Színházi Élet, 1924. december 28–1925. január 3. (14. évfolyam, 52. szám)
1924-12-28 / 52. szám
1124 SZÍNHÁZI ÉLES film lelke: a Az a rajongó mozilátogató, aki beül filmet nézni valamelyik mozgóképszínházba, bizonyára el sem tudná képzelni a levetített képet kísérő zene nélkül. S valóban a muzsika rendkívüli mértékben aláfesti a lepergő filmkép hangulatát. De épp úgy elképzelhetetlen a film feliratok nélkül, amelyek nemcsak arra vannak hivatva, hogy a hatást fokozzák, de amelyek nélkül a film menete ma még sokszor érthetetlen is volna. Próbálkoztak már ugyan felirat nélkül való filmmel is, de siker nélkül. A felirat ma a legfontosabb tényezője a filmnek. A felirat kétségtelenül javíthatja vagy ronthatja a filmet, aszerint, hogy jó-e a felirat vagy rossz. A feliratot tulajdonképen a film lelkének nevezhetjük. Arra vonatkozólag, hogy milyennek kell lennie a feliratnak, kérdést intéztünk azokhoz a filmszakírókhoz, akik himnaszerűen foglalkoznak a filmfeliratok írásával. A válaszokat itt közöljük betűrendben. „Genius" Fodor Sándor film r.-t. dramaturgja a „Quo Vadis", „Niebelungok", ,.Ki a ghettóból" cimű filmek feliratainak írója : " A felirat nem lehet öncél, csak diszkrét, szerény interpretációja a filmnek. Szerintem a filmek feliratait a végletekig le kell egyszerűsíteni.Semmi esetre sem szabad a feliratnak zavarólag hatni, csak mintegy bele kell simulnia a képbe. Lakner Artúr a Danubius dramaturgja és a Capital Filmpalota titkára a „Nem akarok autót látni", „Fatty a vadnyugaton" feliratainak írója : — A feliratokat mindig a darab szereplőjének egyénisége szerint irom s ha humoros a kép — igyekszem minden feliratban egy kis humort hinteni, amely röviden, de biztosan hat. A drámákban kerülöm a divatos cikornyákat, a hömpölygő dagályos körmondatokat , szívhez szólóan igyekszem a mondatokat megszerkeszteni. Mihály István az „Orion" filmgyár dramaturgja, Harold Lloyd „Nagymama fiacskája". Molnár Ferenc „Az ördög". Buster Keaton „Isten hozta" című filmjeinek feliratait írta : — Intenzíven foglalkoztam ugyan a közelmúltban a feliratírással, mindamellett ezt mellékfoglalkozásnak tekintem. Hogy mi a jó felirat ? I Vagy hogy egyáltalán kell-e felirat ? Ezekre vonatkozólag azt mondhatom, az is baj volt , hogy túlságosan jó volt a felirat. A publikum talán jobban élvezte a feliratokat — különösen humoros filmekről lévén szó — mint magát a filmet. Viszont— ugyebár — az sem szerencsés dolog, ha „észreveszi" a publikum, hogy a film sokkal jobb, mint a feliratok. Kiss Jenő a „Corvin" filmgyár dramaturgja a „Fridericus Rex", a „Felhők csak hogy néha (f&aX, ÓiÁ-