Színes Vasárnap, 1997. március (4. évfolyam, 9-13. szám)
1997-03-02 / 9. szám
2 SZÍNES VASÁRNAP Primakov: „hitszegő” NATO-bővítés A Nyugat hat évvel ezelőtt - amikor az egykori NDK-ban állomásozó szovjet csapatok kivonását igyekezett elérni - az alkudozásban odáig ment, hogy megígérte Mihai Gorbacsov akkori szovjet elnöknek: a keleteurópai országok soha nem csatlakozhatnak a NATO-hoz. Ezt az orosz külügyminiszter állította londoni előadásában. Jevgenyj Primakov - aki a patinás Királyi Külügyi Intézet zártkörű rendezvényén szólalt fel - kijelentette: kár, hogy a nyugati ígéretet annak idején nem foglalták írásba. Az orosz politikus „a Nyugat hitszegésének" nevezte a NATO-bővítési terveket. Primakov ugyanakkor, ha közvetve is, de elismerte, hogy az Atlanti Szövetség határainak kiterjesztése most már megállíthatatlan folyamat, mondván: Oroszország arra törekszik, hogy „a NATO-bővítés a lehető legkisebb károkkal járjon”. (Az orosz külügyminiszter a brit kormánnyal tartott megbeszélései után nyilvánosan még úgy fogalmazott: Moszkva a maga részéről „továbbra sem a NATO kiszélesítéséről tárgyal a Nyugattal, hanem csak arról, hogy miként lehetne az Európát felszabdaló választóvonalak számát csökkenteni”.) Jegyenyij Primakov elemzésében kijelentette: jóllehet az oroszok elfogadhatatlannak tartják a NATO-bővítést, amely „csak lovat ad a kemény fellépés hívei alá”, ettől még mindegyik országnak szíve joga ahhoz a szervezethez csatlakozni, amelyikhez akar. HÍR HASAB Földrengés Kínában Erős földrengéssorozat rázta meg szombaton a kínai Hszincsiang tartomány északnyugati részét. A tartományi főváros, Urumcsi szeizmológiai intézetének közlése szerint a földmozgás a Richter-skála szerint 6-os erősségű volt. Az első jelentések egy halálos áldozatról és három sérültről számolnak be, az áldozatok száma azonban még növekedhet. Kínai illetékesek becslése szerint mintegy 15 000 ház omlott össze. Ugyanezen a területen január 21-én 6,4-es erősségű földrengés volt, amely ötven emberéletet követelt a szinte kizárólag pásztorok lakta térségben. Rejtélyes moszkvai tűz Rejtélyes tűzhöz riasztották szombaton a moszkvai tűzoltókat. Moszkva déli részén, Csertanovo negyedben egy lakás berendezési tárgyai maguktól lángra lobbantak. A 12 emeletes ház 8. emeletén volt a tűz. A lakók és a tűzoltók egyaránt értetlenül álltak a jelenség előtt. Szemük láttára lobbantak ugyanis lángra előbb a konyha, majd a két szoba tárgyai, illetve az erkélyen tárolt lom. A városi tűzoltó-parancsnokságra hivatkozó jelentés szerint összesen 11 berendezési tárgy gyulladt ki egymás után, amelyeket a tűzoltók sorra eloltottak. Orosz helikopterek Szlovákiának Szlovákia a világon a legkorszerűbbnek számító orosz harci helikopterek beszerzéséről tárgyal. Az Interfax szerint Pozsony összesen hét darabot kíván beszerezni a „Fekete cápának” is nevezett Ka-50-esekből, és várhatóan ebben a hónapban aláírják a megállapodást. Az üzlet értéke nem ismert, de szakértők szerint a hasonló amerikai Apache helikoptereknél olcsóbb az orosz gyár terméke, ára 12 millió dollár darabonként. Svájc barakkok a náciknak Svájc nemcsak a náci arannyal kereskedett, hanem a koncentrációs táborokban felállítható barakkokat is adott el a hitleri Németországnak. A barakkokat eredetileg 208 személy számára tervezték, de az SS 1600 foglyot zsúfolt mindegyikbe. Svájc összesen 13 millió svájci frank értékben szállított tábori barakkokat. Az üzletet egy bizonyos Guisan kapitány bonyolította, aki nem volt más, mint az ország akkori katonai főparancsnokának, Henri Guisannak a fia. Román lecke Az új, demokratikus román kormány imponáló lendülettel látott hozzá a magyar kisebbséghez és a Magyarországhoz fűződő viszony rendezéséhez, javításához. Józan belpolitikai meggondolásokon túl nyilvánvaló, hogy a mozgatórugók ugyanazok, amelyek Budapestet a román (és szlovák) alapszerződés megkötésére indították: az etnikai viszályok eltemetése nélkül nincs sem NATO-, sem EU-csatlakozás. Bukarestnek azonban ott van még egy szomszédja, Ukrajna, ahol a helyzet a magyaréval fordított. A Hitler—Sztálin paktum alapján 1939-ben elcsatolt területen Bukarest szerint még 440 000 honfitársuk él. (Az ukránok szerint csak harmadannyi, a többiek „moldávok”.) Az érvelés persze vitatható, Kijev ezért is gátolja az anyanyelvi oktatást és a kapcsolatokat Romániával, újabban még a segélyszállítmányokat is. A háttér hasonló, mint még a minap Bukarestben: attól tartanak, hogy a kisebbség élénkülő kapcsolatai elszakadási törekvéseket kelthetnek. Bukarest lázasan dolgozik azon, hogy júliusban - együtt a közép-európaiakkal - bekerülhessen a NATO-bővítés első körébe. Ehhez egyebek mellett az ukránokkal kötött alapszerződés nélkülözhetetlen. Nyélbe ütni annál nehezebb lesz, mivel az ukránoknak (ellentétben a magyarokkal) nincs sietnivalójuk: az ő NATO-felvételükről szó sincsen. NAGYVILÁG Jelcin bért fizet Jelcin orosz elnök rendeletet írt alá szombaton arról, hogy a jövőben biztosítani kell a bérek időbeni kifizetését. Utasította egyben a helyi hatalmi szerveket, hogy a központi pénzeket mindenekelőtt a jelentős feszültséget okozó bérelmaradások rendezésére fordítsák. Jelcin megbízta a kormányt, hogy feltétlenül biztosítsa havi rendszerességgel a költségvetésben előirányzottak szerint a fizetések átutalását a központi alapokból. Az orosz elnök a hét elején Viktor Csernomirgyin kormányfővel találkozva élesen bírálta a kabinetet, amiért az nem képes megbirkózni a bér- és nyugdíjelmaradásokkal, ami a Jelcin által említett közvélemény-kutatások szerint aláássa a vezetés iránti bizalmat. Jelcin megbízta Csernomirgyint, hogy akár személycserék árán is, de legyen úrrá a helyzeten. Az elmaradások fő oka, hogy üres az államkassza, miután az adók kétharmadát nem tudják behajtani. A hét közepén a független orosz szakszervezetek országos sztrájkot hirdettek március 27- re a krónikussá vált bérelmaradások miatt, és a kormány lemondását követelik. Demszky Belgrádban A Budapest és Belgrád közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséről szóló szándéknyilatkozat aláírásával ért véget Demszky Gábor budapesti főpolgármester kétnapos belgrádi látogatása. Demszky, valamint Zoran Djindjic, Belgrád főpolgármestere elmondta, hogy a dokumentumban egy belgrádi nemzetközi önkormányzati konferencia megrendezéséről, a két főváros szakértőinek kölcsönös látogatásairól, valamint a Belgrád és Budapest közötti együttműködést szabályozó szerződés előkészítéséről esik szó. Demszky hangsúlyozta: Budapest számára nagyon fontos, hogy jó kapcsolatok alakuljanak ki Belgráddal s hogy a végére érjen a demokratizálódás szerbiai folyamata. A főpolgármester üdvözölte, hogy Belgrádban és több szerbiai városban a demokratikus ellenzékhez tartozó erők diadalmaskodtak a helyhatósági választásokon. Václav Havelt perli sógorasszonya Perelni kívánja a cseh államfőt sógorasszonya, Dagmar Havlová, mert szerinte Václav Havel anélkül adta el a prágai Lucerna-palota tulajdonában lévő felét, hogy azt - a törvényekkel összhangban - először neki, mint a palota társtulajdonosánk, vételre felajánlotta volnak. Havel a Právo szombati kiadásában közölt interjúban megerősítette, hogy a cseh főváros egyik legismertebb szórakozóközpontjának számító Lucerna-palota felét 200 millió koronáért valóban eladta a Chemapol Group társaságnak. Sógornője vádjait azonban elutasítja. „Készen álltam arra, hogy eladjam neki a palota tulajdonomban lévő felét. Két éven át tárgyaltunk is, de nem tudtunk megegyezni. Miután javaslatomat elutasította, a törvényeket betartva másnak adtam el a palota felét” - nyilatkozta Havel. Sógorasszonya, akit férje, Havel bátyja, Ivan is támogatott, saját bevallása szerint 100 millió koronát ajánlott fel a palota feléért. Az államfő ezt az összeget kevesellte, amiért sógornője korábban „kapzsinak" nevezte. Miután a Chemapol az említett összeg dupláját volt hajlandó kifizetni, Havel úgy véli: nem tett mást, mint „a piacgazdaság törvénye szerint" járt el, amit természetesnek tart. Csehországban nem titok, hogy a két Havel testvér családjai között a viszony nem éppen felhőtlen. A háttérben állítólag a szlovák származású sógorasszonynak, Ivan feleségének vagyoni és vállalkozói ambíciói állnak. Az államfő a Právónak elmondta, hogy a 200 milliós összeg legnagyobb részét az általa létrehozott alapítványba fekteti, amely humanitárius célokat szolgál. Zemplényi kincsei Miközben Zemplényi György Budapesten békés kényelemben várja perét, Izraelben a hét végén háromnapos árverésen értékesítik vagyona egy részét, több ezer darabos judaikai gyűjteményét. Az aukciónak 35 millió dolláros (!) bevételt kell hoznia ahhoz, hogy kielégíthessék a magyar kalandor külföldi hitelezőit. Ám mi lesz a nálunk elsikkasztott pénzekkel? Tűzharc Két fegyveres támadót lelőttek, hat rendőr és két járókelő pedig megsebesült abban a tűzharcban, amely egy Los Angeles-i bankrablási kísérlet után bontakozott ki. A lövöldözés - amelyet a televíziós csatornák helikopterről élőben közvetítettek - azután kezdődött, hogy a rendőrség autós üldözés után páncélozott járműveivel feltartóztatta a bűnözőket egy autópályán. Öt fekete overallos, álarcos bankrabló hatolt be automata fegyverekkel és jelentős munícióval az övén a Bank of America egyik fiókjába. Hataloméhes Lebegy Új, nacionalista eszmeiségű ellenzék létrehozására hívott fel szombaton az Orosz Közösségek Kongresszusának (KRO) egyik vezetője. A szervezet, amelynek színeiben indult két éve Alekszandr Lebegy a parlamenti választáson, olyan „harmadik erővé” kíván válni, amely képes kivezetni az országot a jelenlegi válságból. A KRO moszkvai kongresszusán Dmitrij Rogozin a Kreml politikáját bírálva nem rejtette véka alá, hogy a szervezet hatalomra kíván jutni. 1997. március 2. Budapest, Ciprus Amire kevesen gondolnak: Magyarországnak (és társainak) felvétele a NATO-ba és az EU-ba inkább múlhat a „kicsiken”, például a görög és a török politikán, mint az amerikaiak vagy a németek jó szándékán. A „nagyok” ugyanis valóban elszánták magukat arra, hogy előbbutóbb befogadnak a nyugati katonai és politikai-gazdasági tömbbe. Ám ne feledjük, hogy a NATO egyik kulcsországa, Törökország, hosszú évek óta hiába ácsingózik az EU bezárt ajtaja előtt. A görögök viszont ahhoz ragaszkodnak, hogy - együtt a közép-európaiakkal - Ciprust is vegyék fel az Unióba. Brüsszel erre ugyan elvben kész - de csak akkor, ha a sziget görög-török viszályát véglegesen rendezték. Ehhez az EU kész tárgyalni a ciprusi görög többséggel csakúgy, mint a sziget török kisebbségével, amely ismeretesen Ankara katonai segítségével senki által el nem ismert „államot" kiáltott ki ciprusi területen. E tárgyalásokat azonban Athén elutasítja. Brüsszel viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy a bővítés után bármifajta etnikai konfliktus terhelje az Uniót - erről mi is hallhattunk már eleget. A görögök ragaszkodása ahhoz, hogy csak a törvényes ciprusi kormánnyal tárgyaljanak, tovább lassíthatja a bővítési folyamatot, hiszen Ciprussal vagyunk egy csoportban. Párhuzamosan a törökök azzal fenyegetnek: ha nem veszik fel őket az EU-ba, akkor megvétózzák a közép-európaiak NATO-felvételét. Meg is tehetik. Mint ahogy számolni kell azzal, hogy az egyik vagy a másik kisebb tagállam ilyen-olyan okból gáncsoskodik majd az euroatlanti integrációs szervezetek bővítésénél. Egy okkal több arra, hogy fenntartásokkal fogadjuk a hivatalos derűlátást az „ezredforduló körüli” felvételünkről, főleg az Unióba. Az, sajna, jóval odébb lehet még. (deltai) Kevesebb AIDS-halott Az AIDS franciaországi felbukkanása, azaz 1981 óta most először kezdett jelentősen csökkenni a betegség halálos áldozatainak száma. A francia egészségügyi minisztérium szerint 1996-ban az előző évhez képest 25 százalékkal alacsonyabb volt az AIDS-es elhalálozások száma, s ami talán még fontosabb: 1996 második felében az első fél évhez képest 20 százalékkal kevesebb új megbetegedést regisztráltak. Néhány nappal korábban a statisztikák is ugyanilyen folyamatról számoltak be az Egyesült Államokban s mindez drámai változást jelent a korábbi időszakkal, az AIDS egyre fokozódó terjedésével szemben. A változás arra vezethető vissza, hogy az elmúlt évben az AIDS kezelésében új gyógymódot, az úgynevezett „triterápiát” (egymás hatását kölcsönösen kiegészítő új gyógyszerek együttes alkalmazását) vezettek be, s ez a jelek szerint beváltja a reményeket: az új molekulák jelentősen csökkentik az AIDS-vírusok arányát a vérben, s ezzel lehetővé teszik az immunrendszer hatékonyabb védekezését, a betegség kifejlődésének késleltetését. A francia orvosok egyelőre óva intenek a túlzott optimizmustól: az AIDS-járvány egyelőre folytatódik, hiszen minden évben 2000-5000 új fertőzés történik Franciaországban. Ráadásul tartani kell attól, hogy - mint minden gyógyszer esetében - a vírusok előbb-utóbb hozzászoknak ezekhez az új gyógyszerekhez, s ellenállóvá válnak a „csodamolekulákkal” szemben. .............................................. . Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Felelős kiadó: NÉMETH PÉTER vezérigazgató a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft Tördelőszerkesztő: ANDRASSEW TAMARA Lapigazgató: VAS GÁBOR Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Igazgató-főszerkesztő. Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, HELTAI ANDRÁS, Hirdetésfelvétel: Postabank Press Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban: HORVÁTH ISTVÁN KALMÁR GYÖRGY, NAGY N. PÉTER, SERÉNYI PÉTER 1133 Budapest, Visegrádi u. 116. valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Lapmenedzser: KOVÁCS MÁRTA Telefon: 270-1388,344-2500 * Fax: 129-1240,129-1461 Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egy évre 1584 Ft A szerkesztőség sajtóügynökségi partnere a WestelPress. Megbízott vezérigazgató: RITTER TAMÁS. Telefon: 129-1208 Nyomdai előkészítés: Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztőség: 1133 Budapest, Visegrádi u. 110.-112. A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget P&B Média Rt. Szerkesztők: KLEB ATTILA (fotó), Telefon: 344-2500 * Fax: 344-2564,344-2565 A terjesztést szervezi a P&B Média Rt. terjesztési igazgatósága Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. GYÉMÁNT MARIANN (belpolitika) Kiadja a P&B Média Portfoliókezelő Rt. Igazgató: CSÓRY GYÖRGY Felelős vezető: LENDVAI LÁSZLÓNÉ mb. vezérigazgató SZEKERES TAMÁS (sport) (1053 Bp., Bécsi u. 3.) Telefon: 270-1383 * Fax: 129-1282 Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Egyesülés, ISSN 1218-1579