Szinház, 1946 (2. évfolyam, 1-48. szám)

1946-05-23 / 19. szám

24 szabotál írta és rajzolta : Vass Páli ! — Ess össze, kedves olvasó ! A darab címe nem helyes, mert a gólya nem szabotál. Nem hagyják ugyanis szegényt. Az összes szereplő hölgy csüng rajta, de­ én csak Szörtyi Lenkét, Ilváv Katót és Fejes Terit rajzol­tam oda. Mert ha min­det odarajzoltam volna, úgy ellepték volna sze­gény gólyát, hogy a . ^estire sem látszana ki­­ közülük. Pedig mégis csak ő a főszereplő. A másik főszereplő a tü~­s csak. Ő először Latyi ^bogara és minden hölgy v 'nripeltetni akarja. De t­ücsök, némi kísérle­tezés után, Fejes Teri­nek, az egyetlen rózsa­­lánynak ciripel csak s a rózsa kint lehullt... Persze, csak miután Oktáv Latyinak tudomására jutott, hogy Fejes Teri, bár lefizette a közmunka-Ságot, írhtt iffát még a csipkés kasszában Valamit, amiért Oktáv, a nagy feltaláló, érdemesnek tartja kasszafúrásra adni a fejét. Latyi megissza a tintát, utána félrelép. De nem mondja meg, hogy mibe lépett, ezért nem is tudtam meg­rajzolni, csak annyit, hogy kilép az ágyból. Ráthonyi, amint látható, nem szereti­­ a csibehúst, ezért fut előlük. Szsíborleleülezéskor ki­derül azonban, hogy mégis csak szült neki. Iderajzoltam végül még Lata­­bár Árpádot, az idősebbet, aki minden leleplezés után, beleértve a szoborleleplezéseket is, hegfejű lesz mint férj és atya. Latyi Oktávnak, a hírhedt fel­találónak legnevezetesebb talál­mányát, a hűségmérő-készüléket atár nem tudtam lerajz­lni, mert az a darab lyamán , a túlságos íny bevételtől és túl­­éltetéstől szétrobbant. ; ez, mivel a családi ke a társadalom alap­­, jobb is az emberiség sugalma érdekében. A Igyek nyugodtabban sietnek balra, az urak­­ nyugodtabban biz­­iiatc abban, amiben­­ szabadna bízniok. VIDÁm rá/ KIRÁLYHEGYI PÁL: TiAtfoh6uuJtyet£4 — Halló... Halló... Éva! Szervusz, csókolom a kezedet, hogy vagy! Éviként, légy erős, láttam A CSÁSZÁRT. No, ne ijedj meg, demokráciában élünk, ez a császár nem valódi. I így külföldi író, halló... Molnár Ferenc­ írta ezt a dara­bot és a Vígszínházban került színre, mert ez a színház, most lett halló ... öt­venéves­Nagyon jó kis darab ez a császár, halló ... nem testőr, mondom, császár, Évi­kém­ és arról van benne szó, hogy a fiú meghal, mert megölik. Mi nem ismerjük, de az anya megőrül, mert színésznő és le­szúrja a férjét, mert halló ... szeretik egymást. Persze a férj, nagyon jó színész és kiadja magát Napóleonnak. A felesége elhiszi, mert bolond. Kedves, derűs darab ez a, halló... csá­szár. Mezey Mária alakítja a bolondos anyát, aki mindenkit megöl. Fárasztó szerep. Akármilyen jó színésznő is ez a Mezey, falombot, darutollat és ruhafogast ő sem tud játszani, pedig a maszkja jó volt. Ha igazán jó darabot akarsz látni ettől a Molnártól, Éviként, nézd meg, halló... a, Pál­ utcai fiúkat a Lakner bácsinál, re­mek, mert azt is láttam. Vagy olvasd el a ZÖLD HUSZÁRT, azt is ő írta és halló ... ne, nem, az nem darab, hanem kis regény, de nagyon jó. Halló... várj, angyalom. Csak nyugodtan! Mást is láttam, például a FLORENTIN­­KALAPOT a Fővárosi Operettszínházban. Ez is van olyan jó darab, mint a Császár, csak kicsit szomorú. Békeffy István átírta, de hiába, csak a magya­r maradt jó. Az a veleje a dolognak, hogy a ló megeszi a kalapot, mire Komlós fél­tékeny lesz, mert­ azt hiszi, hogy meg­csalta a felesége. Kiderül azonban, hogy ez igaz is, meg is csalta, ennélfogva a re­mek Feleky Kamill elveheti a gazdag lányt, akit a hitelezői kiszemeltek i­eki. Mindenki játszik ebben a darabban, fő­leg Kiss Manyi, meg főleg Gomba­­szögi Ella, meg főleg .Gőzön Gyula, meg főleg. Bilicsi, meg főleg Keleti László, meg­­főleg Csikós Rózsi és főleg az or­szág szí­ne, java, vagyis mindenki, aki él. Ne légy olyan izgatott, mondom tovább. Megnéztem ennek a Shakespeare Vilmos­nak a darabját is a Művész Színházban, azt a bizonyos MAKRANCOS HÖLGYET. Ez a darab arról szól, Evükém­ (régi amerikai és magyar filmekből van össze­lopva), hogy az elkényeztetett lányt addig veri és éhezteti a férje, amíg a nő végre, nagynehezen beleszeret, mert enni akar. Szóval, halló... unalmas nekem ez a Shakespeare, Évikém­, de nem őt akarom szidni (még azt hinnék, hogy a kenyerére török), hanem a Művész Színházat, di­csérni, mert­ olyan tehetséges a produkció és a rendezés, ami miatt sokáig éljen Apáthy Imre. Jávor Pál talán még soha­­sem volt ennyire elemében és Turay is újra teljes fényében ragyog, úgyis mint színésznő, úgyis mint pankrációs birkózó­­bajnoknő. Várj, sz­em, ne légy olyan izgága, még nem fejeztem be, igazán nem engeded az embert szóhoz jutni. Voltam a Pódiumban­­is, ahol igazán jól lehet mulatni. Kellér Dezső a kapitány, vagyis konferál kedve­sen és szellemesen, de az egész műsorban legjobban tetszett nekem a SZERELŐ­­SZTRÁJK című dráma, talán azért, mert, el­ente azt hiszi az ember, hogy nincsen semmi értelme, később azonban kiderül, hogy nincs bizony. Komlós remek patikus volt. Fellegi Teri édes mindig, csak rossz szöveget énekel, nem úgy, mint Ascher, aki isteni Ka­­rinthykat mond Miért nem a költők ír­nak verseket Fellegi Terinek! Más nincs. Szervusz, drágám! PARAZITÁK Irta: KUNSZERT GYULA A feketézéssel, valutázással, sibolással kapcsolatban újból fellángolt a hagyomá­nyos ,,parazíta’-vita. A probléma egyál­talán nem új s ez a körülmény — leg­alább is hazai vonatkozásban — ismét időszerűvé teszi az alábbi, 1913-ban írt verset, melynek megjelenését annak ide­jén a cenzúra nem engedélyezte. Arról szól a parázs vita, hogy ki az a parazita 7 Nyilasok, a héber-szidók, azt hirdetik: „hát a zsidók !” De­ sort ezzel még nem zárok, mások mondják: „Aladárok !” Itt se végeztem még a listát, mit szólnak a cucinisták és a többi népfrontosok : „Nagytőkések, birtokosok !” A törzsökös így kavarog : „Svábokból gyűlt új magyarok !” A bal­oldal váltig vallja : „Nézzünk csak a jobb oldalra, hogyan henceg, mint hősködik !.. No de vége nem lesz, félek, mind azt vallja: „Én csak élek, de a másik­­ élősködik”. Angoloknak van hajójuk (azonk­ivül is sok jójuk), németeknek van mindenük: katonájuk, vasuk, szenük, eszkimóknak havuk, jegük, olaszoknak az úr egük,­ Milánójuk, Velencéjük, és a harcban szerencséjük ; franciáknak árki Zlánjuk, a szerbeknek partizánjuk, a dánoknak vajuk, tejük, lunisziaknak egy begük; görögöknek Helikonjuk, zsidóknak sok deli Khonjuk, törököknek van párájuk, Sztambuluk és Ankarájuk, oroszoknak Petrográdjuk, s nincs egy­elten re­trográdjuk, múzeumban kancsukájuk, szlovákoknak van Tokájuk. S hogy a listát tovább lássák : lengyeleknek /elosztásuk,­­ sok menekült ari pánjuk, hollandoknak tulipánjuk. S hogy a többit is riasszuk : spanyoloknak van viasszuk, a finneknek szaunájuk, négereknek faunájuk, svédeknek van finom ingjük, norvégeknek van. Quislingjük, por dukál a portugálnak,­­ rózsa­olaj a bulgárnak, románoknak van kecskéjük, petróleum- erecskéjük, honiatoknak usztasájuk, araboknak pusztaságuk, a nőiknek lanyha hájul­, a cseheknek van Hachájuk ... De többet már nem idézek; láthatjuk már, hogy a végzet minden népnek valamit ád .. . S vajh mit adott neked hazám­­ az­­ám:

Next