Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet
M - Miletz Mihály - Milhoffer Sándor
1406 Milleter—Milodanovits 1428 széki biró neje körében. Fejlődő éveit itt és az Alföldön töltötte egyik-másik testvérénél. Kiképezte magát a zenében és éntekben Szilágy-Somlyón és utóbb Kézdi-Vásárhelyen ; a jótékony czélból alakult műkedvelők egyik szorgalmas és kedvelt alakja volt ügyes játékával és énekével. Szilágy-Somlyón a városi színház megalapításához ő is hozzájárult műkedvelői közreműködésével. Kisdednevelői oklevelet 1874-ben nyert. 1875-ben Kézdi-Vásárhely választotta meg óvónőnek, hol 1880. október 25-ig működött ; ekkor Kemény Józsefhez Dálnok község óvójához ment férjül. Férjét időközben Nagy-Kanizsa választotta meg óvójának és ő férjét követte, hol az egyesületi második óvót vette át és azt 1890-ig vezette, mikor betegeskedése miatt állásától megvált. Meghalt 1891. júl. 12. Nagy-Kanizsán. — Versei Toroczkay Irén álnév alatt a nagy-kanizsai és jászberényi lapokban jelentek meg. — Munkája : Óvodai gyermekversek. Nagy-Kanizsa, 1892. (E munkája az ő férje neve alatt jelent ugyan meg, de a verseket leginkább ő írta, férje pedig mint képzett hegedűjátékos a verseket dallamosította). Kézirati munkái: Mi az óvoda feladata és miként teljesítheti ezen feladatát ? és Fröbel Frigyes nevelési rendszerének alapelvei. Testvérbátyjának Miletz Jánosnak szives közlése. Miletz Mihály, ág.ev. lelkész, M. György és Mátéfi Anna fia, szül. 1751. decz. 10. Fajkürtön (Barsm.); a papi pályára készült és miután a hazában több helyt járt iskolába, 1776-ban a jenai egyetemre ment; onnét visszatérve, Körmöczbányán volt tanár; csakhamar Nyitra-Szerdahelyre ment lelkésznek ; néhány év múlva Czinkotára hívták meg és két év múlva Békés-Csabára ment első tót lelkésznek, egyszersmind a békés-bánáti senioratus jegyzője volt. Előbb szemevilágát vesztette el, azután átalános elgyengülés 1814. decz. 6. fekvő beteggé tette. Meghalt 1815. febr. 4. Békés-Csabán. — Munkája: Die Tugend. Unserm hochgeschätzten Herrn Professor Johannes Grosz zur Verherrlichung seiner Namensfeyer den 24. Juny 1806. im Namen seiner Mitschüler geweiht, Pressburg, (Költemény). Gemeinnützige Blätter 1815. 17. Szám és a budapesti egyetemi könyvtár példányáról. Milhoffer Sándor, gazda, M. István kereskedő, majd gazda és Fleischer Leontin (Fleischer Antal kolozsvári egyetemi tanár nővérének) fia, született 1869. márcz. 25. Kecskeméten; gymnasiumi tanulmányainak elvégzése után a debreczeni s keszthelyi felsőbb gazdasági tanintézeteken nyerte gazdasági kiképzését. Mielőtt a középadácsi gazdasága vezetését átvette, az ország legkülönbözőbb vidékeinek gazdasági viszonyait és gazdálkodási módját tanulmányozta a helyszínen. A gyakorlati életben szerzett tapasztalatait elméleti ismereteivel támogatva szaklapokban és könyvekben igyekezett kifejteni. Könyvtára is nevezetes, mely mintegy 10,000 kötetből áll. Czikkei 1892 óta a következő hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg : Kecskeméti Lapok, Pestmegyei Hirlap, Köztelek, Szolnok-Dobokavármegyei gazdasági egylet. Értesítője, Tejgazdaság, Hazánk, Természettudományi Közlöny, Gazdaságtörténelmi Szemle, Közgazdasági Napló,Kecskemét, Erdélyi Gazda, Biztosítási és Közgazdasági Lapok, Mezőgazdasági Szemle, Nemzet, Időjárás, Gazdasági Lapok, M. Gazdák Szemléje, Háztartás, Földrajzi Közlemények, Közgazdasági Szemle, M. Nemzetgazda, M. Gazdák Lapja, Közgazdasági Hiradó, M. Pénzügy, Uj M. Szemle, Huszadik Század, M. Állam (1900. 199. sz. Az őskor néhány kultúrnövénye), M. Földművelő, M. Dohány újság, Borászati Lapok, Magyarország, Kereskedők Évkönyve, Gazdák Évkönyve (Czikkeinek száma mintegy 350). — Munkái: 1. A kettős termelésről, vagyis hogyan lehet