Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet
M - Mihál Farkas - Mihalcsics György - Mihálcz - Mihalevics György - Mihálffy Ernő - Mihálffi (Kecskeméti) János (V.) - Mihálfi József
1261 Mihalkovich —Mihálóczy 1242 klopedia ili kratkoje opisanie solju kauka. U. ott, 1818. (Enciclopedia, vagyis az összes tudományok rövid ismertetése). Schaffarik, Geschichte der serbischen Li teratur. Prag, 1865. 342., 421., 430., 439. 1. Mihál Farkas, közrendű székely Csikszék valamely falujában, ki a Kádár István énekét 1678-ban írta le (Kádár Istvánnak 1660 ban történt halála után 18 évvel) több egyházi énekkel együtt; ez a codex Jancsó Benedek útján jutott a magyar n. múzeum birtokába. Mivel M. majdnem a kortárs hitelével dicsekszik,codexe első forrásul tekinthető. (Ism. Erdélyi Pál az Egyetem. Philol. Közlönyben 1898. és Kanyaró Ferencz az Irodalomtörténeti Közleményekben 1898.). Mihalcsics György, honvéd-őrnagy, szül. 1854. május 1-én Kalázon (Pestmegye) ; gymnasiumi tanulmányait elvégezve, 1875. a cs. és kir. 32. gy. ezredhez besoroztatott s 1878-ban mint tiszthelyettes részt vett Bosznia okkupácziójában, nevezetesen a csillaki ütközetben és a Szolácz felszabadítása körül vívott karczokban, hol az arany vitézi éremmel tüntették ki. 1879. ápril 17. hadnagy lett; 1883. nov. áthelyeztetett a 70. gyalogezredhez. 1884. máj. 1. főaladnagy lett és 1886. márcz. 1. a 32. gy. ezredhez visszahelyeztetett. 1889. okt. 1. áthelyeztetett a pécsi 19. honvéd gyalogezredhez s ott ugyanazon év nov. századossá lépett elő. 1893—94-ben a törzstiszti tanfolyamot végezte. 1897. ápr. 21. a 14. honvéd gyalogezred 2. zászlóaljának parancsnokává neveztetett ki s mint ilyen nov. őrnagygyá lépett elő Nyitrán. A katonai érdemkereszt, a hadi érem és a jubiláris emlékérem tulajdonosa. — A Ludovica Académia Közlönyében levelező tagként működik, hol többek közt czikke (1891. Szkobelev tábornok átkelése a Balkánon). A ludnvika Akadémia Közlönye 1899. 669. 1. Mihálcz, L. Miháltz. Mihalovics György, az egyetemi nyomda korrektora. — Munkája: Azdaja sedmoglava sireč opisanije. Buda, 1803. (A hét főbűn, dalmát nyelvből szerb egyházi nyelvre lefordítva). Baloghy István, A m. kir. egyetemi nyomda Czímjegyzéke. Budapest, 1882. 213. l. Mihálffy Ernő, jog- és államtud. doktora, 1887-től a pécsi püspöki jogakadémián a nemzetgazdaságtan, a m. pénzügytan és pénzügyi jog tanára, szül. 1863. nov. 20. Tamásiban (Tolnám.); tanulmányait Pécsett végezte s a pesti egyetemen nyert 1885. decz. 19. és 1888. febr. 25. doktori jog- és államtud. okleveleket és 1896. jún. 1.-5. magántanári képesítést. — Munkája: Az erdő és közgazdasági jelentősége. Tanulmány a nemzetgazdaság köréből. A pécsi p. jogakadémia 50 éves fenállása alkalmával 10 aranynyal koszorúzott pályamű. Pécs, 1883. Önéletrajzi adatok. Mihálffi (Kecskeméti) János (F.) — Munkája: De Ascensu Christi ad Coelos et Sessione ad dextram Dei, resp. 10. Jan. 1615. Heidelbergae. (Pareus, David, Collég. Theologicum. Heidelbergae, 1620. II. 202-203. 1.). Mihálfi József ág. ev. főgymnasiumi tanár, szül. 1638. jan. 11. Kiszácson (Bácsm.); tanulmányait a szarvasi ág. ev. főgymnasiumban végezte s ott tanító lett. Midőn azonban tanulmányainak folytatásához mint nevelő megszerezte az anyagi kellékeket, a Budapesten megnyílt uniált protestáns theologián beiratkozott. 1860-ban előbb helyettes, utóbb mint rendes tanár a szarvasi ág. ev. főgymnasiumban tanította a földrajzot történelmet és a magyar nyelvészeti szakot. Mint az ifjúság önképző körének elnöke, mint a tanulói dalkarnak időnkénti karvezetője, utóbb mint a községi iskolaszék elnöke, a magánosok által fentartott polgári leányiskola igazgatója és mint a szarvasi ipariskola igazgatója működött. Több évig volt a főiskola könyvtárnoka. A magyar nyelv és hazafias szellem buzgó terjesztéséért Békésvármegye dicsérő sorok kíséretében pénzjutalommal is kitüntette. Miha-