Színes Vasárnap, 1996. október (3. évfolyam, 40-43. szám)

1996-10-13 / 41. szám

16 színes vasárnap SPORT 1996. október 13. Ha a válogatott idegenben nyerni akar, igazi csapatként kell játszania, nem csak hátul, és nem csak nyolcvan percig Négy esztendeje nyeretlenül, avagy mikor mérkőzhetünk újból Ciprussal A magyar labdarúgó-válogatott szerdán - ki ne tudná?! - 3-0-ra kikapott Norvégiától világbajnoki selejtező mérkőzé­sen. A bravúr, az idegenbeli pontszerzés tehát nem sike­rült, de, mint az alábbiak bizonyítják, a honi futballélet elmúlt évtizedének tükrében ez egyáltalán nem meglepő.­ ­ A magyar válogatott utolsó tíz esztendejének idegenben vívott CFL-­tétmérkőzései (vbs , világbajnoki selejtező, ebs , Európa-baj­­­noki selejtező) az otthon játszó csapat szempontjából 1996. október­ 9.: Norvégia 3-0 (1 -0) - vbs 1995. október 11.: Svájc 3-0 (1-0) - ebs 1995. szeptember 6.: Törökország 2-0 (2-0) - ebs 1995. június 11.: Izland 2-1 (0-1)-ebs 1994. november 16.: Svédország 2-0 (1 -0) - ebs 1993. június 16.: Izland 2-0 (1-0) - vbs 1993. április 28.: Olaszország 3-0 (0-0) - vbs 1992. november 11.: Görögország 0-0 - vbs 1992. szeptember 9.: Luxemburg 0-3 (0-0) - vbs 1991. szeptember 25.: Szovjetunió 2-2 (1-1) - ebs 1991. május­ 1.: Olaszország 3-1 (2-0) - ebs 1991. április 3.: Ciprus 0-2 (0-2) - ebs 1990. október 10.: Norvégia 0-0 - ebs 1989. november 15.: Spanyolország 4-0 (3-0) - vbs 1989. szeptember 6.: Észak-Írország 1 -2 (0-2) - vbs 1989. június 4.: Írország 2-0 (1-0) - vbs 1989. április 26.: Olaszország 4-0 (1 -0) - vbs 1988. december 11.: Málta 2-2 (0-1) - vbs 1987. szeptember 23.: Lengyelország 3-2 (1-1) - ebs 1987. április 29.: Hollandia 2-0 (2-0) - ebs 1987. február 8.: Ciprus 0-1 (0-0) - ebs 1986. november 12.: Görögország 2-1 (1-0) - ebs Az összesített mérleg magyar szempontból 22 mérkőzés, 4 győzelem, 4 döntetlen, 14 vereség, gólk.: 42-17­­ Az évtized barátságos mérkőzésein elért idegenbeli győzelmeink 1993. május 29.: Írország 2-4 (2-0) 1993. március 7.: Japán 0-1 (0-0) 1992. Oktobern.: Katar 1-4 (0-3) 1992. április 29.: Ukrajna 1-3 (0-0) 1991. március 27.: Spanyolország 2-4 (1-1) 1991. január 17.: India 1-2 (1-0) 1988. szeptember 21.: Izland 0-3 (0-3) Az utolsó győző pályán aratott győzelme. A tét­mérkőzéseket tekintve még sok­kal szomorúbb a kép. A hu­szonkettő összecsapásból né­gyet sikerült megnyerni, az utolsót immár négy esztendőnél is régebben. Ráadásul az álta­lunk térdre kényszerített csapa­tok közük csak Észak-Írország nevezhető harmadik vonalbeli­nek, Luxemburgot s a kétszer is megvert Ciprust még ennél is alacsonyabban jegyzik. Tétmérkőzésen idegenben utoljára Vincze István talált az ellenfél kapujába, tavaly júni­usban Izlandon. A magyar csa­pat utolsó hét, külhonban ját­szott világ-, illetve Európa-baj­­noki selejtezőjének összesített mérlege több mint elborzasztó: hét vereség, egy rúgott góllal szemben tizenhét bekapott. Ezek után nyilván csak a leg­optimistábbak merik kijelente­ni: Azerbajdzsán, reszkess! A magyar labdarúgó-válogatott az elmúlt tíz esztendőben, azaz 1986 októbere óta pontosan száz mérkőzést játszott, s ennek épp a felét, kereken ötvenet ide­genben. Nem túl sok sikerrel, hiszen mindössze tizenegyet si­került megnyerni ezekből, rá­adásul hetet csak barátságos mérkőzésen. Ezek közül is csu­pán kettőt jelentősebb ellenfe­lekkel szemben, 1991-ben a spanyolokat, 1993-ban pedig az íreket vertük 4-2-re. Utóbbi ta­lálkozó mellesleg mindmáig csapatunk utolsó, nem hazai Bognár György a BVSC labda­rúgó-szakosztályában dolgozik Mezey György segítőjeként, a válogatottól már évekkel ezelőtt elbúcsúzott. Hogy miért éppen vele beszélgettem a norvég meccsről, az alábbi diskurzus­ból majd kiderül. - Milyennek látta a magyar csapatot a szerdai vb-selej­tezőn? - Az első nyolcvan percben és csak a védekezésben hosszú idő után először játszott a váloga­tott úgy, ahogyan az egy csapat­tól elvárható lenne. Ennek meg­felelően azt kell mondanom: nagy balszerencse, hogy há­­rom-nullra kaptunk ki, az egy­­gólos vereség, még a nulla-nulla is reális eredmény lett volna. - Valamelyik régebbi meccs emléke nem került elő? - De, 1990-ben, EB-selej­tezőről nulla-nullával jöttünk haza Bergenből, s ebből akkor akkora patába kerekedett, hogy már a repülőtéren szétszedtek bennünket. Én már akkor meg­mondtam, hogy a norvég csapat nem rossz, s ez az eredmény még fel fog értékelődni. Sajnos, igazam lett. - Én egy másik mérkőzésre gondoltam. - Melyikre? - Az 1992-es, szeptemberi Luxemburg elleni vb-selejtező­re. - Miért kellett volna, hogy ez jusson eszembe? - Csak azért, mert utoljára ak­kor nyertünk idegenben tét­mérkőzést, s azon a találkozón ön is játszott, mondhatni: az utolsó győzők egyike. - Tényleg, ilyen rég lett volna? Ettől függetlenül nem túl emlé­kezetes az a meccs. Simán nyertünk, s én, aki ekkoriban A 700. UTÁN Ahogy a reklámokban szokták volt mondani. Ez a cikk nem jö­hetett volna létre, ha nincs a frissiben megjelent, „A 700. után” című könyv. A 256 oldalas kiadványból a szó szoros értelmében minden megtudható, amit a magyar válogatott első hétszáz mérkőzéséről - a Norvégia elleni volt a 701. -, a válogatott ellenfele­iről, játékosairól, gól­­lövőiről és kapitányairól csak tudni érdemes. A ki­váló kötet Rochy Zoltán és Dénes Tamás munkája. Mivel utcai terjesztésbe nem kerül, csak a kiadó­nál, a Rochy és Társa Bt.­­nél (1076 Budapest, Szin­­va u. 7. Ill. 20.) rendelhető meg 598 forint + postakölt­ségért, illetve a szer­zőknél, a Nemzeti Sport szerkesztőségében lehet megvásárolni, már a szó minden értelmében az utolsókat rúgtam a váloga­tottban, csak keveset játszot­tam.­­Azt hogyan minősíti, hogy tíz év alatt csak Luxemburgot, Cip­rust és Észak-Írországot tudtuk idegenben tétmérkőzésen le­győzni? Illetve ez a tény hogyan minősíti a magyar futballt? - Ebben az időszakban nem­csak idegenben, de idehaza sem sokszor nyertünk. És ez min­den bizonnyal így lesz, ameddig a hét végi formák alapján áll össze a válogatott. Egy csapat ugyanis akkor igazán csapat, ha a játékosok ismerik egymást, ha egymásért is játszanak, ha masszív közösséget alkotnak. Valami olyasfélét, mint szerdán nyolcvan percen át a védel­münk. A­zt Szekeres Tamás Emlékeznek még rájuk? Mindhárman játszottak a diadalmas, Luxemburg elleni mérkőzésen (balról: Kiprich, Détári, Kovács Kálmán) Ezer év futball - képekben Ezer év futball. Ez a címe an­nak az impozáns albumnak, amely a minap véget ért frankfurti könyvvásár legna­gyobb érdeklődésre számot tartó sportkiadványa volt. A kötetet a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség adta ki, és a FIFA Múzeum szakgyűjtemé­nyéből ad válogatást. A műal­kotásokról és tárgyakról ké­szült fotókat nézegetve az is kiderül, hogy a könyv címé­nek sok köze nincs a valóság­hoz, hiszen kétezer éves, kí­nai futballjelenetekről is lát­ható kép. A FIFA archívumai­ból az anyagot a brit Harry Langton bányászta ki, leg­inkább az ő munkáját dicséri a könyv, amely - legalábbis bőrbe kötve, aranybetűkkel nyomva - magyar embernek megfizethetetlen, majd ötven­ezer forintot kóstál. Brit kadétok küzdelme a büntetőterületen belül 1857-ben Bár túrabakancsot idéz, igazából „őskori” futballcipő Nem karácsonyfafüggő, fest­ménnyel díszített futball-labda Csak úgy néz ki, mint egy lab­darúgó, varieté-művésznő, hú­szas évek első felében készült francia munka SPORTOLNI JÓ! Álláshirdetés egy napilapból: „Visszavonult sportolóknak karrierlehetőség”, és utána egy telefonszám. Aki felhívja, az pillanat alatt rájöhet, egy biztosítótársaság ügynöke lehet, persze csak akkor, ha elvégez egy tanfolyamot, és sikere­sen vizsgázik. Aki felhívja, az azt is megtudja, azért keresnek sportolókat, mert a tapasztalatok alapján ők olyan tulajdonságok­kal - nyilván akaraterő, kitartás, sikeréhség - és ismeretségi kör­rel rendelkeznek, amely ebben a szakmában óriási előnyt jelent. Ugye, hogy igaz a mondás: sportolni jó? ÉVES A DANUBIUS RÁDIÓ Ez a világ első tortája, amit egy rádióról neveztek el. Lehet, hogy van jobb torta, de rádió... Budapest: 103,3 Mhz, Debrecen: 103,5 Mhz, Kab-hegy: 100,5 Mhz, Szeged: 94,9 Mhz, Sopron: 102,0 Mhz Hirdetésfelvétel: 138-8428

Next