Színházi Élet, 1923. május 27–június 2. (12. évfolyam, 22. szám)

1923-05-27 / 22. szám

FIO SZÍNHÁZI ELÜT­ E­ mi ezt a futballt, nem pedig a lassú „skót iskolát11. És úgy látszik jól megtanultuk, mert amíg 20 évvel ezelőtt a Corin­thianok, az angol futballélet legtipi­kusabb képviselői, összesen 27 gólt hagytak itt (szépen háromfelé osztva a BTC, a MAC és az MTK között) és egyet sem vittek haza, addig most csak 3 „dugót" hagytak maguk után, de kettőt ők is haza­visznek emlékül. Hátha még a magyar fiúk lábában nem lett volna egy előző napi nehéz mér­kőzés, akkor az ango­lok — akiktől még sokáig és szívesen ta­nulunk — talán nem is vitték volna el szá­razon . Érezték is ezt a britt fiúk, mert ve­zéreik : Mr. és Mr. White Johnson a kö­vetkezőket jelentették ki munkatársunk előtt : — A kontinensen a legszebb futballt önök játsszák. Oszin­ nagyszerű ,angol" profijátékos lenne, ha három hónapig Angliában élne. Ezt mondta a „Gyuriról* Mr. King, & West Ham United jószemű kapitánya. Bámulatos, hogy ismernek bennünket ezek az angolok és milyen finomak, mennyire tudják, hogy nálunk mi „sza­bad", vagy mi nem szabad. Ezért nem is érdeklődtek a ,mágnes kapus" iránt. Már ők tudták, hogy „elplattkol" a B­arcelonába.­­ Jén megvalljuk, hogy na­gyon meglepett bennün­ket a magyarok gyors és lelkes játéka és na­gyon meg kellett dol­goznunk azért, hogy a győzelmet bebiztosítsuk. Büszkék lehetünk erre a nyilatkozatra. Orthból JELENET AZ ANGOL-MAGYAR MÉRKŐZÉSRŐL Orth szenzációs beadása, amelyből­ az első magyar gól született Kemy fe'v JI M­­I-T AZ ANGOL-MAGYAR MÉRKŐZÉSRŐL Molnár szabadrúgása — embert talál Kemny fe'v

Next