Színházi Élet, 1914. január 25–február 1. (3. évfolyam, 4. szám)

1914-01-25 / 4. szám

22. oldal SZINHÁZI ÉLET A ballerina hőstette. — Rollini és Lefrince új mozidrámája. — A sok érdekesnél érdekesebb mozi­bemutató között kétségkívül igen nagy érdeklődésre tarthat számot a legújabb Pathé darab : A ballerina hőstette is — két oknál fogva. Az egyik, hogy a fősze­repet a Comédie Française világhírű mű­vészpárja Robine és Alexandre játszák, a másik, hogy az izgalmas és érdekfeszítő dráma keretében egy eddig páratlanul álló mozitrükk van. Egy óceánjáró gőzös, egy modern úszóváros, egy Titanik ég el előttünk, s megható és nagyszerű látni a rémület összevisszaságában, a lelkeveszett mentési kísérletekben Robinne fönségesen nagyszerű játékát. Megnyugtatjuk olvasóinkat, a dráma egyetlen szereplője sem forgott veszély­ben , de az illúzió tökéletes — és ez a fontos. A színészekről fölösleges szinte írni. Robinne asszony, akiről írják és mondják mindenfelé, hogy Páris legszebb színésznője, az ismert kiválóságával ala­kítja pompás szerepét. Alexandre, szín­padon és az életben irigyelt társa Robinne­nak, szintén nagyon jó. A Pathé legkö­zelebbi repertoárjából a már említett Richepin darabon kívül két címet kell még felemlíteni. Egy vígjátékot, a címe: Huszonöt fillérrel a föld körül és Walter Turczipiszki híres darabját: Az ezred ünnepét. A világ ura. A kalandos, fantasztikus mozidarabok­nál kell legjobban vigyázni a filmgyárnak. Amint természetes is, ezeknél téved leg­hamarább túlzásokba az író is, a színész is, a rendező is. Ennél az új Express filmnél­, mely a kalandos filmek legkalan­dosabbika, elsősorban az dicsérendő meg, hogy ízlésesen rendezték minden jelenetét, ízléses egyszerűséggel játszanak a színé­szek, s hogy a szuret szokatlan volta ellenére akár egy intellektuel-moziban is előadható a darab. Legutóbb ismertettük A világ ura tartalmát. A régi romantikus álom, az alchimisták, a középkori tudósok álmát váltja modern miliőben valóra az író fan­táziája. Aranyat tud csinálni egy ember s ő lesz — a világ ura. E szélsőséges szerephez, amelynek aktivitását csak fo­kozza a dráma folyton bogozódó meséje, izgalma, kiváló színész kellett — s ezt meg is találta az egyik legjobb nevű német színpadi színészben, Fritz Werner­ben a gyár. A darabban egy pár meglepően, frappán­san ható jelenet is van , amikor például lázálmában Napoleonnal beszélget az aranycsináló. — Valamikor azt hitted — mondja neki — hogy te leszel a világ ura. Ide nézz! — Én vagyok az! A dráma befejezése azonban morális és megnyugtató: az aranycsináló meghal és magával viszi annak a titkát is, hogyan lehet valaki a világ urává? Csillaghegyi forrásvizet kérjen. Telefon :79—78. Apollo műsora dominál

Next