Színházi Élet, 1938. április 30. (28. évfolyam, 19. szám)
1938-04-30 / 19. szám
HIÍMl, 1 Mim, IU PIHtERHÖVEHDÍK Vannak művészek, akik úgy szeretik a kávéházat, hogy úgyszólván második otthonukká avatták. Vannak olyan művészek is, akiknek a kávéház hivataluk lett. Például itt van Cselényi József, a Nemzeti Színház volt tagja és a rádió sztárja, aki esténként az egyik józsefvárosi kávéházban arat nagy sikereket magyar nóta-estjeivel. Cselényinek, úgy látszik nagyon szívéhez nőhetett a kávéház, mert most már meg sem akar tőle válni többé. Ezúttal azonban nem, mint énekes művész érdeklődik a kávéházi szakma iránt, hanem mint a vendéglősök és szállodások iskolájának növendéke. Tudni kell ugyanis, hogy egy bizonyos irányú szakképzettségen túl szálloda, vendéglő nyitásához oklevélre van szükség. Épp ezért az említett iskola növendékei nagyrészt a magyar vendéglő-iparosok leszármazottjaiból kerülnek ki. Az iskola legérdekesebb növendéke e pillanatban kétségkívül Cselényi József. A Színházi Élet munkatársa az iskolában kereste fel Cselényi Józsefet, akinek elhatározott szándéka, hogy a nyolchónapos elméleti tanfolyam után a törvényben előírt két gyakorlati évet is elvégzi. — Ez annál egyszerűbb, — mondja — mert a kávéházban, ahol énekelek, mindjárt beállhatok segédnek is. — Nem ábrándultam ki a színészpályából, — így nyilatkozott a népszerű pesti rádiósztár, — de helyesnek tartom, hogy az embernek legyen tartalékban egy másik életlehetősége is. Az énekes helyzete nagyon bizonytalan. Elég egy rosszindulatú hülés és vége a karriernek. Ha valaha, Isten ments, ilyen helyzetbe kerülnék, nem kérek a mások részvétéből. Másrészt nagy kedvet és érdeklődést érzek az új pálya iránt. Máris meglehetősen otthon vagyok a szakácsművészetben, értem a borászatot, a térítés és felszolgálás művészetét százszemélyes bankettektől az intim jellegű zsúrokig, ezenkívül tanulok franciát, angolt, könyvelést, adminisztrációt. Ha majd megkapom diplomát, az éppen, olyan biztosíték lesz nekem az életre, mint a színészi oklevelem. Már látjuk Cselényi Józsefet, a pincért, abban a kávéházban, ahol jelenleg, mint előadó művész tevékenykedik. — Pincér,—• mondja majd neki a vendég — kérek egy világos kávét. — Mivel méltóztatik parancsolni? — Nótaszóval... Cselényi »borászatot« tanul A pincériskola padban Francia lecke (Pálházy fotók)