Színházi Élet, 1931. március 22–28. (21. évfolyam, 13. szám)
1931-03-22 / 13. szám
a földmivelési miniszter úr ö nagyméltóságának legújabb rendelete előtt, amely megtiltja a libatömést, ha állatkínzással jár. Már maga az a tény, hogy az emberi szenvedések ez országának egy minisztere ráér az állatok szenvedéseivel foglalkozni, igen jó világot vet kormányzatunk szellemére. Azt mutatja, hogy vagy túloznak az újságok, amikor a mezőgazdaság válságáról, birtokosok csődjéről, föld-111 évesek nyomorúságáról írnak, vagy ha nem túloztak s voltak ilyen bajaink, a miniszter úr ezeket már mind meggyógyította, s most már rátérhet a boldog emberek boldogtalan libáinak megmentésére. Ezentúl nem lesznek ludaink, akiket (nem merem azt inni, hogy amelyeket) rossz emberek a gégén át való erőszakos kukorica-lenyomkodással beteggé tettek, előidézvén a máj hipertrófiáját. Igaz, hogy nem lesznek ezentúl túltengett, szép, fehér óriás libamájaink sem, amelyekkel eddig elláttuk Strassburg és egész Franciaország pástétomszükségletét. Megszűnik ez a nevezetes kivitelünk, amely az egész világ minden tájára elvitte balfiár libatömőink kegyetlenségének eredményét, s ezzel együtt hiányozni fog sok szegény asszony vacsorája, sok magyar ember házbére, sok kicsiny gyerek téli cipője is. Valószínűleg ezek a mellékes szempontok izgatják azokat a fejcsóválókat is, akik azt kérdik, nem túlzás-e az ilyen rendszabály egy húsevésre berendezkedett társadalomban, a pecsenye, hurka és rántottcsirke hazájában, ahol naponként százezer tagló, bárd és konyhakés villog a kínos halálra szánt állatáldozatok feje és nyaka körül. Magam is nagyon szeretem négylábú, vagy kétlábú, de tollas élőlény-társainkat s mosolygok azoknak a fölfogásán, akiknek az emberi sirás többet jelent, mint a libagágogás. A miniszternek van igaza, ha következetesen megmarad ezen az úton, amelyen elindult. Be kell tiltani a horgászást, mert borzasztó dolog egy hegyes vasdarabbal fájdalmat okozni a halnak s csak azután enni meg őt. Szüntessük meg a sertéshizlalást, mert a forró napon irdatlan bájának gyötrelmében vergődő koca megrepeszti a szívemet. Ne legyen többé körvadászat, ahol a nyulak minden halálnál kínosabb halálfélelmükben szaladnak egyenesen a puskacső elé. Nem szabad többé kifüstölni a kasokat, ha a méhek önként nem adják át mézüket, mert semmiféle édesség nem ér föl a szörnyű tömeggyilkosság borzalmaival. A budget szempontjából is csak helyeselhetem ezt az irányzatot. Ha mindezek az újítások életbe lépnek, lassanként fölöslegessé lesz a minisztériumiban az állattenyésztési, a vadászati, a halászati és sok egyéb ügyosztály. A miniszter maga marad államtitkárjaival. Mennyi megtakarítási Mily remek egyszerűsítése a közigazgatásnak! Uraim, le a kalappal! 16