Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Modrach Ottó - Modrányi Iván - Modrányi Károly
83 Modrach—Modrányi 84 helyi kir. kath. főgymnasium chemiával kapcsolatos fizikai szertára, 1899. Tanulmányi kirándulások); a Vasmegyei Közlönyben (1886. Az önképzés, munka és takarékosság, Az iparos és józanság, A szombathelyi idő); a Vasmegyei Lapokban (1888. A szódavíz, Válasz a tanév végén); a Veszprémben (1888. A klassifikáczió, A fényűzés egy új formája a temetések alkalmával, A vasmegyei régészeti egyesület, későbbi évf. is, Miért nem szeretjük a katonai pályát ?, Az én fecském, rajz, Az emberek elnevezése, humoreszk, Az az okos Helfi-féle interpellate, 1889. A kik jót állnak érte, Apró örömek, rajz); a Dunántúlban (1888. Az eső, Az 1868. évi 55. és az 1881. 41. t.-czikkek a kisajátításról és a szombathelypinkafői vasút, Valami a nők munkásságáról, A szabadfürdés, A parasztiák, Karácson és humoreszkek); a Vasmegyében (1889. A szükséges rossz vagy a kislutri és rajzok, 1892. A kosztos diákok és rajzok, 1899. Jótékony egyesület-e a szombathelyi segítő egyesület); a Szombathelyi Újságban (1897. Huszonötéves találkozó, 1898. Kérelem a t. cz. közönséghez a szombathelyi segítőegyesület ügyében) sat. — Munkái": 1. Felolvasások : 1. Miért nem járnak az órák egyformán a különböző városokban. 2. A kis lutri. 3. A mértékek. 4. A nép melege mint az élet fentartója. Szombathely, 1888. Négy füzet. (Még két felolvasását: A kik kihalnak és Tanácsok azok részére, kik élni akarnak, a Vasmegyei Lapokban jelentek meg). — 2. A folyók működése és jelentősége. U. ott, 1889. A magyar n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok. Modrach Ottó. — Munkája: Beleuchtung der Mängel, welche bei der in Ober-Ungarn gebräuchlichen Kupfer-Probe existiren und Andeutung, wie denselben abgeholfen werden könne. Leutschau, 1852. Szinnyei Könyvészete. Modrányi Iván, megyei árvaszéki ülnök, M. Károly, Trencsénmegye helyettes alispánja és örömösi Skopecz Judit fia, szül. 1852. okt. 28. Privigyén (Nyitramegye); a gymnasiumot mint magántanuló Léván és Privigyén Leták (Laki) Mátyás vezetése alatt kezdette; később Érsekújvárt a Ferenczrendiek algymnasiumában, majd Nagyszombatban, mint convictor, utóbb a pozsonyi s budapesti újvilágutczai gymnasiumban folytatta s Nyitrán befejezte. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen hallgatta s a II. év befejezése után 1872-ben a privigyei járásbíróságnál mint díjtalan gyakornok nyert alkalmazást, ahol 1874. márcz. 1-ig maradt írnoki fizetéssel; mint tiszteletbeli segédszolgabiró lépett a privigyei szolgabíró mellé a közigazgatási pályára s közben mint magántanuló folytatta tanulmányait. 1875. júl. 30. tett elméleti birói államvizsgát. 1877-ben segédszolgabiróvá, 1888. főszolgabíróvá s 1897-ben árvaszéki ülnökké választatott meg. Költeményeket írt az Alsó-Tiszavidékbe (Zenta, 1882), a Nyitramegyébe (1883—84), a Nyitramegyei Közlönybe Iván, Gibbusz, Déri álnevek, ... ... a jegy és saját neve alatt és az Uj Időkbe. Három költeménye van a Vidéki költők Albumában (Kassa, 1896.); humoreszkjei és karczolatai vannak a Nyitra megyében és czikke a Nyitramegyei Közlönyben (1889. 41—47. sz. A szolgabírói hivatal). — Munkái: 1. Modrányi Iván költeményei. Nyitra, 1888. (Ism. Vasárnapi Újság 1889. 4. sz.) — 2. Jelentés a privigyei járás belélete és a szolgabírói hivatal működéséről. Nagy-Tapolcsány, 1894. Magyarország Tiszti Srimtára 1900. 1781. és önéletrajzi adatok. Modrányi Károly, nyug. megyei gyám, 1800 körül született, előbb a gróf Zay családnál mint gazdatiszt volt alkalmazva, később a telekkönyvi felvételeknél nyert állást, majd Barsmegyében mint gyám működött, végre nyugalomba vonult és