Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Molnár Viktor - Molnár Viktor (kaposi)
257 Molnár 258 könyvtáraknak megteremtése, magyar iskoláknak felállítása és még számos kulturális és társadalmi közhasznú intézménynyel sikerült neki életerőssé, sőt küzdelemképessé tenni a veszendőnek indult barczasági magyarokat. Meghalt 1882. febr. 1. Hosszúfaluban. — Munkája : Dr. Luther Márton kis kátéja. Michaelis Jánosnak evang. népiskolák és konfirmálandók számára készült vezérfonalával a keresztény vallásban. Brassó, 1852. (Névtelenül. 2. kiadás 1861. 3. k. 1879. U. ott.) — Kéziratban: Prédikácziók 24 évfolyamban, egy-egy évfolyam annyi prédikácziót foglal magában, a mennyi vasárnap és ünnepnap volt azon évben, mert ő maga prédikált mindig és káplánt nem tartott. Néhány verse is maradt utána. (Mindezen kéziratok fia birtokában vannak.). Gross, Kronstädter Drucke, Kronstadt, 1886. — Pallas Nagy Lexikona XVIII. 282. lap. — Kiszlingstein Könyvészete. — Józsa Mihály. Emlékezés Kaposi Molnár Viktor ág. ev. magyar lelkészre. Bpest, 1901. — Ország-Világ 1900. 53-ik szám. — Pesti Napló 1901. 30-ik szám és fiának M. Viktornak szíves közlése. Molnár Viktor, jogi doktor, főispán, szül. 1853-ban Gálszécsen (Zemplén), fia M. Istvánnak, Zemplén megye főispánjának ; középiskoláit Budán, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol jogi doktori oklevelet nyert. 1877-ben letette az ügyvédi vizsgát. 1884-ben a sátoraljai kerületben egyhangúlag képviselővé választatott és ekkor visszalépett az ügyvédség gyakorlatától. Az 1884—87. országgyűlés első ülésszakában a zárszámadási bizottságnak, a második és harmadik ülésszakban a közigazgatási bizottságnak volt tagja. A szabadelvű párt végrehajtó bizottságának jegyzője. 1887-ben régi kerületében újra megválasztatott; a zárszámadási bizottság jegyzője s előadója volt. 1891-ben Temesvármegye és Temesvár főispánjává nevezték ki. 1899. máj. 1. megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét — Országgyűlési beszédei a Naplókban (1888—1891) vannak. Halász Sándor, Országgyűlési Almanach, Bpest, 1886. 269. 1. — Pallas Nagy Lexikona XII. 747., XVIII. 282. 1. Molnár Viktor (kaposi), miniszteri tanácsos, M. Viktor ágostai evangelikus lelkész és Steiner Júlia fia, született 1859. aug. 9. Brassóban; főgymnasiumi tanulmányait szülővárosában végezte, azután Kolozsvárra ment az egyéves önkéntesi év leszolgálása és a jogi tanulmányok elvégzése végett. A katonai szolgálatának eleget tevén, hadnagy lett, az egyetemen pedig az egyik államtudományi pályadíjat elnyerte. Tanulmányainak befejezése végett Budapestre jött, hogy az itteni egyetemen letegye az államtudományi és jogtudományi államvizsgákat. Ezután szülei külföldre küldötték, hogy a közpályára szükséges magasabb kiképzést nyerjen ; ezen tanulmányi útjában megtekintette a közművelődési és művészeti intézményeket Ausztriában, Németországban és Francziaországban. Ezen útjában nyert tapasztalatait később többször felfrissítette külföldi utazásain. 1882. okt. Trefort Ágoston fölvette a vallás-és közoktatásügyi minisztériumba fogalmazó gyakornoknak és eleinte a jogi osztályban alkalmazta, később a minisztérium elnöki osztályába helyezte át és arra használta fel, hogy a legkülönbözőbb napi kérdésekről czikkeket íratott vele a lapokba. Trefort európai műveltségével és melegen érdeklődő lelkével nagy befolyást gyakorolt M. tudományos fejlődésére, hozzá barátsággal viseltetett és utolsó idejében is magával vitte külföldi útjára. Báró Eötvös Lóránt elnöki titkárrá, Wlassics Gyula miniszter 1898-ban czímzetes miniszteri tanácsossá nevezte ki a vallás- és közoktatási minisztériumban ; 1901. okt. pedig valóságos miniszteri tanácsos lett. A tanügy terén kifejtett működésével szerzett különösen érdemeket, így szülővárosa és Brassó id. Szinnyei J. Maeryar írók. IX.