Színházi Élet, 1925. február 15–21. (15. évfolyam, 7. szám)
1925-02-15 / 7. szám
75 SZÍNHÁZI ÉLET ZENEI KI LÁTOTT ENGEM? „ASZPIRINT! ASZPIRINT! MERT BARTÓK ZENÉJE HATALMAS FEJFÁJÁST OKOZ" „Kinyitni az ablakokat! A jodoformszagú akkordok borzalmait akarjuk lelkünkből kiszellőzni!" A Színházi Élet Bartók Béla és Kodály Zoltán fellépésének tizenötödik évfordulóján összegyűjtötte az egykori kritikákat Március 17-én lesz tizenöt esztendeje, hogy az ismeretlenség felhője alól a magyar zenei élet szürke horizontján két lángoló Nap tűnt elő : Bartók Béla és Kodály Zoltán. Miután Kodály Zoltánnak március 17-éni hangversenye lesz, érdekesnek tartottuk a Színházi Élet közönsége előtt a 15 év előtti fogadtatást bemutatni. Evégből összegyűjtöttük az akkori lapokból a két hangversenyről megjelent kritikákat. Kodályt általában kedvezőbben fogadták, róla kitűnő bírálatokat olvashatunk többek tollából. Kern Aurél a Budapest Hirlapban ezt írja : „Forradalmárok Bartók Béla és Kodály Zoltán, de forradalmuknak mindent igazoló jogcíme a zsenialitás ... Ez az igazi magyar zene. Csáth Géza a Polgárban így nyilalkozik: Kodály munkái meglepetésszámba mentek. Egy bámulatosan finom zenei elmét, egy ötletgazdag artistát, egy mélyérzésű költőt ismerítünk meg bennük. A magyar muzsika , a külföldre és a világkultúrára is pluszt jelentő magyar zene most születik. Az Egyetértésben az azóta Amerikába költözött kiváló riporter, Déri Imre ezeket írja : Kodály eredeti, alkotói PICCAVER ALFRÉD bécsi Operaház tenoristája, aki február 18-án hangversenyezik Budapesten.