Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Miskatovics József - Miske Imre (magyar-csesztvei báró)
7 Miskatovics—Miske , Zabojský, Zabojszky László élete). Egyházi beszédei a Kazateľ cz. folyóiratban (1874—81) jelentek meg. — Munkái: 1. Biblický dej potopy zo stanoviska vedeckého. Turócz-Szent-Márton, 1879. (Az özönvíz bibliai története tudományos szempontból, Kaimér, Bosszi és mások után). — 2. Kostol a fara v Hnilci. U. ott, 1895. (Templom és plébánia Hnilecen). — 3 Piesne ľudu slovenského vo Spiši. U. ott, 1898. (A tót nép dalai a Szepességen. I. Kiadja a múzeumi tót társaság). — 4. Katolícky ľudový katechismus od Fr. Spiraga. Szakolcza, 1900—1902. Három kötet. (Spirag F. katholikus népies kátéjának tót fordítása). Schematismus Scepusiensis 1889. (Neve Missiknek írva). — A magyar n. múzeumi könyvtár példányairól és Skultéty József szives közlése. Miskatovics József horvát-szlavon képviselő a magyar országgyűlésen, szül. 1836-ban Cernikben (Pozsegam.) jómódú földmíves családból. 1847-ben lépett a pozsegai gymnasiumba, majd Zágrábban és a diakóvári püspöki papnevelőben tanult, hol elvégezte a bölcseleti és theologiai tanfolyamot. 1859-ben lett helyettes tanár az eszéki gymnasiumban és hasonló minőségben helyeztetett át a zágrábi gymnasiumhoz. A publicistikai téren kifejtett működésével magára vonta a figyelmet, miért is tagja lett a horvát tartománygyűlésnek. Úgy itt, mint a sajtóban élénken küzdött Schmerling rendszere ellen, e miatt 1863-ban a gymnasiumtól elbocsáttatott. Ekkor Németországba utazott és a bonni és berlini egyetemeken előadásokat hallgatott. 1865-ben ismét képviselő lett és átvette a Pozor szerkesztését, mely lapot Rauch Levin báró kinevezése után elnyomtak. Pártja ekkor Bécsben indított lapot, 1868-ban ő is ide költözött, majd a laptól megvonatott a postaszállítás a határőrvidékre, ahol a Zatocsnik (A száműzött) lapot szerkesztette ; de a bán által ellene indított sajtóperben győztes maradt. Bedekovich Kálmánnak bánná való kinevezése után lapjával Zágrábba költözött, s miutánLónyay gróf és Szlávy alatt pártjával a megegyezés létrejött és Mazuranics bánná kineveztetett, vezérszerepet kezdett vinni Horvátország politikai életében, melyet haláláig megtartott a különféle báni válságok daczára. Mint a nemzeti párt híve megvált a Pozor szerkesztésétől, azonban mindvégig mint Horvátország legelső publicistája szerepelt. A magyar-horvát regnicolaris bizottságnak és a delegatiónak tagja volt. Meghalt 1890. okt. 2. Zágrábban. — Országgyűlési beszédei a Naplókban (1872—78) vannak. Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach 1887—92. Bpest, 350. 1. — Vasárnapi Újság 1890. 40. sz. (Nekr.). Miske Imre (magyar-csesztvei báró), főispán, cs. kir. kamarás, a szent Istvánrend lovagja, M. József báró erdélyi kanczellár és Bethlen Józefa grófnő fia, szül. 1890. máj. 18-án. Fejérmegye alispánja, 1875-től 1879-ig országgyűlési képviselő, 1879—84-ig Mosonmegye főispánja volt. Megyéjében igyekezett azt a szellemet fentartani, melyet elődje Batthyányi József gróf ott meghonosított. Halála előtt egy héttel még részt vett a király üdvözlésében, mikor ő felsége abrucki táborba érkezett; akkor hűlt meg és tüdőgyuladás vetett véget életének. Meghalt 1884. szept. 7. bodajki birtokán (Fejérm.) . Czikkei a Gazdasági Lapokban (1862. Nyilt mezei gazdasági levelek Kenessey Kálmán úrhoz, 1863. Keszthely vagy Székesfehérvár? Néhány végszó Jágócsy Péterffy úrhoz a gazdasági tanintézet ügyében). Publicistikai téren is működött, legutóbb a főrendiház reformjáról írt. — Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Ország Tükre 1862. 16. BZ. arczk.— Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1866. 94. SZ. — Vasárnapi Újság 1884. 37. SZ. (Nekr.). — Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Bpest, 1888. I. 378. 1.