában • Hétfőn éjjel befejeződött Besszarábia megszállása A Románia körüli események Európa újjáalakulásával kapcsolatos minden más hírt háttérbe szorítanak. Ismételten megállapíthatjuk, hogy nemcsak a közvetlenül szomszédos és elsősorban érdekelt Magyarországom és Bulgáriában van ez így, de más semleges államokban, sőt a hadviselő államokban is. Még az angol eseményeket, a lapok első oldalaikon közlik a román lapok is, az érdeklődés pergőtüzében tartják a román kérdést s noha Románia összeomlása súlyos csapás az angol világuralmi politikára, az angol újságok nem vitatják a Románia elleni akció jogos voltát. Talán ez a legfényesebb bizonyítéka annak, hogy Anglia is belátta már annak a nagy igazságtalanságnak tarthatatlanságát, amellyel kezében tartotta a világ és elsősorban Közép- és Délkelet-Európa sorsát. Az angol közvélemény már eljutott idáig, mindössze már csak a hivatalos angol politika áll ellen, amely a háború tovább folytatásával még mindig nem akar tudomást szerezni világuralmi pozíciójának összeomlásáról, melynek utolsó európai pillére, Románia most roskadozik. Tény ugyanis az, hogy Románia most folyamatban levő összeomlásával Anglia utolsó európai diplomáciai bázisa tűnik el. A szombaton reggel megjelent legutolsó számunk óta bekövetkezett eseményekről alábbi híreik számolnak be: Befejezéshez közeledik Besszarábia megszállása Észak-Bukovina megszállása még szombaton este befejeződött. Besszarábia megszállása tervszerűen folyik. Hétfőn az orosz csapatok már mindenütt közel álltak a Pruth folyóhoz, amely Románia és Oroszország között az új határ lesz. Cáfolják azokat a híreket, hogy Oroszország a Pruth folyón is át akar lépni ROMÁNIÁBAN TÜNTETNEK A KOMMUNISTA ELEMEK A román csapatok általában harc nélkül adták fel a Pruth és Dnyeszter folyók közt elterülő besszarábiai területeket, melyekről a bulgár lapok azt írják, hogy azok orosz jellegéhez semmi kétség nem fér. Románia maga is elismerte ezt, hisz' a megszállás ellen még csak tiltakozni sem mert. — Románia „engedékenységéből" hasznot is akart húzni — jelentette Moszkva vasárnap. — Románia tárgyalásokat akart Oroszországgal, hogy az ellenállás nélkül átengedett területek fejében a Szovjet garantálja a román határokat. — Míg Romániával szemben más államoknak is vannak területi igényei, Moszkva ilyesmire nem vállalkozhatik — közölte Moszkva. Román és orosz csapatok közt csak a Pruth folyó legdélibb szakaszán került összetűzésre sor. Azok a román cápatok vették fel a harcot az oroszokkal, amelyek az ó-romániai Galatzban tüntető kommunistákat szorították át besszarábiai területekre. Egyébként Ó-Románia mási területein is kommunista tüntetések voltak. Románia egész, területén zavargások vannak készülőben. A román rendőrségek a legszigorúbb óvintézkedéseket léptették életbe. Haditörvényszék elé állítják azokat, akik idegeneket befogadnak, vagy rejtegetnek. A csoportosulások, öszszejövetelek tilosak. Magyarország nem akar ellenségeskedéseket provokálni Az olasz újságok közlik, hogy Magyarország hűen eddigi magatartásához, a jelenlegi viszonyok közt se akar ellenségeskedéseket provokálni. A magyar nép nyugodt, Magyarország hadserege fegyelmezett s így a tengelyhatalmak számíthatnak Magyarországra, hogy továbbra is követni fogja a tengelyhatalmak tanácsait — írják az olasz lapok és hozzáfűzik, hogy Magyarország ezeket meg is fogadja, mert nemcsak a magyar kormány, de a magyar nép is bízik Mussoliniben és Hitlerben, akik Magyarországgal és Bulgáriával együtt békés úton akarják megoldani a Romániával szembeni területi igények ügyét. Egymás ellen küzdenek Szíriában az angolok és franciák Weygand tábornok, a francia hadseregek főparancsnoka a Törökország alatt fekvő Szíriába utazott, hogy végrehajtsa a közelkeleti francia hadsereg leszerelését. Az történt ugyanis, hogy az ottani hadseregben szolgáló angol alakulatok lázadásra ösztökélték a francia egységeket, hogy a háború továbbfolytatása érdekében álljanak ellen a leszerelési parancsnak. Angol és francia csapatok között összetűzésre is került sor. Egyes hírek azt mondják, hogy Szíria forrongások előtt áll és számítani lehet arra, hogy Anglia itt zavarokat igyekszik kelteni. KINEVEZTÉK A LÍBIAI HADERŐK ÚJ PARANCSNOKÁT A tegnapi olasz jelentések szerint a Földközi tengeren több kisebb-nagyobb tengeri ütközet volt. Észak-Afrikában az olaszok több sikeres hadműveleteket hajtottak végre. Közép-Afrikában az olaszok légitámadásaik súlyos veszteségeket okoztak az angoloknak. Vöröskereszt Több mint félszáz esztendeje annak, hogy, egy melegszívű úrinő, Lutter Berta bárónő megindította a Vöröskereszt mozgalmat s nem frázis, hogy az első pillanatban gyenge mozgalomban azóta terebélyes fává növekedett s a lelkes kezdeményező pedig, aki nevét beírta a nemzetek, a gyászoló édesanyák szívébe, eredményes munkájáért megkaptaa Nobel-díjat. Sutter bárónő elgondolása az volt, hogy a nemzetek olyan egyezményt kössenek, melyben arra kötelezik magukat, hogy a sebesültekkel, hadifoglyokkal emberségesen bánnak, azokat, ha már nincs fegyver a kezükben, nem tekintik ellenségnek; vöröskereszttel jelzett segélyhelyre, kórházra, vonatra nem lőnek; általában a legnagyobb emberiességet tanúsítják lefegyverzettekkel szemben. A sok munkának, propagandának eredménye is lett, mert a nemzetek megkötötték Genfben az egyezményt s azt pár állam kivételével alá is írták. Mi indította a nemeslelkű nőt a mozgalom megindítására? Gondoljuk el, milyen állapotba került az egyezmény megírása előtt az a szerencsétlen harcos katona, aki sebesülve, vérében fetrengve ott maradt a harctéren, vagy akit az ellenség foglyul ejtett. Legtöbb esetben halált jelentett a sebesülés is, a fogságbaesés is, mert az ellenség nem embert, nem hőst, nem harcost látott a legyőzöttekben, hanem ellenséget és aszerint bánt is vele. Die Waffen nieder — volt Sutter bárónő könyvének címe, mellyel munkásságát megindította s ennek egyik célja az is volt, hogy a nemzetek között soha többé háború ne legyen, ellenben szereljenek le és tárgyalásokra, nemzetközi bíróságra bízzák a vitás kérdések megoldását. Sajnos, az elgondolás eddig nem sikerült, mert a genfi Népszövetség az elgondolásnak csak parádéja lett. Luttner Berta bárónő kezdeményezése azonban lombosodott. A Vöröskereszt intézmény nem maradt meg a nemzetközi megegyezések keretei között, hanem a nemzeteken belül is fokozott mértékben életre kelt és áldásos működést fejtett ki háború esetén s fejt ki ezután is. Munkaköre hatalmasan kibővült. A néhány hivatalnokból egész hivaalnoksereg nőtt, akik a halottak, eltűntek, foglyok hozzátartozóinak szolgálatában állanak háború esetén. Többek között kikutatják a halottakat, az eltűnteket, a foglyokat és értesítik a hozzátartozókat. Azonkívül pénzt, csomagot, levelet juttatnak el a foglyokhoz, előmozdítják a betegek, nyomorékok kicserélését is. Mindenki előtt ismeretesek a Vöröskereszkórházak, a vöröskeresztes segélyhelyek, az orvosok, ápolónők, akik a hadrakelt sereg nyomában járnak, ápolják a sebesülteket, szállítják a betegeket és kórházaikban helyezik el a hazaérkezett harcképteleneket. El sem lehet sorolni, hogy a Vöröskereszt gondoskodása mennyire szétágazó és bátran lehet állítani, hogy hozzá hasonló samaritánus intézményt nem hozott még soha létre az izgalom és az emberszeretet érzése. A Vöröskereszt nem állami intézmény és költségeit sem az államtól kapja, hanem a közönség filléreiből, mely önkéntes adományként jut számára. A világháború alatt, amikor jótékonyságának szinte nem volt határa, minden melegen érző szív igyekezett segítségére lenni, mert mindenki látta, érezte, hogy nélkülözhetetlen és ismert volt az a forgalom is, melyet csupán levelezésben lebonyolított.