Színház és Filmművészet, 1951 (2. évfolyam, 4-15. szám)

1951-09-01 / 12. szám

Mindkétszer nyáron. A vendégek között Jókai Mór, Feszty Árpád, Jászai Mari, akinek a parkban szobrot is emeltetett. Egyszer lejött Jászai, akibe Justh szerelmes volt és a kertben sétáltak. Egyszer megálltak egy lebontott szobor előtt. Justh parancsára levették a leplet s előtűnt Jászai szobra. Jászai nagyon meglepődött. .. Énekes és prózai dara­bokat adtak elő, zene viszont nem volt. Az énekeket férjem tanította be. Előadás után táncmulatságot rendeztek néha a parkban a nép számára. Színházat is építtetett és ott tartott ünnepélyes megnyitó előadást. A szereplőket a majorból válogatta és a faluból is. Inasa, Szentiványi István is szerepelt. A közönség a major és a falu parasztjaiból került ki. A falu jegyzője és a másik tanító, mint közönség volt jelen. Az előadás a pestieknek és a falusiaknak is nagyon tetszett. A szomszéd földbirtokosokat nem hívta meg, velük nem tartotta Justh a kapcsolatot. Díszletei nem voltak. Többször tartottak előadást, főleg a közönség, a környékbeli parasztok kérésére. Egész búcsújárás volt a faluban, amikor meghallották, hogy előadás lesz. Belépődíj nem volt. Igen szerették a parasztok Justhot. Az előadásokhoz egy pesti úr magyarázatot fűzött. Justh halála után az előadásokat senki sem tudta folytatni. A színházat is lebontották és ott temették el...“ Érdekesnek tartja még a visszaemlékező, hogy Justh „regényeit osztogatta a parasztok között, jelmezeket hozatott Pestről, alkalmilag pénzt is adott a főbb szerep­lőknek. Az előadások vasárnap este voltak, próbált hétközben is. Igen sokat próbáltak. Justh nagyon gyakran volt együtt a parasztokkal.'­5 A premier színlapja Scem érdektelen. (Lásd a képet.) Kulcsár Pál parasztszínész (Lásd a képet.) szereptanulásra vonatkozó leveléből idézzük a következőket: „továbbá tudtára kell, hogy adjam, hogy itt vagyok a nagy­ságos úrnál, mint tanuló, mert én kísérem ki Parisba, talán szeptember 21-én. Értem a levélből, hogy szeretné tudni, mily darabokat tanultunk­. I az Agglegény vőlegény 2dik Asszony szava Isten szava 3dik Képzelt beteg 4dik Makrancos hölgy 5dik a Délibáb 6dik a Siralomház 7dik Hárman voltak a Képzelt beteg második és harmadik felvonása közt én énekelem a Rákóczi népdalo­kat és a Tinódit..."0 A szenttornyai előadásról Verner László hírlapíró, az egyik szemtanú így számolt be: „Az alföldi pusztaság fönséges végtelenjét kívántam látni. Mostanában nagy elő­szeretettel olvasom az orosz írókat, kik elöntötték lelkemben a végtelenség iránti misz­tikus rajongást. S mivel éppen ezen állapotomban kaptam postán a vágyaimat megtes­tesítő levelet, azóta hiszek a predestinátióban. Ugyanis a levelet Justh Zsigmond intézte hozzám s lekötelező szívességgel hívott magához házának vendégéül. Természe­tesen nem következett egyéb, minthogy vasútra ültem, mert már régen fúrja az olda­lamat, hogy a pusztaszenttornyai kastély exotikus dolgait, a gányó-színjátszókat lássam és leírjam... A rhododendronok és yxiák házában kigyúlt a fény s ide gyűlt a nagy közönség színházat látni. Ez a színház egyelőre csak ideiglenes. Jövőre épül fel a doh­ai stílban épülő új színház. Felgördült a függöny s eljátszották Justh Siralomházban c. darabját. Ebben Beniam Vica, egy sötét tüzű, fekete szemű gányó lány a nazarénus önmegtagadást és mélységes szenvedést oly híven beszélte és játszotta, hogy a kihívá­soknak alig akart végeszakadni... A paraszt színjátszó társaságnak erejét azonban Moliérenek képzelt betege tette leginkább próbára. A gányótársulat francia jelmezbe, fehér copfos parókába bújt. E darab finom komikumát visszaadni, Moliére szándékait érezhetővé tenni is érdem s ezek az ördöngős gányók, művészi hatást értek el. A föld­szinti parasztnézők elragadtatása, öröme, jókedve jelenetről-jelenetre fölhangzott, jeléül hogy a darab drámai folyása érdekli őket és azt meg is értik. Justh exotikus ötlete ezzel a paraszt műkedvelősködéssel egy őseredeti színjátszótehetség talentumának adott teret. Ez Molnár Jánosné. Hogy miként tudhat ez asszony így előadni? — az rejtély. Hol tanult? Ki volt mestere? A poiitirozásban lefőt tanult, iskolázott, híres színész­nőket. Igazán képtelenségnek tartottam volna, ha valaki előttem így dicséri. Okosan teszi Justh, midőn az ő színészcsapatának oszlopát, Molnár Jánosáét, széles körben is bemutatja... Mit mondjak Czombos Janiról, Rajki Istvánról, akik pallérozatlan lelkük- 494­ 5 Kiadatlan. 0 Kiadatlan levél Czóbel Minkához.

Next