Színházi Élet, 1936. október 11–17. (26. évfolyam, 42. szám)

1936-10-11 / 42. szám

intézetet alapít kis, megtakarított tőkéjükből. Egyik növendék démoni, patologikusan hazudó, hisztériás kis szörnyeteg, valami hibájáért áris­tomot kap. Hazaszökik az intézetből és otthon azt meséli, hogy az egyik tanárnőnek igen kevéssé titkolt vi­szonya van egy fiatal orvossal. A kislány tanút is állít, egyik társnő­jét, akit megzsarolt és megfélemlí­tett. Az eset bíróság elé kerül, a két fiatal tanárnő elveszti a rágal­mazási pert, intézetük tönkrement, anyagilag, erkölcsileg végük. Ek­kor — és csak ekkor — sül ki egy véletlen folytán az igazság és hozza meg az elkésett elégtételt. Azokat, akik a darabot túlságosan keserű­nek és realisztikusnak találják, talán érdekelni fogja, hogy a film erede­tileg színmű volt és The Children's Hour (Gyermekek órája) címen ara­tott szenzációs sikert New­ Yorkban. A színdarab cselekménye még sok­kal keserűbb, mint a filmé. A dé­moni gyermek vádja bonyolultabb és kínosabb, mint a filmbeli egy­szerű viszony , és az igazság csak akkor derül ki, mikor egyik fiatal tanárnő, szégyenében öngyilkossá­got követett el. Még két gramofonlemezről kell megemlékeznünk. Egyiknek címe When Budapest was young (Amikor Budapest ifjú volt) énekli a legszebb althang tulajdonosnője. Greta Kel­l (László fotók) MAROKKÓI HERCEG: Kér­lek, add a kulcsot, én az aranyládát választom, történ­jen bármi. PORTIA: Vedd hercegem s ba benne van a képem, tiéd vagyok! Beöthy L'dia, Bulla Elma Nagy György ÖREG GOBBO: Édes úrfi, kedves ifiúr, le­gyen szíves mondja meg, merre van itt a zsidó úr háza? Peti Sándor és Rózsahegyi Kálmán Színház: Velencei kalmár

Next