Színházi Élet, 1931. április 5–11. (21. évfolyam, 15. szám)

1931-04-05 / 15. szám

1913 Irta: KEMÉNY SIMON Berlinben, az Adlonban laktam, Bródy Sándor lakott alattam. Folyton Hatvany Lacit vártuk, S éjjel-nafirral Adyt csodáltuk. Egyszer Reinhardttal is beszéltem, Én Istenem, de jól is éltem! mm irta ""Ka­ri­nth­y frigyes­ben az évben történt három­­ nap százezer ember elesett, eset:­­ másik nap barátom, a szállító romezerrel többet keresett. V este, egy karcsú gyereklány (kis majom! I sem tudom, ki lehetett vájjon ?) utcán megfordult, lopva utánam lesett. Enyájta gödörben zsibbadva ültem. Dühös vak gránátok ugattak körültem , találgattam bárgyún: élek, nem élek. ... így csak eltöltöttem valahogy egy év NAGY ENDR Irta: Somlyó Zoltán Hálószoba ... két biedermeier-ágy . . Piciny éjjeli szekrény a középen ... Sima sötét lapján srapnel-hüvely, egy szentkép mellé odatéve szépen.. Letisztították róla már a vért , a föld mocskát, most fény lebeg fel A kis cseléd ábrándozó keze smirglivel szépen kifényesítette ... Az asszony három tűzpiros színű virágot tett a harci rézkupakba... Ott áll a srapnel ... disz­ fayence Izel bizony most ez van, ez van a divatbí És este, hogyha árván vetkezék, nincs más tanú, csak ez a tükörlénye srapnel-hüvely ... csak afelé tekint és száradt ajkkal rebesgeti: édes ... Ez most a tükre ... Árva vállait s minden bus szépségét ez veri visszt Mig ágyba dől, melynek patyolata lassan lepergő könnyeit felissza ...

Next